Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 14. szám

176 TAíw' OK KÖZLÖNYE 14. szám A szakkör és tagozatai számára a munkatervben meghatározott földterületet, felszerelést, gépi vagy fogatos munkát, vetőmagot, műtrágyát, növényvédő- és gyomirtószereket, a szükséges egyéb anyagi- és pénzeszközöket az érintett üzem biztosítja. Az elméleti foglalkozásokhoz megfelelően berendezett, jól fűthető, világos és elegendő helyiséget, az üzem vezetőségének, az állami, tömeges társadalmi szervek segítségével (üzemi klub, tanácskozó terem, művelődési otthon, iskola, MEDOSZ, KISZ, Nőtanács, Népfront stb. helyiségeiben) kell biztosítania. Ezzel azt kell elérni, hogy az irányítás és ellenőrzés megkönnyítése céljából a különböző tagozatok egyidőben tarthassák benti foglalkozásaikat is. Az így felmerülő kiadásokat, a szakkört működtető szervek kulturális alapjából és a szakkör költségvetéséből kell fedezni. A szakkör korszerű ismeretekkel, termelési eljárásokkal bővíti a tagság tudását. Ezért az elméleti és szakmai továbbképzés eszközéül a szaklapok (Magyar Mezőgazdaság, Kertészet és Szőlészet, Baromfitenyésztés stb.) cikkeit, a szakkönyveket, az F. M. Propaganda Osztályának kiadványait, a Kutató Intézetek eredményeit, a bemutatógazdaságok példáit folyamatosan használja fel. A szakkör számára beszerzett szaklapokon és szakkönyveken kívül, rendszeresen kölcsönözzék ki az üzemi, községi, járási, megyei könyvtárak és az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ szakkönyveit és időnként szerezzenek tapasztalatokat a közeli kutatóintézetek és példásan működő üzemek gazdaságaiban. Ajánlatos, hogy a szakkör és a szakköri tagok is szerezzenek be évente néhány, a szakmájuk tárgykörének megfelelő szakkönyvet és ezzel teremtsék meg a szakköri, illetőleg a saját kézi könyvtár alapját, melyet évről évre fejlesztenek, mert a szakirodalom (szakkönyvek, szaklapok) a szakember számára nagy segítséget jelent. A mezőgazdasági szakkörök tartalmi, módszertani, vezetési munkáját, a legjobb szakkörök tapasztalatait a mezőgazdasági szakkörök országos sajtóorgánuma, a „BÜVÁR" című folyóirat közli, ezért megrendelése minden szakmai tagozat részére ajánlatos. A szakkör vezetője köteles az első három negyedévben a negyedév utolsó hónapjának 25. napjáig a mellékelt minta (2. számú melléklet) szerint jelentést küldeni a járási mezőgázdasági osztálynak. A járási mezőgazdasági osztály a beérkezett jelentések alapján, a következő negyedév első napjáig a megyei mezőgazdasági osztály részére rövid negyedévi beszámolójelentést küld és az elmúlt negyedévre járó szakkör- és tagozatvezetői díjakat 15 napon belül névre szólóan kiutalja. Ha a negyedévi jelentésben újonnan szervezett szakkör vagy szakkörök szerepelnek, a járási mezőgazdasági osztály azt nyilvántartásbavétel céljából a szakkör helyének, idejének és vezetőjének feltüntetésével a megyei mezőgazdasági osztálynak bejelenti. A negyedik negyedévi jelentés helyett a szakkör vezetője december 15-ig a szakkör egész évi működéséről, eredményéről és hiányosságairól — a működtető szerv vezetőségével előzetesen megvitatott és értékelt — részletes beszámolót és javaslatokat küld a járási mezőgazdasági osztályhoz. A szakkörök évvégi jelentései alapján a járási mezőgazdasági osztály a kijelölt szakmunkásképző iskola bevonásával minden szakkört értékelve, részletes jelentést készít és azt minden év január 10-ig megküldi a megyei mezőgazdasági osztálynak. A megyei mezőgazdasági osztály a megyében folyó szakköri életről és problémáiról készített összesítő jelentését január 25-ig a Földművelésügyi Minisztériumhoz terjeszti fel. Állami, társadalmi és tömeg szervezetek segítsége A szakkörök jó munkát végző hálózatát csak egységes társadalmi összefogás teremtheti meg. Gyümölcsöző szakköri élet elsősorban ott alakulhat ki, ahol a szakkör tevékenységét tartalmasabbá, jobbá, színesebbé tenni tudó állami, társadalmi és tömegszervezetek összehangolt és sajátos szervezeti életükbe beillő munkájukkal ehhez hozzájárulnak. E szervezeti és működési szabályzatban rögzített alapelvek, célkitűzések és feladatok figyelembevételével minden szervezet konkrétan önmaga határozhatja meg, hogy országos, megyei, járási és helyi szinten mivel és hogyan segítheti a mezőgazdasági szakkörök kibontakozó, fejlődő munkáját. Ez a segítség elsősorban — a szakkörök helyének megválasztásában; — a szakkörök szervezésében, a szakköri tagok lemorzsolódásának megakadál yozásában;