Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)
1962 / 77. szám
944 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 77. szám. belkereskedelmi miniszternek és az Országos Árhivatal elnökének 9/1962. (Ász. 26.) Á H—Bk M számú együttes utasításában (megjelent a Mezőgazdasági Értesítő XIII. évfolyam 36. számában is) foglalt rendelkezések szerint szerezhetik be. II. Termelési kedvezmények 5- §• (1) A termelőszövetkezet kedvezményben részesül, ha az állami és szövetkezeti felvásárló szervek, valamint állami vállalatok és intézmények részére az 1962. év december hó 15. napjától 1963. év december hó 15. napjáig terjedő időben értékesített saját termelésű áruinak 100 szántóegységre számított érték' eléri, vagy meghaladja a termelőszövetkezetre a járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) által megállapított értéket (áruértékesítési mutató). (2) Az áruértékesítési mutató teljesítésébe beleszámít a közös gazdaság termeléséből, továbbá a háztáji gazdaságok termeléséből származó és a termelőszövetkezet útján szerződéssel lekötött és értékesített minden mezőgazdasági termény, termék és állat, valamint a termelőszövetkezet feldolgozóüzemi tevékenységéből származó mezőgazdasági termék és faanyag. (3) Az áruértékesítés teljesítésébe be kell számítani az értékesített árukért kapott alapárat és felárakat, továbbá az értékesített áruk után természetben kapott ipari termékek (cukor, őrölt paprika, cigaretta, stb.) értékét is — a vonatkozó árszabályozó rendelkezésekben megállapított áron —, az áru ellenértékeként kapott ipari termékek esetleges értékesítése azonban a kedvezmény szempontjából nem tekinthető áruértékesítésnek. (4) Nem számítható be a termelőszövetkezet áruértékesítésébe a terménykölcsönök törlesztésére átadott termények, valamint a cseretermény ellenében eladott, illetve átadott áruk értéke (pl. a vetőmagért adott szokvány minőségű termény értéke stb.), a természetbeni földadó, a természetbeni cséplőrész, a vásárolt vagy bontásból származó építési anyagok, a segéd- és feldolgozó üzemekben előállított ipari termékek (tégla, mész, terméskő stb.) értékesítéséből, a fuvarozásból származó bevételek, végül az elemi vagy tűzkár esetén kapott kártérítési összeg. (5) A kedvezmény mértéke az áruértékesítési mutató teljesítése esetén — 100 szántóegységre számítva — 3000 Ft. Az áruértékesítési mutató túlteljesítése esetén a túlteljesítés minden százaléka után 100 szántóegységenként további 100 Ft kedvezmény illeti meg a termelőszövetkezetet, a kedvezmény teljes összege azonban nem haladhatja meg a 100 szántóegységre számítva a 6000 Ft-ot. (6) A szántóegység megállapításánál a következő kulcsszámokat kell alkalmazni: 1 kh közös művelésű szántó öntözéses vagy öntözés nélküli (a zöldségterület kivételével) = 1 szántóegység 1 kh öntözött zöldségterület =4 „ 1 kh szárazművelésű zöldségterület = 2,5 „ 1 kh rét = 0,5 „ 1 kh legelő =0,2 „ 1 kh termő gyümölcsös és gyümölcsfaiskola =4 1 kh termőszőlő és szőlőiskola =5 „ 1 kh erdő «= 0,1 1 kh halastó = 0,1 „ 1 kh termő komló =5 „ 1 kh termő fűztelep =2 „ 1 kh nádas = 0,05 „ Az új telepítésű, még nem termő kultúrák területét (szőlő-, gyümölcsös-, spárga-, komló- stb. telepítés) nem kell a szántóegység kiszámításánál figyelembe venni. (7) A járásra megállapított áruértékesítési mutatót a járási mezőgazdasági osztály, a járási felvásárlási kirendeltség és a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Bank) bevonásával a termelőszövetkezetekre az 1962. évi tényleges áruértékesítési szintet, illetőleg az 1963. évi terv előírásait figyelembe, véve differenicáltan állapítja meg. A megállapított áruértékesítési szintet a termelési és pénzügyi terv végleges felülvizsgálatakor kell a termelőszövetkezetekkel írásban közölni. (8) A kedvezménynek megfelelő összeget elsősorban a termelőszövetkezet esedékes összes közép- és hosszúlejáratú hiteltartozásából kell elengedni. Ha a termelőszövetkezetnek esedékes hiteltartozása nincs vagy van, de az kisebb, mint a kedvezmény összege, akkor a kedvezmény összegét,