Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 30. szám

30- szám- TANÁCSOK e tekintetben csupán használati jogot biztosít a Ptk. 163. §-ának (1) bekezdésében megszabott keretben. Ebből pedig eleve következik, hogy a mederben levő dolgok üzemszerű kitermeléséről nem lehet szó. A nád, sás és más ilyen növények elsajátítása csak azt jelenti, hogy a növények évi termését vágják le. Ez nem jár együtt a növényzet kiirtásával. A következő évi hajtásban jelentkező haszon ismét learatható, beszedhető. Így a nád, sás rendszeres aratása — az okszerű gazdálkodás keretében — nem haladja meg a törvényben biztosított használati jogot. A fakitermelésnél más a helyzet. Itt nem a fa hasznának szedéséről van szó, hiszen a fa kivágásával, kitermelésével megszűnik a további hasznok szedésének a lehetősége. A perbeli esetben sem a meder hasznainak szedéséről van szó, hanem a meder faállományának üzemszerű kitermeléséről, ami meghaladja a törvény által a parti birtokosoknak engedélyezett meder-használati jogot. A folyóvizek medrében nőtt fák kitermelése, különösén ha az a gyökérzet kiemelésével is jár, a víz természetes lefolyását megváltoztató mederrendezési munka, amelynek elvégzése kétségtelenül a folyóvizet kezelő vízügyi szervek feladatkörébe tartozik. A partok medrében nőtt fák kivágásával kapcsolatban keletkezett kár megtérítése iránti kereset elutasítása tehát törvénysértő. — (A BH 3,1964. számában közzételt határozat.) Büntető jog Az önkéntes tűzoltóság tagjait a Btk. 155. §-a alkalmazása szempontjából ugyanaz a büntetőjogi védelem illeti meg, mint a hivatalos személyeket. A tűzoltóságról és a tűzrendészetről szóló 1956. évi 13. sz. tvr. 1. §-a szerint „a tűzoltóság feladata, hogy megelőző és mentőszolgálattal védelmezze a tűzvésztől a népköztársaság gazdaságát és intézményeit, valamint az állampolgárok életét és javait, továbbá egyéb káreseteknél a mentési munkálatokban közreműködjék." A Tvr. 2. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint: „a tűzoltási feladatokat az állami, az üzemi és községi hivatásos és önkéntes tűzoltóságok látják el." Az önkéntes tűzoltóságok a tűzrendészetről szóló 1/1963. (VII. 5.) B M sz. rendelet alapján a községekben (városokban) és a létesítményekben rendszeresen ellenőrzik a megelőző tűzrendészet használati előírásainak végrehajtását. Ezen felül azokban a kulturális létesítményekben (helyiségekben), ahol azt a tűzrendészeti hatóság elrendeli, ugyancsak rendszeres ügyeleti szolgálatot látnak el. A gyakorlatban nem egyszer felmerül annak szükségessége, hogy az önkéntes tűzoltók a megelőző és mentő tűzrendészeti feladataik ellátása közben fokozott büntetőjogi védelemben részesüljenek. Felvetődik ezért a kérdés, hogy az önkéntes tűzoltóság tagjait a Btk. 155. § alkalmazása szempontjából megilleti-e a hivatalos személyeket illető büntetőjogi védelem? A Btk. 156. § (1) bekezdése felsorolja azokat a személyeket, akiket a 155. § alkalmazása szempontjából ugyanaz a büntetőjogi védelem illet íeg, mint a hivatalos személyeket. E törvényhely ilyeneknek tekinti „a közfeladatot ellátó polgári őröket". A Btk. 156. §-ához fűzött miniszteri indokolás szerint „a közfeladatot ellátó polgári őr" fogalma alatt azokat a személyeket kell érteni, akik a köz érdekében ténykednek és mint ilyenek, a hivatalos személynek kijáró védelemre jogosultak. Azok a feladatok, amelyek a fentiekből kitűnően az önkéntes tűzoltóságra hárulnak, kétségtelenné teszik, hogy KÖZLÖNYE ?A~ az önkéntes tűzoltóság tagjai a köz érdekében ténykednek és ezért a hivatalos személyeket megillető büntetőjogi védelemre jogosultak. Az engedély nélküli fakivágással és az ipari fa vételre felajánlásának elmulasztásával, valamint' meg nem engedett célra felhasználásával elkövetett bűntettek (szabálysértések) társadalomra veszélyessége fokozott, üldözésüket hatékonyabbá kell tenni. Az utóbbi időben több ízben előfordult, hogy egyes ügyészségek az engedély nélküli fakivágás, illetve ipari fa vételre felajánlásának elmulasztása, vagy annak meg nem engedett célra való felhasználása miatt folyamatba tett büntető eljárás során a jogalkalmazás jogpolitikai elveivel ellentétes határozatodat hoztak, illetve téves jogi álláspontra helyezkedtek. Az ilyen magatartások, illetve mulasztások elbírálása során az alábbiakat kell figyelembe venni: 1. Az engedély nélküli fakivágás a Btk. 240. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott közellátási bűntettet, illetve a Btké. 50. §-ában meghatározott közellátási szabálysértést valósítja meg. Ez utóbb említett minősítés alkalmazására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a cselekményt elenyészően csekély termékmennyiség tekintetében követték el. 2. Az ipari fa vonatkozásában az 1961. évi VII. tv. 29. §-ában előírt vételre felajánlás elmulasztása, úgyszintén a 33/1962. (IX. 12.) Korm. számú rendelet 102. §-ában foglalt tilalom ellenére történt felhasználása — a Legfelsőbb Bíróság 410 számú BK. állásfoglalásában írt megkülönböztetés szerint — a Btk. 224. § (1) bekezdésében meghatározott, gazdálkodással kapcsolatos kötelesség megszegésének bűntettét, illetve a Btké. 43. §-ában meghatározott szabálysértést valósítja meg. Erdőállományunk védelme és az ipari faanyag készletének növelése érdekében biztosítani kell, hogy a szóban forgó bűntettekkel kapcsolatban a nyomozó hatóságok a megfelelő differenciálás mellett kellő szigorral járjanak el. Olyan esetekben, amikor nagyobb mennyiségű fára nézve követték el a bűncselekményt, a vádemeléstől általában nem lehet eltekinteni. E körülmények figyelmen kívül hagyása jogpolitikailag helytelen állásfoglalásokat eredményezhet. Az egyik városi-járási ügyészségen az Országos Erdészeti Főigazgatóság 1963. végén azért tett feljelentést, mert a járásban levő egyes termelőszövetkezetek az 1961. évi VII. tv. 29. §-ában előírt ipari fa felajánlási kötelezettségnek nem tettek eleget. A városi-járási ügyészség a nyomozást bűncselekmény hiányában megtagadta, a megyei főügyészség pedig a megtagadó határozat elleni panaszt elutasította annak ellenére, hogy a feljelentés alapján kétséget kizáró módon megállapítható volt a Btk. 224. § (1) bekezdésében meghatározott gazdálkodással kapcsolatos kötelesség megszegésével elkövetett bűntett alapos gyanúja, a fel nem ajánlott ipari fa mennyisége ugyanis a termelőszövetkezetek mindegyikénél meghaladta a 3 m3-t. A jövőben az ilyen jellegű bűntettek miatt folyamatba tett eljárás során a fentebb kifejtett állásfoglalásnak megfelelően kell eljárni. Büntető eljárásban 5 kihantolás alkalmával felmerülő költségek viselése. Büntető eljárásban szükségessé váló kihantolás (exhumálás) foganatosításánál és ennek során a felmerülő költségek elszámolásánál a következőképpen kell eljárni: A kihantolás foganatosítására a továbbiakban is az illetékes tanács végrehajtó bizottságát kell felkérni.