Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 41. szám

482 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 41. szám. költség a megbízót illeti meg; az ügyvédi mun­kaközösség azonban megállapodhat a megbízó­val, hogy a költségnek az ügyvédi munkadíjra eső része az átalánymunkadíjon felül az ügyvédi munkaközösséget illeti meg. (3) Ha a jogi képviseletet (a jogi ügyek inté­zését) az ügyvédi munkaközösség nem az (1) be­kezdésben említett, meghatározott, illetőleg ha­tározatlan időre szóló megbízás, hanem eseten­ként adott megbízás alapján látja el, e díjszabás tételeit kell alkalmazni. Vegyes rendelkezések 26. §. (1) Ugyanazon ügyvédi munkáért csak az egyik féltől jár díjazás. (2) Ha a pervesztes ellenérdekű féltől az ügy­védi munkadíj befolyik, azt az ügyvédi munka­közösség a díjat előzőleg teljesen vagy részben megfizető ügyfél részére köteles haladéktalanul visszafizetni, illetőleg az ügyfél javára írni. (3) Az ügyvédi munkaközösség megállapodhat a megbízóval, hogy abban az esetben, ha az el­lenérdekű féllel szemben a bíróság (hatóság) ál­tal megállapított munkadíj magasabb, mint a sa­ját ügyféllel szemben kikötött munkadíj, a kü­lönbözet az ügyvédi munkaközösséget illeti meg. (4) Gyermektartásdíj és nyugdíj iránti perben (ügyben) a jogosultként fellépő személy terhére e rendelet alapján felszámítható díjnak legfeljebb 50%-át — de 250 Ft-nál nem nagyobb összeget lehet érvényesíteni mindaddig, amíg a per­vesztes ellenérdekű féltől az ezt meghaladó ösz­szeg be nem folyik. 27. §. Ha a pervesztes ellenérdekű fél, illetőleg a költségmentesség teljes megvonása folytán az ügyfél a pártfogó ügyvéd díját köteles megfi­zetni [Pp. 87. § (3) bek., 2a958. (II. 16.) I M szá­mú rendelet 12. § (5) bek], a pártfogó ügyvéd dí­ját e díjszabásnak megfelelően kell megállapí­tani. 28. §. (1) Az ügyvédi munkadíj a megbízás teljesíté­sekor (megszűnésekor) esedékes; az ügyvédi mun­kaközösség azonban megállapodhat az ügyféllel, hogy ez a munkadíjat (vagy annak egy részét) korábban (pl. a megbízás adásakor) befizeti. E megállapodáshoz -— a lehetőség szerint — az ügy­védi munkaközösség vezetőjének előzetes hozzá­járulása szükséges. (2) Ha az ügyfél a díjszabásban meghatározott összegnél nagyobb összeget fizetett, az ügyvédi munkaközösség a többletet köteles visszafizetni. (3) Ha a megbízás a munka egészének telje­sítése előtt szűnt meg, az ügyvédi munkaközös­séget a díjazás a ténylegesen elvégzett munka arányában illeti meg. (4) Az ügyvédi munkaközösség taggyűlése ^ indokolt esetben — elhatározhatja, hogy az ügy­fél által meg nem fizetett munkadíjat elengedi, 29. §. (1) A díjszabás tételei kizárólag a munkadíjat foglalják magukban; az ügy vitelével kapcsolatos tényleges kiadásokat (készkiadásokat) külön meg kell téríteni. (2) A 23. § (1) bekezdésében említett esetben a munkadíjon felül külön felszámítható a) élelmezési költség fejében naponként 31 Ft; b) utazási költség fejében a ténylegesen fel­merült költség; a vasúti hálókocsit vagy — ha aa utazás nem vasúton, illetőleg távolsági autóbusz­szal történik — az egyéb közlekedési eszközt (pl< repülőgépet) csak az ügyféllel kötött előzetes megállapodás alapján lehet igénybe venni; c) szállásköltség fejében a ténylegesen felme­rült költség. 30. §. (1) Az ügyben felmerült postaköltség, helyi közlekedési viteldíj, távbeszélődíj és más hasonló jellegű költségek fejében a munkadíj 3%-át, de legfeljebb 50 Ft-ot költségátalányként — külön elszámolási kötelezettség nélkül — fel lehet szá­mítani. (2) A költségátalány címén befolyt összegeket kizárólag a munkaközösség fenntartási költségei­nek (dologi kiadásainak) fedezésére kell fordítani, s e célból az ügyvédi megbízásból eredő egyéb bevételektől elkülönítve kell kezelni. 31. §. (1) Az ügyvédi munkaközösség — ha az ügy körülményeire tekintettel indokoltnak tartja — a külföldi ügyféllel e díjszabás tételeitől eltérő munkadíjban is megállapodhat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom