Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)
1964 / 36. szám
400 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 36. szám eredményre vezet-e. .' nyomozás eredménytelensége esetén pedig az illeték lerovása felesleges kiadást okoz a sértettnek. Illetékfizetési kötelezettség tehát akkor következik be, amikor bírósági eljárást indító beadványról van szó. E vonatkozásban azonban nem a vádiratot kell ennek tekinteni (még akkor sem, ha abban a polgári jogi igény megítélésére vonatkozó indítvány is szerepel), hanem a sértett (magánfél) bíróság előtt tett külön nyilatkozatát, illetve jegyzőkönyvbe foglalt kérelmét. A vádirat ugyanis nem a magánfél beadványa. A fentiekből tehát következik, hogy a panaszfelvétel során akár ismert, akár ismeretlen a feljelentett, a polgári jogi igény érvényesítésével 'kapcsolatban az illeték lerovatása nem törvényszerű. A nyomozó hatóság tehát eljárhat a polgári jogi igény felderítése tárgyában az illeték lerovása nélkül is. Ebből következik, hogy amennyiben a bíróság előkészítő ülésen rendel el pótnyomozást, illeték lerovása ez esetben sem szükséges, mert az előkészítő ülésen elrendelt pótnyomozással a büntető eljárás nyomozási szakba kerül vissza. Ha ellenben a magánfél még a nyomozás során kérte polgári jogi igényének megítélését és a bíróság előkészítő ülésen úgy látja, hogy éppen ezen igény érdemleges tárgyalása miatt költségtöbblettel járó tanú, szakértő idézésére vagy egyéb bizonyíték beszerzésére van szükség, köteles felhívni a magánfelet, hogy haladéktalanul (legkésőbb a tárgyalás megkezdésekor) rója le az illetéket, ellenkező esetben polgári jogi igényével egyéb törvényes útra fogja utasítani. Ha a magánfél polgári jogi igényét csak a bíróságnak közvetlenül az ítélethozatal céljából való visszavonulása előtt jelenti be, [Be. 216. § (3) bek.], az illetéket természetesen ugyanekkor kel1 leróni. Katona által elkövetett szabálysértés elbírálása a szolgálati viszony megszűnése után. A szabálysértési ügyek intézéséről szóló 32/1955. (VI. 8.) MT. számú rendelet 20. § (2) bek. szerint a katonai büntető eljárás hatálya alá tartozó személy eilen szabálysértés miatt indított ügyet — fegyelmi úton való elintézés végett — az illetékes parancsnoksághoz kell áttenni. Abban az esetben, ha a szabálysértés elbírálásakor a katonai szolgálati viszony már nem áll fenn, az illetékes parancsnokság a katonai szolgálati viszony tartama alatt elkövetett szabálysértést fegyelmi jogkörében már nem bírálhatja el, mert az elkövető kikerült alárendeltségéből és ezzel együtt megszűnt a fegyelmi jogköre is vele szemben. A fegyelmi fenyítés az elkövető meghallgatása nélkül nem szabható ki. Az illetékes parancsnokságnak viszont nincsen módjában a szabálysértést elkövetett személyt arra kényszerítő í, hogy'leszerelése után meghallgatása végeU a parancsnokság előtt megjelenjen. Ettől eltekintve a katonai fegyelmi szabályzatban meghatározott fenyítések polgári személlyel szemben nem alkalmazhatók. A kifejlettekre figyelemmel az az álláspont a helyes, amely szei nt a katonai szolgálati viszony tartama alatt elkövetett szabálysértés elbírálása, ha az elbíráláskor a katonai szolgálati viszony már megszűnt, nem az illetékes parancsnokság, hanem a szabálysértési hatóság hatáskörébe tartozik. Ez az értelmezés nincs ellentétben a hivatkozott rendelet 20. § (2) bekezdésével, mert a szabálysértési hatóság olyan személlyel szemben jár el, aki nem tartozik — az elbíráláshoz — a katonai büntető eljárás hatálya alá. E jogszabály e tekintetben eltér a katonai bíróságok hatáskörét szabályozó Be. 349. § (1) bek. a) pontjától, amely szerint a katonák által tényleges állományviszonyuk tartama alatt elkövetett bűntettek tartoznak a Katonai bíróság hatáskörébe. Amíg tehát a katona által elkövetett bűntett elbírálása leszerelése után is a katonai bíróság hatáskörébe tartozik, addig a katona által elkövetett szabálysértés elbírálása már nem a katonai parancsnokság, hanem az illetékes polgári hatóság hatáskörébe tartozik. Ellenkező értelmezés esetén a katonai szolgálati viszony megszűnése után elbírálásra kerülő szabálysértések szankció nélkül maradnának. Ez pedig a jogpolitikai elvekkel is ellenkezik. Szerkeszti: Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága Szerkesztésért felelős: Dr. Kormos Géza Kiadja: Lapkiadó Vállalat Budapest, VII., Lenin körút 9—11. Telefon: 221—285 Felelős kiadó: Sala Sándor Szerkesztőség: Budapest, V., Bajcsy-Zs. út 78. III. 30 Telefon: 121—592, 118—007 (7, 58-as mellék) Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál Budapest, V., József nádor tér 1. Egyes példányok ára: 1,60 forint Csekkszámlaszám: 61.066 Index: 25.801 Ü42825/2 — Zrínyi Nyomda, Budapest. — Fv.; Bolgár I.