Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 43. szám

533 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 43. szám. b) foglalkozás gyakorlására szolgáló ingó vagyontárgyak után jár. (2) Házingatlan tulajdonjogának elvesztéséért nem kaphat kártalanítást az, aki Magyarországon házingatlan-juttatásban részesült. (3) Pénzkövetelés megszűnéséért kártalanítási igény nem támasztható. (4) Ingóságok tulajdonjogának elvesztése címén nem támaszthat kártalanítási igényt az, a) aki Csehszlovákia, illetőleg Jugoszlávia felszabadulásának időpontjában Magyarország jelenlegi területén lakott, b) aki a „Magyar—Csehszlovák Lakosságcsere Egyezmény" (1946. évi XV. törvény) keretében intézményesen települt át, c) aki a Csehszlovákiában hátrahagyott ingóságait Magyarországra költözését követően az illetékes szervek engedélyével átszállította, d) aki ingójuttatásban részesült. (5) Sem ingatlan, sem ingó vagyon elvesztése címén nem tarthat kártalanításra igényt az, aki a Csehszlovákiában, illetve Jugoszláviában maradt vagyonát, illetve annak elvesztését e rendelet hatálybalépésének napjáig a bejelentési kötelezettséget megállapító jogszabályokban megjelölt magyar hatóságnál nem jelentette be. 3. §. A kártalanítási igény bejelentése és elbírálása (1) A kártalanításra jogosult, kizáró rendelkezések hatálya alá nem tartozó személy az igényét — függetlenül attól, hogy korábban tett-e bejelentést — 1964. december 31-ig az alábbi (2) bekezdésben említett bizottsághoz köteles bejelenteni. E határidőn túl benyújtott igények nem elégíthetők ki. (2) A kártalanítási igények jogalapjának és mértékének elbírálására az Igazságügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium és az Egészségügyi Minisztérium képviselőiből bizottságot kell létrehozni. A bizottság a kártalanítási igények kielégítéséről folyamatosan, az igény elbírálásához szükséges adatok rendelkezésére állásának sorrendjében, legkésőbb 1968. december 31-ig véglegesen dönt. A döntést a bizonyító iratok alapján, a korábbi igénybejelentések figyelembevételével kell meghozni. A bizottság határozatai ellen fellebbezésnek nincs helye; azok bíróság előtt sem támadhatók meg. (3) A bizottság munkájával kapcsolatos titkársági feladatokat a Pénzintézeti Központ látja el. 4. §• Vegyes és záró rendelkezések (1) Nem részesíthető kártalanításban az, aki az igénybejelentésben, illetőleg az ahhoz tartozó adatszolgáltatásban abból a célból közöl valótlan adatokat, hogy a bizottságot [3. § (2) bekezdés] félrevezesse. (2) Ha a 3. § (2) bekezdésében említett bizottság a kártalanításra jogosult személyt természetben kártalanítja, a kártalanításul adott házingatlant, illetőleg az abban levő lakást a lakásbérletről szóló rendelkezések szempontjából úgy kell tekinteni, mintha a házingatlan 1953. április 1. után épült vclna. (3) Nem alkalmazhatók e rendelet rendelkezései azokra a vagyontárgyakra, amelyek a kapitalista társadalmi rend felszámolásával összefüggésben kerültek társadalmi tulajdonba. (4) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy a kártalanítási igény bejelentésének és igazolásának szabályait, a kártalanítás mértékét és módját, valamint a szükséges eljárási szabályokat — az érdekelt miniszterekkel egyetértésben — rendelettel állapítsa meg. Kállai Gaula s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1021/1964. (VIII. 8.) számú határozata a jogellenesen külföldre távozottak vagyonjogi helyzetének rendezéséről A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1963. évi 4. számú törvényerejű rendelete értelmében közkegyelemben részesültek azok, akik a felszabadulás óta engedély nélkül hagyták el az ország területét A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a törvényerejű rendeletnek megfelelően e személyek vagyonjogi helyzetének rendezésére a következő határozatot hozza: 1. A Kormány felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy rendelettel szabályozza azoknak a jogellenesen külföldre távozott vagy külföldön maradt személyeknek vagyonjogi helyzetét, akik az ország területét a felszabadulás és 1963. évi március hó 22. napja közötti időben hagyták el. Ennek keretében a pénzügyminiszter szabályozza e személyek vagyontárgyaira vonatkozó zárlat feloldását, egyes vagyontárgyak használatának, tulajdonjoga rendezésének, illetőleg értékesítésének módját, valamint az államigazgatási eljárások lezárását. 2. Ez a határozat kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a 93/1951. (IV. 17.) MT számú rendelet hatályát veszti. Kállai Gyula. s. k.,' a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese