Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 43. szám

43. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 503 A bíróság tehát, ebben a perben nem azt vizsgálta, hogy megvolt-e a jogalapja az adó kivetésének, hanem abban a kérdésben döntött, hogy volt-e helye az adó becslés útján való megállapításának, márpedig az ebben a kérdésben való döntés a bíróság hatáskörét meghaladja. A Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumának a Bírósági Határozatok 1958. évi decemberi számában 681. szám alatt közzétett állásfoglalása szerint az adókötelezettséget megállapító államigazgatási határozat megtámadása esetén a bíróságnak az adó alanyát és tárgyát kell vizsgálnia, vagyis azt, hogy az államnak az érvényben levő jogszabályok alapján joga keletkezett-e arra, hogy az adott ipari tevékenység után adót követeljen. A kivetés jogalapja tehát az adófizetési kötelezettség -fennállásának kérdését érinti, de nem azonos az adóalap fogalmával. Az adóalap ugyanis már az adó mértékének (összegének) alapjául szolgáló fogalom, melynek vizsgálatába a bíróság nem bocsátkozhatik, mivel ez már az összegszerűség kérdéséhez tartozik. A bíróság tehát a konkrét perben is csak azt vizsgálhatta volna, hogy a kisiparos adóköteles tevékenységet folytatott-e. Ha az államigazgatási hatóságok szabálytalanul jártak el az adóalap becséléssel történő magállapításánál, az esetleges sérelem kizárólag államigazgatási — nem pedig bírói — úton orvosolható. A Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvásban kifejtett fenti álláspontot magáévá tette. (A Legfelsőbb Bíróság P. törv. II. 20.447/1962/2. számú határozata alapján. A törvényességi óvást a Borsod megyei főügyészség kezdeményezte.) Az 1937. évi VI. törvény 22., 27. és 28. §-ai ez idő szerint is hatályban vannak 1. A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről szóló 1960. évi 11. számú tvr. melléklete 1. részének 16. bekezdése sorolja fel a városrendezésről és építésügyről szóló 1937. évi VI. tv. hatályban fenntartott rendelkezéseit. Minthogy e felsorolás nem tartalmazza az 1937:VI. tv. 22., 27. és 28. §-ait, kétségek merültek fel abban a tekintetben, hogy az e §-okban foglalt rendelkezések hatályban levőknek tekintendők-e. A kérdés megoldásánál abból kell kiindulni, hogy a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről szóló 1960. évi 11. sz. tvr. melléklete csak a polgári jogi jogszabályok tekintetében rendelkezett. Az 1937. évi VI. sz. tv. 22., 27. és 28. §-ai azonban polgári jogi vonatkozásúaknak semmiképpen sem tekinthetők, minthogy azok engedélydíjakra vonatkozó, továbbá szabálysértési, illetőleg bírságolási, tehát államigazgatási jogi rendelkezéseket tartalmaznak. Ebből következik, hogy az 1960. évi 11. sz. tvr. az 1937. évi VI. tv. 22., 27. és 28. §-ainak hatályát nem érjntette. 2. Az 1937. évi VI. tv. 22. §-ának (1) bek. b) pontja szerint „a belügyminiszter és az iparügyi miniszter... meghatározhatják... a telekfelosztási engedély kiadásáért szedhető díjakat", azonban sem a belügyminiszternek, sem az iparügyi miniszternek ilyen tárgyú, ma is érvényben levő rendelkezése nincs. Az 1937. évi VI. tv. 22. § (1) bekezdés b) pontjával kapcsolatba hozható, jelenleg is hatályban levő rendelkezések a következők: a) az illetékekről szóló 6.470—52/1960. évi (XII. 31.) P. M. sz. rendelet 55. § (1) bekezdésére figyelemmel, a rendelet 56. § (1) bekezdése alapján a telekfelosztási engedély után 20,— Ft „kiadványi illeték" fizetendő; b) a, családi lakóházépítési akciók egységesítéséről szóló 1/1955. (III. 26.) VKGM. sz. rendelet kiegészítése tárgyában kiadott 4/1955. (IX. 23.) VKGM. sz. rendelet 1. §-a értelmében „Budapesten és a városokban a hivatalos helyszínrajz elkészítéséért a kérelmező 30,— Ft díjat tartozik téríteni." (Pénzügyminisztériummal és az Építésügyi Minisztériummal egyetértésben kialakított állásfoglalás.) A termelőszövetkezeti csoportokba átirányított elnökök és szakemberek társadalombiztosítási helyzete (A munkaügyi miniszter, a földművelésügyi miniszter és a SZOT együttes elvi állásfoglalása) A 3004-es kormányhatározatok végrehajtása során egyes megyékben a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai termelőszövetkezeti csoportokhoz is irányítottak át dolgozókat elnöki, mezőgazdászi, illetőleg könyvelői feladatok ellátására. (A továbbiakban együttesen: szakemberek.) Az átirányított dolgozóknak a megyei végrehajtó bizottságok ugyanazt a jövedelemkiegészítést és egyéb kedvezményeket biztosították, amelyek a termelőszövetkezetekbe átirányított elnököket és szakembereket is megilletik. A gyakorlatban azonban vitássá vált e személyek társadalombiztosítási jogállása. A termelőszövetkezeti csoportok gazdasági megerősítése az ország egyes területein fontos népgazdasági érdek, intézményes támogatásukról a 3004/4/1961. (X. 24.) Korm. számú határozat is rendelkezett. Az ezekhez történt átirányítások amellett azt a célt szolgálják, hogy az ide küldött szakemberek előkészítsék a csoportok termelőszövetkezetté való átalakítását. Nem indokolt ezért, hogy a termelőszövetkezeti csoportokhoz átirányított szakemberek társadalombiztosítási téren hátrányosabb elbírálásban részesüljenek, mint a termelőszövetkezetekbe irányított dolgozók. Az átirányításokkal kapcsolatos rendelkezések célja az volt, hogy az átirányított dolgozók a munkaviszonnyal járó lényeges kedvezményeiket ne veszítsék el. Azok a kedvezmények, amelyeket az idevonatkozó jogszabályok felsoroltak, egymással szorosan összefüggnek, így azok közül egyeseket megadni, másokat pedig mellőzni nem lehet. Amennyiben tehát a megyei végrehajtó bizottság a termelőszövetkezeti csoportba átirányított szakember részére jövedelemkiegészítést biztosított, az átirányított — és a csoportba tagként belépett — személyt társadalombiztosítási szemponból is ugyanúgy kell elbírálni, mintha átirányítása termelőszövetkezethez történt volna. Országos és havi vásárok jegyzéke Július 8. (vasárnap). Dabas (Pest) oák, Gödöllő (Pest) oák, Jászkisér (Szolnok) oák, Orgovány (Bács) oák, Terény (Nógrád) oák. Július 9. (hétfő). Csongrád (Csongrád) há, Eger (Heves) oák, Mezőkeresztes (Borsod) oák, Ráckeve (Pest) oák, Szentes (Csongrád) há; Július 10. (kedd). Öcsa (Pest) oák, Pétervására (Heves) oák, Zalaegerszeg (Zala) oák. Július 11. (szerda). Balatonfüred (Veszprém) ok, Makó (Csongrád) há, Szentlőrinc (Baranya) oák. Július 12. (csütörtök). Drégelypalánk (Nógrád) oák. Július 13. (péntek).