Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 34. szám

366 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 34. szám. vezetőjét, vagy dolgozóját, akivel szemben a vizsgálat megállapítása szerint bűncselekmény, vagy súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja merül fel és a) a vizsgálat befolyástól mentes, eredményes lefolytatását magatartásával szándékosan megneheziti, vagy meghiúsítja — különösen, ha a vizsgált szerv dolgozóját megfélemlíti, vagy felvilágosítások megadásától eltiltja, a népi ellenőrök számára lényeges adatok szolgáltatását alaptalanul megtagadja, vagy szándékosan valótlan adatokat szolgáltat; b) a vizsgált szervtől való távoltartását a vizsgálat természete indokolttá teszi. (2) A felfüggesztés végrehajtásáról az állásából felfüggesztett dolgozó felett fegyelmi jogkört gyakorló szerv köteles haladéktalanul gondoskodni. A felfüggesztés végrehajtásával egyidejűleg köteles elrendelni a fegyelmi eljárást is. A fegyelmi eljárásra a Munka Törvénykönyvében, illetve a felfüggesztett dolgozóra vonatkozó fegyelmi szabályokban foglalt rendelkezések az irányadók. (3) Az (1) bekezdés rendelkezései az Országgyűlés, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács által megválasztott, kinevezett, megerősített — vagy hivatali állásuk szempontjából velük egy tekintet alá eső — személyekre nem terjednek ki." „12/B. §. (1) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a vizsgálat tartama alatt — a munkabérek és kiemelt népgazdasági beruházások kivételével — a népgazdaság érdekeit súlyosan sértő intézkedés megakadályozása végett zárolhatja az állami, vagy szövetkezeti gazdálkodásban felhasználásra kerülő anyagi és pénzeszközöket, ha a) rendeltetésellenes felhasználást, vagy pazarló gazdálkodást állapít meg; b) a vizsgált szerv a pénzeszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésével a népgazdaságnak kárt okoz. (2) A zárolás végrehajtásáról a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság megkeresése alapján a vizsgált szerv felettes szerve, illetve a pénzügyminiszter gondoskodik". 4. §. A Tv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A népi ellenőrzés a bíróságokra és az ügyészségekre nem terjed ki. (2) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jogosult a Kormány által meghatározott egyes ellenőrzési feladatokat a fegyveres erőknél, továbbá a fegyveres és rendészeti testületeknél is ellátni." 5. §. A Tv. 2. § (2) bekezdése és a 28. § (1) bekezdése hatályát veszti. 6. . §. Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetés napján* lép hatályba. Végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik. Kisházi Ödön s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke Kiss Károly s. k.. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára Kihirdetés napja 1964. június 21. Kormányrendeletek A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 12/1964. (VI. 21.) számú rendelete a vizirendészeti szabálysértésekről 1- §• (1) Szabálysértést követ el és ötszáz forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki: a) a tíz tonna vagy annál kisebb vízkiszorítású kishajó, vitorlás kishajó, motorcsónak, csónak (a továbbiakban: vízi jármű), úszómű, úszómunkagép bejelentésére vonatkozó kötelességét megszegi; b) a vízijármű, úszómű, úszómunkagép használatára vagy vezetésére vonatkozó jogszabályi ren-* delkezéseket megszegi; c) a folyóvizekben, vízfolyásokban, valamint állóvizekben való fürdésre és a balatoni viharjelzésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megszegi; d) a vitorlás kishajó, motorcsónak, csónak közlekedésére, valamint a határvízi közlekedésre vonat.-* kozó jogszabályi rendelkezéseket megszegi. (2) Az előző bekezdésben meghatározott szabálysértések miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. 2. §• (1) Az 1. §.|(1) bekezdés c) és d) pontjaiban felsorolt szabálysértések tettenért elkövetőit tíz fen rinttól ötven forintig terjedő helyszíni bírsággal lehet sújtani. (2) A helyszíni bírság kiszabásának mellőzésével a szabálysértési eljárás megindítása céljából feljelentést kell tenni a tettenért személy ellen, ha a) a helyszíni bírságot nem fizeti meg, b) szabálysértésének baleseti veszélyessége nagyfokú, c) fiatalkorú, d) diplomáciai vagy egyéb személyes mentességi jogára hivatkozik. (3) Ha a fegyveres erők vagy fegyveres testületek tagja a helyszíni bírságot nem fizeti meg, az ügyet a fegyelmi eljárás lefolytatása végett az il* letékes elöljáró parancsnokához kéli áttenni. (4) A helyszíni bírságolásra egyebekben a 3/j 1963. (VII. 30.) B M számú rendelet* az irányadó. 3. §• E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, hatályba lépésével a 290.000/1947. (V. 15.) BM számú rendelet 18. §-a és a 3/1957. (VII. 26.) K P M számú rendelet hatályát veszti. Kádár János s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1963. évi 48. számában.