Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 59. szám

59. szám, TANÁCSOK KÖZLÖNYE 689 dása szempontjából legfontosabb központi épületei (pl. központi major) fekszenek, ilyenek hiányában, ahol központi irodája van. A távolság kiszámításánál a megkezdett km-t egész km-nek kell tekinteni. Ha a termelő a terményt vasúti kocsiba rakva adja át, q-ként 1,05 Ft illeti meg vagonberakási költség címén. 4. Fizetés: Termelőt a szerződött termény mennyiség után q-ként 60 Ft kamatmentes előleg illeti meg, amelyet vevő köteles — a termelő igénylése alapján — 3 napon belül készpénzben kifizetni. Az előleggel csökkentett vételárat a szállítás tényleges megtörténte után azonnal tartozik vevő elszámolni és kiegyenlíteni. 5. Akadályközlési kötelezettség: Ha a szerződés megkötése után olyan körülmény merül fel, amelynek következtében valamely kötelezettség teljesítése előreláthatóan akadályba ütközik, erről a felek kötelesek egymást kellő időben értesíteni, kivéve, ha az akadályt a másik félnek közlés nélkül is ismernie kellett. 6. Kötbér: Jelen szerződés alapján a vevő kötbér fejében köteles megfizetni: a) a szerződésben lekötött termény pénzbeni értéke után számított napi 0,25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha a szerződés feltételeinek megfelelő terményt késedelmesen veszi át; b) a szerződésben lekötött termény pénzbeni értékét, ha a szerződés feltételeinek megfelelő terményt nem. vagy nem teljes egészében veszi át; c) a szerződésben lekötött termény pénzbeni értéke után számított napi 0,25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha késedelmesen számol el a termelővel. Jelen szerződés alapján a termelő kötbér fejében köteles megfizetni: a) a szerződésben lekötött termény pénzbeni értéke után számított napi 0,25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha a szerződésben lekötött terményt késedelmesen adja át, b) a szerződésben lekötött termény pénzbeni értékét, ha a terményt nem, vagy nem teljes mértékben adja át, illetőleg az átvételre felajánlott termény rendeltetésszerű felhasználásra alkalmatlan. Részteljesítésre vonatkozó szerződésszegés esetében a kötbért csak a nem teljesített rész után kell számítani. A kötbérfizetési kötelezettség a termelőt és a vevőt abban az esetben terheli, ha olyan okból, amelyért felelős, nem teljesít, késedelembe esik, vagy hibásan teljesít 7. A kötbérigény érvényesítése: Az a fél, aki kötbérigényt kíván érvényesíteni, köteles azt legkésőbb az igény megnyíltától számított 30 napon belül — az igény alapjául szolgáló körülmények megjelölésével — a másik féllel írásban közölni. A közlés elmulasztása a kötbérigény elvesztésével jár. A kötbérigényről értesített fél a közlés vételétől számított 15 napon belül írásban köteles nyilatkozni a kötbérigény elismerése felől. Ha az értesített fél a kötbérigényt nem ismeri el, vagy a közlésre nem nyilatkozik, a jogosult fél kötbérigényét a nyilatkozattételre engedélyezett határidő elteltétől számított 60 napon belül — a termelőszövetkezeti csonort és az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet a 8/b. pont szerinti előzetes eljárást követően — az illetékes járásbíróság előtt keresettel érvényesítheti. E határidő eltelte után a kötbérigényt érvényesíteni nem lehet. 8. Vitás ügyek eldöntése: a) A termény minősége tekintetében felmerülő vitát a termelő és a vevő, vagy megbízottaik által közösen pecsételt minta alapján a Magyar Kereskedelmi Kamara Szakértő Bizottsága dönti el. b) A szerződésből eredő jogvitás ügyekben — ideértve az elszámolással kapcsolatos vitákat is — a termelő lakhelye (székhelye) szerint illetékes járásbíróság határoz. A termelőszövetkezeti csoport és az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet esetében a szerződésből származó igény bíróság előtti érvényesítését megelőzően — egyezség megkísérlése végett — egyeztetési eljárást kell lefolytatni. Az egyeztetési eljárás lefolytatására a Budapesten, illetve a megyei jogú városokban, valamint a járási székhelyeken működő felvásárlási egyeztető bizottságok jogosultak, s az eljárást annál az egyeztető bizottságnál kell kezdeményezni, amelynek működési területén a termelő (lakhelye) székhelye van. Ha az érdekelt fél az egyeztetési eljárás lefolytatása után a jogvitás ügyben igényének érvényesítése végett a bírósághoz fordul, a keresetlevélhez az egyeztetőbizottság által kiadott jegyzőkönyv egy példányát is köteles csatolni. ~> 9. Egyéb: A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekre a 24/1960. (V. 10.) Korm. sz. rendelet — illetőleg a szerződés alapján felmerülő egyes vitás kérdések rendezéséről szóló 1/1952. (VIII. 12.) Élm. M.—F. M. számú együttes rendelet, valamint a kötbér és késedelmi kamat tekintetében a 8/1960. (VI. 24.) Élm. M. sz. rendelet — rendelkezései alkalmazandók. Kelt termelő vevő (aláírás) (aláírás és bélyegző) A belkereskedelmi miniszternek és az Országos Árhivatal elnökének 9/1962. (Asz 26.) AH számú együttes utasítása a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, szakcsoportok és egyszerűbb mezőgazdasági társulások által egyes ipari termékek beszerzése esetén fizetendő árakról A 10/1957. (II. 24.) Korm. számú rendelet 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, az érdekelteket az alábbiak szerint utasítjuk: 1. §. (1) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, szakcsoportok és egyszerűbb mezőgazdasági társulások a jelen utasítás mellékletében felsorolt gépeket és azok alkatrészeit termelői ár és kezelési költség felszámítása mellett szerezhetik be abban az esetben, ha beszerzésük az AGROTRÖSZT Mezőgazdasági Ellátó Tröszt, illetőleg az alá tartozó vállalatok útján történik. (2) A kezelési költség mértéke a Földművelésügyi Minisztériumnak a Mezőgazdasági Értesítő X. évfolyam,