Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 33. szám

33. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 395 12. §. Ha az ügyek egymással összefüggnek: a) a Központi Döntőbizottság az eljárás keretében a különböző felügyeleti szervek alá rendelt felek között felmerült üggyel együtt az ugyanazon felügyeleti szerv alá rendelt felek között felmerült — az ágazati vagy a helyi döntőbizottság hatáskörébe tartozó — ügyet is eldöntheti; b) a helyi döntőbizottságok hatáskörébe tartozó ügyben több alperes ellen az eljárást bármelyik alperes szerint illetékes helyi döntőbizottság előtt meg lehet indítani, továbbá a helyi döntőbizottság az előtte folyó eljárás keretében az illetékessége alá tartozó üggyel együtt a más helyi döntőbizottság illetékessége alá tartozó ügyet is eldöntheti; a Budapest Fővárosi Döntőbizottság kizárólagos illetékessége alá tartozó vasúti fuvarozási ügyet azonban más helyi döntőbizottság illetékessége alá és a fővállalkozót az alvállalkozó szerint illetékes döntőbizottság illetékessége alá vonni nem lehet; c) a döntőbizottság az előtte folyó eljárás keretében olyan ügyben is határozhat, amely az 5. § (3) bekezdése értelmében egyébként a középfokú irányító szerv vezetőjének az elbírálása alá tartoznék; d) a döntőbizottság az előtte folyó eljárás keretében olyan pénzügyi elszámolási vitában is határozhat, amely egyébként a jogszabály értelmében más államigazgatási szerv hatáskörébe tartoznék. 13. §. Ha a hatáskör az eljárás tárgyának értékétől függ: aj a kereset értékhatár alá történő leszállítása esetében a Központi Döntőbizottság az eldöntésre nem alkalmas ügyet elbírálás végett átteheti az illetékes helyi döntőbizottsághoz: b) a kereset értékhatár fölé történő felemelése esetében a helyi döntőbizottság az ügyet — függetlenül attól, hogy az eldöntésre alkalmas-e — köteles áttenni a Központi Döntőbizottsághoz; c) a Központi Döntőbizottság az eljárás lefolytatása végett a helyi döntőbizottság hatásköréből átveheti az olyan ügyeket vagy ügycsoportokat, amelyek bizalmas természetűek, vagy amelyeknek átvétele egyéb szempontból indokolt; ilyen intézkedést bármelyik fél is kezdeményezhet a Központi Döntőbizottság elnökénél; d) a Központi Döntőbizottság a hatáskörébe tartozó [6. § (2) bek.], de ténybeli és jogi megítélésénél fogva egyszerű ügyet indokolt esetben eldöntés végett az illetékes helyi döntőbizottságnak átadhatja. 14. §. Az egyes döntőbizottságok között felmerült hatásköri és illetékességi vitában.^ Központi Döntőbizottság elnöke dönt. Az eljárás tárgyának értéke 15. §. (1) Az eljárás tárgyának értéke a keresettel érvényesített követelés összege (értéke), illetőleg szerződési ügyekben a vitás szolgáltatás értéke, kötbérügyekben pedig a kötbéralap. Határozott összegű (fix) kötbér esetében — eltérő rendelkezés hiányában — az eljárás tárgyának értéke a kötbérösszeg tízszeres összege, határozott összegű (fix) napi kötbér esetében pedig a napi kötbér-* összeg százszoros összege, kivéve, ha a követelt kötbérösszeg az előbbiek szerint kiszámított eljárási értéket meghaladja. Az utóbbi esetben az eljárás tárgya értékének a követelt kötbérösszeget kell tekinteni. Ha a határozott (fix) kötbért nem napok, hanem órák szerint állapították meg, ezt a kötbért napi kötbérre kell átszámítani és az eljárás tárgyának értékét annak alapján kell megállapítani. (2) Megállapítás, továbbá valamely ideiglenes intézkedés megtétele vagy előzetes bizonyítás felvétele iránt indított ügyben [21. § (2) és (3) bek.] az eljárás tárgyának értéke annak a követelésnek vagy más jognak az értéke, amellyel kapcsolatban a keresetet, illetőleg kérelmet előterjesztették. (3) Az eljárás tárgyának értékét felenként és szerződésenként külön-külön kell figyelembe venni. (4) A 44. § alkalmazásában felülvizsgálati érték annak a szolgáltatásnak, követelésnek vagy más jognak, illetőleg a szolgáltatás, követelés vagy más jog azon részének az összege (értéke), amelyre nézve a fél a határozat felülvizsgálását kéri. A keresetindítást megelőző eljárás 16. §. (1) A keresetlevél benyújtása előtt meg kell kísérelni a felmerült vitának döntőbizottsági eljárás nélkül történő elintézését. Evégből a fél köteles a vitás kérdésben elfoglalt álláspontját a vele szemben álló féllel írásban részletesen közölni, az pedig köteles arra a kézhezvételtől számított tizenöt nap alatt a teljes tényállásra kiterjedő részletes írásbeli választ adni. Ez a levélváltás mellőzhető, ha a felek a közöttük felmerült véleményeltérésről közös jegyzőkönyvet vesznek fel. (2) Ha a vitás kérdés rendezése döntőbizottsági eljáráson kívül nem sikerül és a követelés érvényesítése a jogszabály szerint kötelező, a kereset-* levelet a válaszlevél kézhezvételétől vagy a válaszadásra megszabott határidő eredménytelen elteltétől, illetőleg a közös jegyzőkönyv felvételétől számított tizenöt nap alatt kell benyújtani. Indokolt esetben, ha ettől a vita döntőbizottsági