Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 83. szám

806 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 83. szám. (3) A Termelőszövetkezeti Nyugdíjügyi Bizott­ság elnöke a Munkaügyi lVlinisztérium kiküldötte. A bizottság szótöbbséggel határoz. Szavazategyen­lőség esetében az elnök szavazata dönt. VR. 48. §. (1) A Termelőszövetkezeti Nyugdíj­ügyi Bizottság másodfokon hozott határozata el­len az igénylő a határozat kézbesítését követő naptol számított hatvan napon belül — a (2) be­kezdésben foglalt kivételtől eltekintve — kereset­tel fordulhat az SZTK-nak a nyugdíjigényt fel­vevő megyei alközpontja (kirendeltsége) székhe­lyén mütcödő járásbírósághoz, illetőleg Budapes­ten a pesti központi kerületi bírósághoz. (2) Nem lehet keresettel fordulni a bírósághoz a) a nyugellátás összegszerűségének, b) a rokkantság fennállásának, c) a munkaképességcsökkenés mértékének, ille­tőleg a gondozási pótlékra való jogosultság fenn­állásának kérdésében. VR. 48/A. §. A Tszny. 18/A. §-a alapján, kivé­teles nyugellátást a 47. § (2) bekezdésében emlí­tett Termelőszövetkezeti Nyugdíjügyi Bizottság állapíthat meg. A bizottság e tárgyban hozott ha­tározata ellen jogorvoslatnak helye nincs. Nyugdíjigények bejelentése és elbírálása. M. r. 20. §. (1) Az igénynek az SZTK illetékes megyei alközpontjánál (kirendeltségénél) történt bejelentése alkalmával az igénylőnek igazolnia kell, hogy a termelőszövetkezetben rendszeres munkát nem végez. (2) Öregségi, rokkantsági és szülői nyugdíjra vonatkozó igénybejelentés esetében az igénylőnek igazolnia kell azt is, hogy munkaviszonyban nem áll és keresőfoglalkozást nem folytat. (3) Azt, hogy az igénylő a termelőszövetkezet­ben rendszeres munkát nem végez, a termelőszö­vetkezet, azt pedig, hogy munkaviszonyban nem áll és keresőfoglalkozást nem folytat, a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizott­sága igazolja. M. r. 21. §. (1) Ha olyan személy jelent be nyugdíjra igényt, akinek a termelőszövetkezetben végzett rendszeres munka,' munkaviszonyban állás, vagy keresőfoglalkozás folytatása miatt nyugdíjat folyósítani nem lehet, az ONYI csak azt köteles elbírálni, hogy az igénylő (jogszerző) a nyugdíj megállapításához szükséges nyugdíj éveket meg­szerezte. (2) Abban az esetben, ha az igénylő (jogszerző) a nyugdíj megállapításához szükséges nyugdíj éve­ket megszerezte, az igényt felvevő szerv által megküldött adatok alapján az ONYI erről az igénylőt értesíti. Egyben köteles közölni azt is, hogy a nyugdíj megállapítását legkorábban a ter­melőszövetkezetben végzett rendszeres munka abbahagyásakor, illetőleg a munkaviszony, vagy keresőfoglalkozás megszűnésekor kérheti. (3) Ha az (1) bekezdésben megjelölt igénylő (joeszerző) a nyugdíj megállapításához szükséges nyugdíjeveket nem szerezte meg, az ONYI az igényt határozattal elutasítja. A határozatban meg kell jelölni a termelőszövetkezeti tagság cí­mén elismert nyugdíj éveket és naptárszerűen fel kell sorolni azokat a munkaviszonyban töltött időtartamokat, amelyeket a nyugdíj megállapítá­sánál figyelembe vehetőnek ismer el. Az igénylőt a határozatban a jogorvoslati lehetőségről is tájé­koztatni kell. M. r. 21/A. §. A VR. 21. §-a (4) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásánál az iskolát, edzőtábort, stb-t is továbbképző tanfolyamnak kell tekinteni. M. r. 22. §. (1) Abban az esetben, ha olyan személy jelent be rokkantság címén nyugellátásra igényt határozattal elutasítja. A határozatban megszerzését igazolta, az igénylőnek a Munkaké­pességcsökkenést Véleményező Orvosi Bizottság által történő megvizsgálásáról az SZTK-nak az igénylő lakóhelye szerint illetékes megyei alköz­pontja (kirendeltsége) gondoskodik. (2) Ha olyan személy jelent be rokkantság cí­mén nyugellátásra igényt, aki a jogosultsághoz előírt nyugdíj évek megszerzését igazolni nem tudja, az SZTK megyei alközpontja (kirendelt^ sége) az igénylő orvosi megvizsgáltatását mellőzi. (3) Ha a Tszny. 8. §-a alapján az ONYI helyett az SZTK megyei alközpontjánál (kirendeltségénél) jelentenek be rokkantság címén igényt, az igény­bejelentésnek az ONYI-hoz megküldése előtt az SZTK megyei alközpontja (kirendeltsége) az igénylő orvosi megvizsgáltatásáról gondoskodik. (4) Ha az orvosi vizsgálatra nem az (1) és (3) bekezdésben meghatározott okból van szükség, az orvosi vizsgálat iránt az SZTK megyei alköz­pontja (kirendeltsége) az ONYI megkeresésére intézkedik. (5) Az, akinek rokkantság címén támasztott igé­nyét jogerősen elutasították, azért, mert munka­képességének csökkenése a rokkantság fokát nem érte el, az elutasító határozat keltét követő egy éven belül rokkantság címén újból előterjesztett igénybejelentés alkalmával kórház, gyógyintézet, vagy az állami egészségügyi szolgálat illetékes szakorvosának igazolását köteles bemutatni arra vonatkozólag, hogy egészségi állapota az elutasí­tást követően rosszabbodott. (6) Gondozási pótlékban, illetőleg rokkantság (munkaképtelenség) címén nyugdíjban részesülő személy állapota felülvizsgálható abból a szem­pontból, hogy a gondozási pótlékra való jogosult­ság, illetőleg a rokkantság (munkaképtelenség) fennáll-e. Ha az orvosi vizsgálat azt állapítja meg, hogy a gondozási pótlékra való jogosultság, ille­tőleg rokkantság (munkaképtelenség) nem áll fenn, a gondozási pótlék, illetőleg a rokkant­ság (munkaképtelenség) címén járó nyugdíj folyósítását az orvosi vizsgálat napját követő második hó első napjától kell határozattal meg­szüntetni. Az öregségi korhatárt elért személyt azonban a rokkantság (munkaképtelenség) fenn­állása céljából felülvizsgáltatni nem lehet,

Next

/
Oldalképek
Tartalom