Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 61. szám

61. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 703 rült dolgozóról a bányaüzemeknél bekövetkezett üzemi balesetek vizsgálatáról szóló 1800/1962. OBF. sz. utasítás 1. sz. mellékletének megfelelő -,,Helyszíni szemle" elnevezésű lapot 4 példányiban kiállítani. Ennek első példányát a hivatkozott utasítás szerint a felügyelet a bányaüzem főmérnökének köteles átadni. A második példányt a baleseti nyilvántartást vezető dolgozóhoz kell eljuttatni, aki annak alapján köteles a balesetet az üzemi baleseti naplóba bevezetni. A (harmadik példányt a sérült dolgozónak kell átadni, aki azt a kezelőorvosnak való bemutatás végett köteles megőrizni. A negyedik példány d tömbben marad a felügyeletnél, aki ennek alapján baleseti jelentését az üzemi jelentőkönyvbe (aknászi napi jelentőkönyvbe) beírja. A ,.Helyszíni szemle" űrlapjai 4—4 laponként azonos sörszámmal ellátva s ezek közül az első 3—3 lap perforálva tömbbe kötendők. A tömböket példányonként is sorszámozni kell. A bányaüzem a 'használatban levő és a már megtelt tömbökről nyilvántartást köteles vezetni. A tömbök nem selejtezhetők. • (4) Minden üzemi balesetet — ideértve a munkakieséssel nem járó kisebb sérüléseket is — az erre a célra rendszeresített nyilvántartási könyvbe (üzemi baleseti napló, baleseti nyilvántartás) a (2), illetve a (3) bekezdésben foglaltak szerint azonnal be kell írni. A Nehézipari Minisztérium és az Országos Földtani Főigazgatóság felügyelete alá tartozó bányaüzemek a 981/1957. OBF. sz. utasítás 3. pontjában hivatkozott, jelenleg is használatos üzemi baleseti naplót kötelesek használni. A más minisztérium, illetve országos hatáskörű szerv felügyelete alá tartozó bányaüzemek a R. 2. § (3) bekezdésében hivatkozott 1. sz. melléklet szerinti nyilvántartási könyvet kötelesek használni. (5) Az üzemi baleseti naplót, illetve baleseti nyilvántartási könyvet kiselejtezni nem szabad. A bányaüzem megszűnése esetén azokat a vállalat (tröszt) irattárában kell megőrizni. (6) Nyilvántartás és jelentés szempontjából halálosnak kell tekinteni az azonnali halált okozó baleseteken kívül azt az üzemi balesetet is. amelynek következtében a halál nem azonnal, hanem későbbi időpontban — de legfeljebb a baleset megtörténtétől számított 3 hónapon belül — a balesettel okozati összefüggésben következett be. Az üzemi baleseti napló (baleseti nyilvántartás) „jegyzet" rovatába a haláleset tényét és időpontját 3 napon belül be kell jegyezni. 3. §. A Nehézipari Minisztérium és az Országos Földtani Főigazgatóság felügyelete alá tartozó bányaüzemek az üzemi baleseti naplóban a sérülés hónapjáról a következő hónapra (hónapokra) áthúzódó táppénzes napokat az alábbiak szerint kötelesek feljegyezni: a) az előző hónapról (hónapokról) áthúzódó baleseti betegnapokkal rendelkező üzemi sérültek alábbi adatai a baleseti naplóban a tárgyi hónap sérültjeit megelőzően sorszámozás nélkül, piros tintával jegyzendők fel: a sérült neve, törzsszáma (márkaszáma), sérülés napja, a tárgyi hónapban az első és utolsó betegnapja és a tárgyhavi összes be-tegnapok száma az SZTK nyilván* tartásának adatai szerint (táppénzes napok -jmunkaszüneti napok, pl. 8/1), valamint a jegyzetrovatban a baleset megtörténtének hónapja és üzemi baleseti naplóbeli sorszáma (pl. július — 48.). A sérült dolgozónak balesete hónapjában ;iz üzemi baleseti naplóban feltüntetett gyógytartam-adatai a fent említett feljegyzések alapján a végleges gyógyulásig havonta kiegészítendők; b) a tárgyi hónap lezárása után az üzemi baleseti naplóba az alábbi adatokat kell feljegyezni: 1—3 napos gyógytartamú sérültek táppénzes napjainak száma, a tárgyhónapban sérült és gyógyult 3 napon túli gyógytartamú sérültek táppénzes napjainak száma, a tárgyhónapban balesetet szenvedett, de nem gyógyult sérültek (átmenők) tárgyhavi táppénzes napjainak száma és végül a tárgyhót megelőző időszakban sérültek (átjövök) tárgyhavi táppénzes napjainak száma; c) a tárgyhónap baleseti betegműszakjainak statisztikai célra való összesítése a b) pontban felsorolt adatokból, azonban az 1—3 napos gyógytartamú sérültek betegműszakjainak figyelmen kívül hagyásával történik. III. A balesetek bejelentése hatóságokhoz, statisztikai bejelentés 4- §• (1) Amennyiben a) az üzemi baleset a sérült azonnali halálát, illetve három vagy több személy súlyosabb sérülését okozta; b) az üzemi baleset következtében a sérült testének valamely tagját, érzékszervét, beszélő-, látó-, hallóképességét vesztette el, illetőleg feltűnően eltorzult, elméje megzavarodott, a balesetről az illetékes megyei rendőrfőkapitányságot, valamint a járási (városi) rendőrkapitányságot, a minisztériumot, Budapesten a szakszervezet központját, vidéken a Szakszervezetek Megyei Tanácsát, valamint az illetékes Kerületi Bányaműszaki Felügyelőséget távbeszélőn, vagy táviratilag azonnal értesíteni kell. (2) A bányaüzem köteles az illetékes Kerületi Bányaműszaki Felügyelőségnek távbeszélőn vagy táviratilag nyomban jelentést tenni az alábbi balesetekről is: a) életveszélyes sérülés (gerinctörés, koponyatörés, nyílt törés stb.), csonkul ás: b) villamos áramütés, sújtólég- és szénporrobbabanás vagy égés, légzésre alkalmatlan vagy mérgező gázok miatt, illetve mentés közben bekövetkezett baleset; c) többes (legalább 3 személyt érintő) baleset. (3) A (2) bekezdésben felsoroltakon kívül a kő-, kavics-, homok- és agyagbányaüzemek a csonttörést okozó, valamint a kőzetomlásból ere-