Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 32. szám

32. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 379 zés törlésére a 3. § (5) bekezdésében foglalt ren­delkezések az irányadók. 6. §. (1) A rendezési tervben meg kell állapítani a rendezés alá vont területek rendeltetésszerű fel­használásának időrendi ütemezését, s a területe­kjét ennek megfelelően három csoportba kell so­rolni. (2) Az első csoportba sorolt, időrendben először felhasználásra kerülő olyan telkekre, amelyeknek rendeltetése, építési övezeti beosztása, vagy be­építési módja megváltozik, valamint a rendezési terv szerint egyelőre be nem építhető területekre -— a terület rendeltetésszerű felhasználásáig — teljes építési tilalmat kell elrendelni. (3) A második csoportba sorolt, időrendben másodszor felhasz álásra kerülő és még be nem épített vagy nem lakás céljára szolgáló épülettel beépített telkeken — a terület rendeltetésszerű felhasználása előtt — csak ideiglenes jellegű épü­let építésére lehet engedélyt adni, feltéve, hogy az épület későbbi elbontásával járó értékcsökke­nés és költség nem haladja meg az építési költsé­gek 30%-át. Ha a telken már lakás céljára szol­gáló épület áll, az épület korszerűsítéséhez szük­séges toldalék építésére a tilalom fennállása alatt csak egy alkalommal lehet engedélyt adni. A tol­dalékkal az épületben levő lakások számát nö­velni nem lehet. (4) A harmadik csoportba sorolt telken csak akkor, és legfeljebb 75 m2 alapterületű földszin­tes épület építésére lehet engedélyt adni, ha a környező terület túlnyomó részét már hasonló módon beépítették. (5) Olyan közlekedési létesítmények esetében, amelyeknek pontos nyomvonala és területszük­séglete az építési tilalom elrendelésének időpont­jában még nem ismert, az elrendeléstől számított legrövidebb idő alatt, legkésőbb azonban két éven belül gondoskodni kell a szükséges terület pontos határainak megállapításáról és a felesleges építési tilalom megszüntetéséről; eddig az időpontig tel­jes építési tilalmat kell elrendelni. (6) Az elsőfokú építésügyi hatóság a (3) bekez­dés alapján adott építési engedélyben közérdek­ből kikötheti az épület későbbi átalakításának, il­letőleg lebontásának kötelezettségét. Ilyen eset­ben az átalakításért, illetőleg lebontásért költség vagy kár megtérítése nem jár. Cseretelkek kialakítása és felhasználása 7. §• (1) Ha a tulajdonos a telkét terhelő építési tila­lom miatt nem tudja megvalósítani lakóházépítési szándékát, részére — kérelmére — a városi (köz­ségi) tanács végrehajtó bizottsága — kisajátítási eljárás nélkül — köteles cseretelket adni, ha a) a telken — az építési tilalom elrendelése előtt érvényben volt építésügyi szabályok, illető­leg építési övezeti beosztás vagy a területen ki­alakult beépítési mód szerint — családi lakóház volt építhető, b) a tulajdonos vagy egyeneságbeli rokona kö­telezettséget vállal arra, hogy a cseretelken a birtokbaadástól számított hat hónapon belül meg­kezdi és két éven belül befejezi az építésügyi szabályoknak megfelelő lakóházának felépítését, c) a tulajdonos az építési kötelezettség vállalá­sával egyidejűleg írásban hozzájárul ahhoz, hogy a telekkönyvbe a cserébe kapott telekre vonat­kozóan az építési kötelezettség teljesítéséig elide­genítési tilalmat jegyezzenek be, d) a tulajdonos az építési tilalommal terhelt teleknek már a tilalom elrendelésekor is tulajdo­nosa volt vagy a telket ilyen személytől örökölte, végül e) a tulajdonosnak abban a városban (község­ben), ahol az építési tilalommal terhelt telke van, az építésügyi szabályoknak megfelelően beépít­hető másik telke nincs, illetőleg nem tulajdonosa (tulajdonostársa) olyan családi háznak (szövetke­zeti vagy öröklakásnak), amelyben benne lakik, s ezt a körülményt hitelt érdemlő módon igazolja. (2) A tulajdonos az (1) bekezdés alapján akkor is kérhet cseretelket, ha a telkét terhelő építési tilalmat e rendelet hatálybalépését megelőzően rendelték el. (3) Az építési tilalommal terhelt telek helyett egy tulajdonos részére csak egy cseretelek adható. Ha a telek több személy közös tulajdonában áll, s az építésügyi szabályok szerint eredetileg több részre volt osztható, a tulajdonostársak részére összesen legfeljebb annyi cseretelket lehet adni, ahány személy a telek tulajdonosa; ha azonban több tulajdonos van, mint ahány részre volt oszt­ható a telek, legfeljebb annyi cseretelket lehet adni, mint ahány telek a szabályszerű felosztás útján keletkezett volna. A tulajdonostársak ré­szére — kérelmükre — családi ház építésére al­kalmas több telek helyett társasház építésére al­kalmas egy telek is adható. (4) Ha megfelelő számú cseretelek áll rendel­kezésre, az elsőfokú építésügyi hatóság a rende­zési tervben második, illetőleg harmadik cso­portba sorolt, építési korlátozással terhelt beépí­tetlen telkek tekintetében is megtagadhatja az építési engedély kiadását. Ilyen esetben azonban — az (1) bekezdés a)—e) pontjában foglalt fel­tételek fennállása esetén — cseretelket kell adni. 8- §• (1) A városi (községi) tanács végrehajtó bizott­sága csere céljára köteles kellő mennyiségű, az építésügyi szabályoknak megfelelően beépíthető telekről gondoskodni. (2) Csere céljára a) az állami tulajdonban álló tartalék házhe­lyeket, b) a város (község) belterületén, illetőleg a kül­területi település beépítésre szánt területén levő állami tartalékingatlanokból csere céljára kialakí­tott házhelyeket,

Next

/
Oldalképek
Tartalom