Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 13. szám

13. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 161 A termelő az áruátadás megkezdését megelőzőleg leg­alább 15 nappal írásban igényelje a göngyöleget a ve­vőtől. A vevő tartozik az igény kézhezvételét követően azonnal intézkedni, hogy a szállítás megkezdése előtt öt nappal a göngyöleg a termelő rendelkezésére álljon. Az igénybevett göngyölegeknél: — helyi szállítás esetén (ha a termelő telephelyén a vevőnek, vagy a GEV-nek telepe van) az elszállításról a termelő saját költségén gondoskodik; — helyközi szállítás esetén a kibocsátó viseli a szállí­tás költségeit és gondoskodik a fuvarozásról, vasúti és közúti fuvarozásoknál egyaránt a leadó vasútállomásig. Ha a termelő termelés szerinti üzemegységének a köz­pontja — ha ilyen nincs, székhelye — a vasútállomástól, il­letőleg a vevő, vagy GEV telepétől számított 5 km-nél nagyobb távolságra van, az 5 km-en felüli távolság után a fuvartérítésre érvényben levő rendelkezések szerint felszámítható tengelyfuvardíjat a vevő köteles megfi­zetni. Ez a feltétel üres göngyöleg visszaszállításánál nem alkalmazható. Az igénybevett göngyölegek mennyiségi és minőségi átadása-átvétele: a) helyi szállítás esetén a kibocsátó telephelyén a ter­melő megbízottja útján történik, b) helyközi szállításnál ba) gépkocsin szállítás esetén, ha a kibocsátó fuvaroz, vagy fuvaroztat, a termelő telephelyén, ha a termelő fu­varoztat a kibocsátó telephelyén, bb) vasúti szállítás esetén a mennyiségi átadás-átvétel a feladóállomás hivatalos súly- és darabszám megálla­pításával, a minőségi átadás-átvétel a leadóállomáson ­történik. A vasúti kocsi és gépkocsi megrakásáról egyaránt a göngyöleget kibocsátó, illetve a megbízásból eljáró szerv gondoskodik. A helyközi vasúti szállítás esetén — amennyiben a feladás hivatalos súly és darabszám megállapítással tör­ténik — a termelő az érkezési állomáson hivatalos súly és darabszám megállapítást köteles igénybevenni. Ha a vasúti a feladóállomáson a darabszámlálást megtagadja, illetőleg a feladó ezt nem kívánja igénybevenni, a le­adóállomás súly- és darabszámlálása az irányadó. Ha a leadóállomáson darabszámlálás nem történik, ak­kor a feladóállomás súly- és darabszámlálása az irány­adó. Ha sem a feladó^ sem a leadóállomáson súly és darabszámlálás nem történt és a termelő az árukísérő­jegyen (fuvarokmányon) jelzett mennyiséggel szemben betétdíjon számítva 500,— Ft-ot meghaladó eltérést ál­lapít meg, az átvételtől számított 12 órán belül feladott táviratban köteles a feladót a mennyiségi eltérésről té­telesen is értesíteni. A feladó 24 órán belül (munkaszü­neti napokat nem számítva) köteles megjelenni és az el­térést közösen jegyzőkönyvbe foglalni. A feladó, vagy megbízottja megérkezéséig a szállítmányt külön kell ke­zelni. A feladó meg nem jelenése, a betétdíjon számí­tott 500,— Ft-ot meg nem haladó összegű eltérés, vala­mint gépkocsin történő szállításnál a darabszám eltéré­séről a helyi tanács vb. megbízottja közreműködésével jegyzőkönyvet kell felvenni, de a feladót nem kell érte­síteni. Az igény a jegyzőkönyv alapján érvényesíthető. A kibocsátó szervek a termelő részére kizárólag ép, töltőképes, szennyeződésmentes göngyölegeket bocsáthat­nak rendelkezésre. Minőségi eltérésnél is — mint a mennyiségi eltérésnél — a termelőnek a fent leírt mó­don távirati értesítést kell küldeni és jegyzőkönyvet felvenni. A mennyiségi és minőségi vitáknál felmerülő költsé­gek (darabszámlálás, távirat, útiköltség stb.) a vesztes felet terhelik. A termelő köteles megtéríteni a kapott göngyölegek betéti és kölcsöndíját. Az éves göngyöleghitel keret biz­tosításáról szóló bankigazolást a termelő az első göngyö­legigényléssel egyidejűleg tartozik a vevő rendelkezésére bocsátani. A kölcsöndíj fizetése azonban csak akkor vá­lik esedékessé, ha a termelő az árut — külön megálla­podás feltételei szerint — közvetlenül más szervnek adja át. A termelő a göngyöleg betéti díját attól a szervtől I kapja meg, amelynek a göngyöleget áruval töltve (eset­leg üresen) átadja. A termelő az ezen szerződés alapján kapott göngyöle­get kizárólag a szerződéssel kapcsolatos gyümölcs szál­lításokhoz használhatja fel. A vevő külön engedélye nélkül a göngyöleg nem szerződéses áru tárolásra nem használható. A fel nem használt göngyölegeket a termésátadást, részszállítás esetén a legutolsó részszállítást követő há­rom napon belül vissza kell szállítani. Vagonrakományt kitevő göngyölegtétel visszaszállítása esetén a vevőtől kell szállítási rendelkezést kérni. Ennél kisebb szállít­mányt a legközelebbi MÉK-nek, vagy GEV-telepnek kell küldeni. A visszaszállítás költsége a termelőt terheli. A termelő a vasúton, vagy teherautón való visszaszál­lítás esetében fuvardíjkedvezmény biztosítása végett a vevőtől szárazbélyegzős fuvarlevelet igényelhet. Ez utóbbi esetben a vasút, vagy a TEFU a fuvardíjat a ve­vőtől (GEV-től) a vevő pedig a termelőtől inkasszálja a fuvarokmány alapján. Ha a termelő a göngyöleget rendeltetésellenesen hasz­nálja fel, vagy határidőn túl szolgáltatja vissza, haszná­lati díjat köteles fizetni, amelynek mértéke naponként és darabonként a betéti díj 1%-a, összesen azonban leg­feljebb a betéti díj egyszerese lehet. (Pl. amennyiben a termelő a göngyöleg visszaszállításánál 100 napot késik, úgy megfizeti a göngyöleg teljes betéti árának megfe­lelő összeget, annak ellenére, hogy. a göngyöleget is vis-­sza adja. A göngyöleget a visszaadásnál ugyanúgy minősíieni kell és a mennyiségi és minőségi hiányok esetén ugyan­úgy kell eljárni, mint amikor a termelő kap üresen gön­gyöleget. A göngyöleg minőségi eltéréséről felvett jegyzőkönyv alapján a göngyöleg betéti díjából a javítási költséget levonják. A kölcsöndíj, a javítási költségtérítés összege, a roncs göngyölegekért fizetendő összeg a hatósági ren­delkezés szerint kerül elszámolásra [66/1963. (K. É. 24.) Bk M sz. együttes utasítás szerint]. Értelemszerűen az előzőek szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a termelő küld gyöngyöleget akár áruval töltve, akár üre­sen. 7. Akadályközlési kötelezettség. Ha olyan körülmény merül fel, amelynek következtében a jelen szerződésben vállalt valamely kötelezettség teljesítése előreláthatólag akadályba ütközik, erről a felek kötelesek egymást írás­ban értesíteni, kivéve, ha az akadályt a másik félnek közlés nélkül is ismernie kellett. Az értesítésnek az aka­dály észlelését követő 10 napon belül, de legkésőbb a jelen szerződésben kikötött határidő lejárta előtt három nappal kell megtörténnie. 8. A szerződés teljesítését biztosító kötbér és késedelmi kamat. E szerződésben vállalt kötelezettségeket a szer­ződő felek kötbér kikötésével erősítik meg. Ennek mér­téke a következő: a) A vevő kötbér fejében köteles megfizetni: — a szerződésben lekötött gyümölcsfélék pénzbeli ér­téke után számított napi 0.25%-ot. összesen azonban leg­feljebb 25%-ot, ha a szerződés feltételeinek megfelelő árut késedelmesen veszi át, — a szerződésben lekötött gyümölcsfélék pénzbeli ér­tékét, ha a szerződés feltételeinek megfelelő terményt nem, vagy nem teljes egészében veszi át, — a szerződésben lekötött áru pénzbeli értéke után számított napi 0.25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot. ha késedelmesen számol el a termelővel. b) A termelő kötbér fejében köteles megfizetni: — a szerződésben lekötött gvümölcsféleség pénzbeli értéke után számított napi 0.25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha az árut késedelmesen adja át, — a szerződésben lekötött gyümölcsféleség pénzbeli értékét, ha a gyümölcsféleséget nem, vagy nem télies mértékben adja át, illetőleg 25%-át, ha az átvételre fel­aiánlott gyümölcs a szerződésben meghatározott minő­sééi osztálvnak nem felelt meg. E szerződés alapján a vevő késedelmi kamat fejében köteles megfizetni:

Next

/
Oldalképek
Tartalom