Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 41. szám

524 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 41. szám. Rekedni, hogy a törzslapon minden, a gépjármű­vezetésre való alkalmasság szempontjából lénye­ges egészségügyi adat szerepeljen. A gépjárművezetésre való alkalmasságot másod­fokon véleményező bizottság, továbbá a kiegészítő szakorvosi vizsgálatokat végző intézmény (szakor­vosi rendelőintézet laboratóriuma stb.) az általa végzett vizsgálatokat a rávonatkozó külön rendel­kezések szerint tartja nyilván. A jelentkező személy adatait, a munka- és kór­előzményt stb. a véleményező szerv orvosának irányítása alatt a hozzá beosztott egészségügyi sze­mélyzet (orvosírnok stb.) veszi fel. Az anamnesis legyen részletes ós alapos. A ki­kérdezés feltétlenül terjedjen ki az esetleges ko­rábbi sérülésekre, balesetekre, azok okaira, az eszméletvesztéses állapotokra, rohamokban jelent­kező egyensúlyzavarokra, idegrendszeri megbete­gedésekre, farkasvakságra utaló tünetekre, átme­neti látási panaszokra, szemfájdalmakra, családi anamnesisre is. A vizsgálaton a vizsgáló orvoson kívül csak a hozzá beosztott orvos-egészségügyi személyzet tagjai lehetnek jelen, akiket az orvosi titoktartás egyaránt kötelez. A vizsgálati adatokba csak az arra illetékeseknek van betekintési joguk. Cél­szerű, hogy az orvoson kívül, különösen a más­nemű egyének vizsgálatánál ápoló(nő) is jelen legyen. A véleményező orvos maga a jelentkező szemé­lyen elsősorban általános (belgyógyászati) vizsgá­latokat végez, továbbá azokat a vizsgálatokat is, amelyekhez az előfeltételek (képzettség, megfelelő műszerek) adva vannak (pl. a látásélesség vizsgá­lata stb.). A mellkasi szervek vizsgálatát a szokásos klini­kai eljárással kell elvégezni. Minden esetben meg kell mérni a vérnyomást is. Guggoltatást vagy más terhelési próbát abban az esetben kell végez­tetni, ha a szív, a keringési szervek megbetegedé­sére van gyanú. Az idegrendszer vizsgálata minden esetben ter­jedjen ki a szem mozgásának, a pupillák alakjá­nak, nagyságának, fény- stb. reakciójának, a szem­héj- és kéztremornak, az egyensúlyérzéknek, az izomerő, a mozgások épségének, szükség esetén egvéb funkcióknak, reflexeknek és a reakció idő­nek a vizsgálatára is. Az elmeállapotot és általános értelmi fejlettsé­get csak a kikérdezés és a vizsgálatok alatti visel­kedés alapján kell megítélni. A látásélescég vizsgálatát mindkét szemen kü­lön-kü^ön keU elvégezni, szemüveg nélkül és szem­üveggel is. Vizsgálni kell a látótér kiterjedését, annak esetleges beszűkülését kézzel, látótérszűkü­let gyanúia esetén perimeterrel; az adantációt csak annál kell vizsgálni, aki állás vállaJá^á^a jogosító vezetői engedélvt kíván szerezni (hivatá­sos gépiárművezető jelölt). 50 évnél idősebbednél a szem belső nyomását is meg kell bec^ümi tao'n­tással. szükség esetén tonomeíérrel meg kell mér­ni. Minden esetben vizsgálni kell, nem á^-e f^nn Színtévesztés. Ha igen, szemészeti szakvizsgálattal kell tisztázni a színtévesztés minőségét. A színté­vesztés tényét minden esetben a vizsgált személy tudomására kell hozni, amennyiben a színtévesz­tés nem zárta ki az alkalmasságot, azzal a figyel­meztetéssel, hogy balesetokozás esetén a színté­vesztés nem enyhítő körülmény. A hallást mindkét fülön egyidejűleg kell vizs­gálni súgóbeszéd, illetve társalgó beszéd hallására. A szakvizsgálatok indokolatlan ismétlésétől tar­tózkodni kell, azonban el kell végezni és végez­tetni minden olyan vizsgálatot, amely az alkal­masság megbízható elbírálásához szükséges. Az orvosi laboratóriumi vizsgálatok közül min­den esetben el kell végezni a vizelet általános vegyi (genny, fehérje, cukor) vizsgálatát. A megvizsgálandónak rendelkezésére álló ko­rábbi orvosi iratokat (szakorvosi leleteket, kórházi zárójelentést stb.) a véleményező orvos saját meg­ítélése szerint figyelembe veheti. 60 évnél idősebb gépjárművezetők időszakos or­vosi vizsgálatát tanácsos évenként elvégeztetni, feltéve, hogy ennél gyakoribb orvosi ellenőrzésre nincs szükség. II. E'őzetes alkalmassági orvosi vizsgálat és időszakos alkalmassági orvosi vizsgálat a rendőrhatóság megkeresésére E vizsgálatok alkalmával az általános irányel­vekben meghatározott szempontokon felül figye­lembe kell venni a következőket is. A megvizsgálandó egyént alsónadrágra, illetőleg alsóneműre levetkőztetve kell megvizsgálni. A ci­pőt, harisnyát is le kell húzatni. A vizsgálat során meg kell győződni a gerincoszlop, a felső és alsó végtagok aktív és passzív mozgathatóságáról. Fi­gyelemmel kell lenni a végtag deformitásokra (pl. alsó végtag Heine-Medin-féle megbetegedés kö­vetkeztében beállott megrövidülésre), az izomzat fejlettségére, a működés-képességére, az esetleges izombénulásokra, illetve sorvadásra a szorítóerő vizsgálatával is. El kell végeztetni a mellkas röntgen (lehetőleg ernyőfénykép felvétellel történő) vizsgálatát a tüdő állapotának, a szív alaki és nagyságbeli vi­szonyainak tisztázására. A hivatásos gépjárművezető-jelöltek előzetes or­vosi vizsgálata alkalmával ezenfelül minden eset­ben el kell végeztetni aj a szív elektrokardiographiai vizsgálatát, b) a vér lues serológiai vizsgálatát, c) a színtévesztésre vonatkozó részletes vizsgá­latot, d) a fényadaptáció vizsgálatát, a) pályaalkalmassági (képesség) vizsgálatot. III. Irányelvek az alkalmasság orvosi véleményezéséhez A géojárművezetésre való alkalmasságot elbí­ráló egészségügyi szervek kötelesek véleményük

Next

/
Oldalképek
Tartalom