Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 19. szám

19. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 211 Miniszteri rendeletek A belkereskedelmi miniszter 3/1962. (III. 10.) BkM-ÁH számú rendelete a zöldség- és gyümölcsáruk magánkereskedői áráról szóló 4/1961. (VI. 12.) Bk M—A H számú rendelet* kiegészítéséről A 10/1957. (II. 24.) Korm. számú rendelet 6 §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján — az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben — a zöldség- és gyümölcsáruk magánkereskedői áráról szóló 4/1961. (VI. 12.) BkM-ÁK számú rendelet 1. §-ának hatályát a cseresznyére kelkáposztára, karfiolra, savanyított káposztára és a dióbélre kiterjesztem. Sebes Sándor s. k., a belkereskedelmi miniszter első helyettese * A rendelet a Tanácsok Közlönye 1961. évi 41. számában jelent meg. A munkaügyi miniszter 2/1962. (III. 10.) Mü M számú rendelete az üzemi balesetek bejelentéséről és nyilvántartásáról A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhatalmazása alapján, a pénzügyminiszterrel és az egészségügyi miniszterrel, a Központi Statisztikai Hivatal elnökével, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, az alábbiakat rendelem: 1. §• (1) Statisztikai adatszolgáltatás szempontjából üzemi balesetként kell nyilvántartani minden olyan balesetet, tekintet nélkül a munkaidőre, amely a vállalat (Munka Törvénykönyve 150. §) dolgozóját a) a vállalat telephelyén érte, vagy b) a vállalat telephelyén kívül a vállalat rendelkezése folytán — vagy enélkül is a vállalat érdekében — végzett munka során érte, ideértve az ezzel kapcsolatban bekövetkezett közlekedési baleseteket is. (2) A balesetet akkor is üzemi balesetként kell nyilvántartani, ha a dolgozót a munkaköri, illetve a munkafegyelemre vonatkozó szabályok megszegése miatt (például engedély nélkül végzett munka, fekete fuvar alkalmával) érte. (3) A dolgozót munkába menet, illetve munkából jövet ért baleSet a statisztikai adatszolgáltatás szempontjából nem minősül üzemi balesetnek. 2. §. (1) Az 1. § alá tartozó minden üzemi balesetet a dolgozó köteles közvetlen felettesének azonnal jelenteni. Amennyiben a dolgozó egészségi állapota miatt a jelentéstételben akadályozva van, a jelentést a munkáját közvetlenül irányító személy — annak távollétében munkatársai — kötelesek megtenni. (2) A közvetlen felettesnek az üzemi balesetről haladéktalanul értesíteni kell az üzemrész vezetőjét (műhelyfőnök, osztályvezető) és a szakszervezeti bizottságot. (3) Minden műhelyben, illetve ennek megfelelő egységben, minden üzemi balesetet — ideértve a munkakieséssel nem járó kisebb sérüléseket is —i az erre a célra rendszeresített könyvbe a bejelentéskor azonnal be kell jegyezni. A bejegyzést a műhely vezetőjének alá kell írni. A műhelyvezető felettese köteles a nyilvántartási könyvet rendszeresen ellenőrizni és azt aláírásával igazolni. 3. §• (1) Amennyiben a) az üzemi baleset a sérült azonnali halálát, illetve három vagy több személy súlyosabb sérülését okozta; b) az üzemi baleset következtében a sérült testének valamely tagját, érzékszervét, beszélőképességét vesztette el, illetőleg az feltűnően eltorzult, elméje megzavarodott; a balesetről az illetékes rendőrkapitányságot, a minisztériumot, Budapesten a szakszervezet központját, vidéken a Szakszervezetek Megyei Tanácsát távbeszélőn, vagy táviratilag azonnal értesíteni kell. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt esetekben a vállalat köteles gondoskodni arról, hogy a rendőrség és amennyiben lehetséges, az illetékes szakszervezet kivizsgálásáig, illetve a munka továbbfolytatására adott engedélyig, a helyszín érintetlen maradjon, kivéve, ha ennek folytán közvetlen baleseti veszély forog fenn, vagy jelentős népgazdasági érdek a helyszín megváltoztatását szükségessé teszi.