Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 36. szám

36. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 387 Kézbesíthetetlen küldemények i 11. §. (1) A Magyar Posta azt a küldeményt, amelyet sem a címzett részére kézbesíteni, sem a feladó részére visszajuttatni nem lehet (kézbesíthetetlen küldemény), a szabályzat rendelkezései szerint értékesíti; ha nem értékesíthető, megsemmisíti, illetőleg megőrzéséről gondoskodik. Ugyanígy jár el a Magyar Posta, ha a küldeményt terhelő díjat sem a címzettől, sem a feladótól nem lehet beszedni. (2) A Magyar Posta a kézbesíthetetlen pénzküldeményt, továbbá azt a pénzt, amelyet kézbesíthetetlen küldeményben talált, vagy kézbesíthetetlen küldemény értékesítéséből szedett be, a" feladás napjától számított egy éven belül a jelentkező igényjogosultnak kifizeti. Egy év elteltével az igényt érvényesíteni nem lehet; a visszamaradt összeget a Magyar Posta köteles az állam javára befizetni. A posta felelőssége 12. §. A postai és távközlési szolgáltatások teljesítéséért a Magyar Posta e törvényben meghatározott keretek között felel. Nemzetközi forgalomban a nemzetközi szerződések rendelkezései az irányadók. 13. §. A szolgáltatás nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Magyar Posta a közönséges levélpostai küldemény díja kivételével köteles a fizetett díjat a szabályzatok rendelkezései szerint, egészben vagy részben visszafizetni. 14. §. (1) A szolgáltatás nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Magyar Posta köteles az okozott kárt az alábbiak szerint megtéríteni: a) ajánlott levélpostai küldemény elveszése esetén — tekintet nélkül annak tartalmára — a szabályzatban meghatározott átalányösszeget; b) csomag teljes vagy részleges elveszése vagy sérülése esetében értéknyilvánítással (biztosítással) feladott csomagoknál az igazolt kárt, legfeljebb azonban a nyilvánított értéket, értéknyilvánítás nélkül feladott csomagnál az igazolt kárt, legfeljebb azonban a szabályzatban meghatározott átalányösszeget; cj gyorsan romló tartalmú csomag késedelmes kézbesítése esetén ab) pont szerinti kártérítést, ha a küldemény tartalmát a feladó ilyennek tüntette fel és a küldemény azért romlott el vagy vált használhatatlanná, mert továbbítása és kézbesítése a szabályzatban meghatározott idő alatt nem történt meg; d) pénz- és értékküldemény teljes vagy részleges elveszése vagy sérülése esetén az igazolt kárt, legfeljebb azonban a nyilvánított értéket. (2) Nem felel a Magyar Posta a) a közönséges levélpostai küldemény téves kézbesítéséből, elveszéséből, megsérüléséből, vagy megsemmisüléséből eredő károkért; b) a szolgáltatás késedelmes teljesítéséből eredő kárért, kivéve az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetet; c) a közvetett kárért, az elmaradt haszonért; d) ha a kárt ellenállhatatlan erő, a küldemény belső tulajdonsága, a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága, vagy az elégtelen címzés okozta, vagy annak következtében állt elő, hogy a szabályzatokban megállapított feltételeket nem tartották meg; e) a távközlési szolgáltatás nem, vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért. (3) Közvetett kézbesítés esetén [7. § (2) bek.] a Magyar Posta felelőssége a küldemény átadásával az átvevőre száll át. ' 15. §. (1) A Magyar Posta ellen támasztható kártérítési igény elévülési ideje egy év. (2) A kártérítésre jogosult igényét bíróság, illetőleg döntőbizottság előtt csak a szabályzatokban előírt eljárás befejezése után érvényesítheti. Kisajátítás 16. §. Postai és távközlési létesítmények, ezek berendezéseinek és tartozékainak elhelyezésére ingatlan kisajátításának van helye. Jogok idegen ingatlanon 17. §. (1) E törvény keretei között a Magyar Posta jogosult az ingatlanokat, a vizeket és a léi giteret postai és távközlési célból használni. (2) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) tűrni köteles, hogy a Magyar Posta az ingatlanon, az alatt vagy felett vezetékeket, kábeleket, tartóoszlopokat, jelzőköveket és szerelvényeket (a továbbiakban: vezeték), az épület vagy más létesítmény (a továbbiakban: épület) megfelelő helyén (tető, padlástér, lépcsőház, pince, kerítés stb.) postai és távközlési berendezést helyezzen el, azokat javítsa és karbantartsa. (3) Ha a vezeték vagy berendezés elhelyezései illetőleg használata az ingatlan, épület rendeltetésszerű használatát lényegesen nem akadályozza,; az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) térítést nem igényelhet, egyébként az akadályoztatás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. (4) A Magyar Posta a távközlési összeköttetés biztosítása érdekében — kártalanítás ellenében — jogosult a vezeték nyomvonalában levő fákat, bokrokat, azok ágait, gallyait és gyökereit eltá-1 volítani, ha azt a vezeték létesítése, karbantartása, javítása vagy az üzemzavarok megakadályozása szükségessé teszi. (5) Az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának) a vezeték vagy berendezés elhelyezésével, javításával, karbantartásával vagy eltávolításával járó munkák során okozott károkat meg kell téríteni a polgári jog szabályai szerint.