Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 23. szám

268 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 23. szám. 2. Az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet az illetékes vízügyi és erdészeti szervekkel egyetértésben díjmentesen, költségvetése terhére gondoskodik a talajvédelmi munkálatokhoz szükséges vizsgálatok és kivitelezési tervek elkészítéséről, valamint a létesítmények helyszíni kitűzéséről. A társulat által végzett, feladatkörébe tartozó talajvédelmi munkák műszaki irányítását fásítási és erdőtelepítési munkák tekintetében az állami erdőgazdaságok, vízügyi létesítmények tekintetében a vízügyi igazgatóságok térítés nélkül végzik. 3. A talajvédelmi létesítmények (fásítás, vízmosás-kötés, támfalak építése stb.) megvalósításához az állam a Bzükséges talajvédelmi anyagokat (facsemeték, suháng, kő, cement, rőzse, fa- és más építőanyagok) a rendeltetési állomásra leszállítva, térítés nélkül bocsátja a társulat rendelkezésére. 4. A talajvédelmi gépi munkák (sáncolás, út- és tereprendezés, terasz-építés stb.) költségeinek felét az állam viseli. 5. A vízgazdálkodási társulatok érdekeltségi területén a talajvédelem és a vízügyi létesítmények állagmegóvása érdekében szükséges fásítások és kisebb erdőtelepítések céljára az állami erdőgazdaságok ingyen juttatnak facsemetét és suhángot. Az állami erdőgazdaságok a vízgazdálkodási társulatok területén szükséges talajvédelmi fásítási munkákat, ezek ápolását és szükséges pótlásait a megyei fásítási beruházási hitel terhére végezhetik el, és a társulatok részére díjmentesen készíthetnek részletes fásítási terveket. Nyers Rezső s. k., pénzügyminiszter. Dr. Dimény Imre s. k., az Országos Tervhivatal elnökének helyettese. Losonczi Pál s. k.( földművelésügyi miniszter. Dégen Imre s. k., az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője. Vallus Pál s. k., az Országos Árhivatal elnökének helyettese. A pénzügyminiszter 116/1962. (PK 7.) PM számú utasítása a Községfejlesztési Alap pénzkezelésének módosításáról A tanácsok községfejlesztési munkájára vonatkozó egyes rendelkezések végrehajtásáról szóló 33/1961. (IX. 24.) Korm. számú rendelet1 (a továbbiakban: R.) 6. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem 1. §. A Községfejlesztési Alap (a továbbiakban: Alap) költségvetését az utasítás mellékletének megfelelő szerkezetben kell elkészíteni. 2. §. (1) Az R. 1. és 2. §-ában említett tartalék mértékét az Alap költségvetésének összeállítása előtt kell megállapítani és a községfejlesztési tervet készítő tanácsokkal közölni. (2) A tartalék mértéke — fővárosi, megyei, megyei jogú városi szinten — az utasítás mellékletében felsorolt 1—15 bevételi rovatok tárgyévre tervezett előirányzata összegének 20%-a. 1 A rendeletet a Tanácsok Közlönye 1961. évi 70. ezáma közli. (3) A tartalékot az Alap költségvetésében 35 730 31 Költségvetési tartalék cím 37 Tartalék rovaton kell előirányozni és elszámolni. E rovat terhére kiadást teljesíteni vagy az előirányzatot évközben más lovatok javára átcsoportosítani nem szabad. 3. §. (1) A megyei tanács végrehajtó bizottsága részére az R. 4. §-ában említett állami hozzájárulást — a végrehajtó bizottság igénylése alapján — a pénzügyminiszter bocsátja az „Állami hozzájárulás a Községfejlesztési Alap részére, elosztási számlán" rendelkezésre. (2) Az állami hozzájárulást a községi és járási jogú városi tanácsok községfejlesztési alapja részére a megyei tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. 4. §. (1) A községfejlesztési hozzájárulás kivetésének alapja az adózó lakóhelyén fizetendő — lóadó nélkül számított — általános jövedelemadó. Ezért a házadó után a községfejlesztési hozzájárulás kivetését mellőzni kell abban az esetben, ha az adózó igazolja, hogy lakóhelyén bármilyen címen — a ház bérbeadásából származó jövedelemadót kivéve — általános jövedelemadót fizet. (2) Az 1958. évi 7. számú tvr.2 5. §-ának az 1961. évi 12. számú tvr.2 1. §-ával módosított (2) bekezdése c) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása során csak házadót fizetőnek kell tekinteni és a községfejlesztési hozzájárulást a házadó után kell kivetni annak az adózónak a terhére is, akinek a házingatlana egészben vagy részben bérbeadás útján van hasznosítva és ezért terhére általános jövedelemadót vetettek ki. (3) Ha a csak házadót fizető adózónak egynél több házingatlana van, a községfejlesztési hozzájárulást az egyes lakóházak házadója után a házingatlan fekvése szerint illetékes tanács külön-külön állapítja meg. (4) A teljes ideiglenes házadómentességben részesített lakóházak után a községfejlesztési hozzájárulás kivetését — alap hiányában — mellőzni kell. (5) A községfejlesztési hozzájárulás százalékos kivetése esetén az alapul szolgáló adók bármelyikében bekövetkező évközi változásnál a változásnak megfelelően a hozzájárulás összegét is módosítani kell. (6) A kivetés eredményéről készített összesítő jelentésben a c^ak házadót fizetők terhére kivetett községfejlesztési hozzájárulást az adózók száma és a kivetett összeg közlésével külön fel kell tüntetni. 5. §. Ez az utasítás a közzététel napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1962. január 1. napjától kezdve kell alkalmazni; egyidejűleg a 182/1959. (PK 31.) PM számú utasítás3 3. §-ának (2) és (3) bekezdése, továbbá a 179/ 1960. (PK 28.) PM számú utasítás* 1., 2. és 3. §-a hatályát veszti. Timár Mátyás s. k., a pénzügyminiszter helyettese. 2 Az idézett tvr.-eket lásd a Tanácsok Közlönye 1958. évi 17., illetve 1961. évi 70. számában! 3 Az utasítás a Tanácsok Közlönye 1959. évi 82. számában jelent meg. 4 Az utasítást a Tanácsok Közlönye 1961. évi 1. száma közli.