Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 41. szám

466 TANÁCSOK KÜZLOiNYE 41. szám. akár fő-, akár mellékbüntetést, továbbá az ilyen határozatban foglalt egyéb intézkedést a korábbi jogszabály alapulvételével kell végrehajtani. 6. §. (1) A jogerősen kiszabott életfogytig tartó börtönt tizenöt évi szabadságvesztésként kell vég­rehajtani. (2) Az Elnöki Tanács által halálbüntetés helyett kegyelemből életfogytig tartó börtönre átváltoz­tatott büntetést húsz évi szabadságvesztésként kell végrehajtani. (3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alap­ján végrehajtandó szabadságvesztést töltő elítéUet feltételes szabadságra bocsátani nem lehet. A (2) bekezdés esetében az elítélt csak akkor bocsát­ható feltételes szabadságra, ha büntetéséből tizen­öt évet már letöltött. 7. §. A jogerős határozattal kiszabott javító­nevelő munka szabadságvesztésre átváltoztatása esetében a Btk 44. §-ának* (2) bekezdését kell al­kalmazni. 8. §. A Btk hatálybalépése előtt jogerősen bör­tönre ítélt a Btk 39. §-ában foglalt rendelkezések szerint bocsátható feltételes szabadságra. 9. §. (1) A Btk-nak a büntetés elévülésére vo­natkozó rendelkezéseit (58. és 59. §) a hatálybalé­pése előtt jogerősen kiszabott büntetések tekinte­tében is alkalmazni kell. (2) A Btk hatálybalépése előtt, a korábbi jog­szabály szerint már bekövetkezett elévülés hatá­lya érintetlenül marad. 10. §. (1) A Btk-nak a büntetett előélethez fű­ződő hátrányok alóli mentesítésre vonatkozó ren­delkezéseit (78—84. és 102. §) a hatálybalépése előtt, illetve a Btk 3. §-ának (2) bekezdésében meghatározott rendelkezés alapján a hatálybalé­pése után meghozott büntető ítéletek tekintetében is alkalmazni kell. (2) A Btk hatálybalépése előtt már beállott mentesítés hatálya változatlan marad. 11. §. A jogerős határozattal alkalmazott biz­tonsági őrizetet a Btk hatálybalépését követően kényszergyógykezelésként kell végrehajtani. E célból az ügyben eljárt elsőfokú bíróság a Btk hatálybalépését követő három hónapon belül kö­teles az ügyet megvizsgálni és határozni a biz­tonsági őrizet megszüntetése, vagy kényszer­gyógykezelésre átváltoztatása és végrehajtásá­nak módja felől. II. Cím A Btk hatálybalépése előtt elkövetett bűntettek 12. §. (1) A Btk hatálybalépése előtt elköve­tett olyan bűntett miatt, amely a korábbi jog­szabályok értelmében hivatalból, a Btk szerint azonban magánindítvány alapján büntethető, a Btk hatálybalépése után az eljárás megindításá­nak csak magánindítványra (Btk 27. §) van he­lye. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az indítványi határidőt [Btk 29. § (1) bekezdés] B Btk hatálybalépésének napjától kell számítani. (3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott bűn­tett miatt az eljárás hivatalból megindult, azt a Btk hatálybalépése után is hivatalból kell foly­tatni. 13. §. A Btk hatálybalépése előtt elkövetett bűntett miatt a Btk hatálybalépését követően ki­szabott pénzbüntetést a Btk 47. §-ában foglalt rendelkezés szerint kell átváltoztatni. 14. §. A Btk-nak a kényszergyógykezelésre (61. §) és a kényszerelvonó-kezelésre (62. §) vo­natkozó rendelkezéseit a hatálybalépése előtt el­követett cselekmények esetében is alkalmazni kell. 15. §. Azokat a rendelkezéseket, amelyek a mellékbüntetések összbüntetésbe foglalását tilt­ják (Btk 76. §), a Btk hatálybalépése előtt jog­erőre emelkedett ítéletekkel kiszabott büntetések összbüntetésbe foglalása esetében is alkalmazni kell. III. FEJEZET A BÜNTETÉSEK ÉS INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA I. Cím A Btk Általános Részével kapcsolatos rendelkezések Javító-nevelő munka 16. §. A javító-nevelő munkára ítélt a bíróság által meghatározott természetű munkát a) ha az ítélet meghozatalának időpontjában munkaviszonyban áll, rendszerint az eddigi mun­kahelyén, b) egyéb esetekben — ha a végrehajtás feltéte­lei az ítélethozatalkor a terhelt lakóhelyén vagy annak környékén biztosíthatók — a kijelölt mun­kahelyen végzi. 17. §. (1) Amennyiben az elítélt az ítélethozatal idején munkaviszonyban állott, e munkaviszony a javító-nevelő munka végrehajtása alatt szüne­tel. (2) A javító-nevelő munkára ítélés nem létesít munkaviszonyt. 18. §. Az állami szerv (Btk 114. §) vagy a szö­vetkezet, ahol a javító-nevelő munkát végrehajt­ják, köteles — az elítélttel együtt dolgozóknak, valamint az ott működő társadalmi szervezetek­nek, különösen a szakszervezetnek és az ifjúsági szervezetnek közreműködésével — a büntetés ne­velő célját szolgá'ó feltételeket biztosítani. 19. §. (1) Ha a bíróság megállapítja, hogy az elítélt a munkakötelezettségének alapos ok nél­kül nem tett eleget, vagy a munkafegyelmet sú­lyosan sértő magatartást tanúsított, a javító-ne­velő munkának e körülmények bekövetkezésekor még hátralevő részét akkor is át kell változtatnia szabadságvesztésre, ha azt az átváltoztatást ki­mondó határozat hozatalakor részben vagy egész­ben javító-nevelő munkaként már végrehajtot­ták. (2) Javító-nevelő munkának szabadságvesztés­re változtatása esetében az elítélt számára vissza kell téríteni a munkabérének arra az időre le­vont részét, amely helyett szabadságvesztést kell kitöltenie,

Next

/
Oldalképek
Tartalom