Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 83. szám

83. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 803 E rendelkezés alapján a nyugdíj folyósítását legfeljebb tizenkét hónapon át lehet szüneteltetni. VR. 35. §. A jogosult nyugellátási igényéről — a magyar állampolgárság kötelékéből történő elbocsátás esetét kivéve — sem egészben, sem •részben nem mondhat le, ellátását másra át nem ruházhatja. A hozzátartozók tartásdíja és állami pénzintézettel szemben -fennálló tartozása fejében azonban nyugellátásának lefoglalható részét engedményezheti. M. r. 13. §. A nyugellátás lefoglalható részének tartásdíjra történő engedményezését (VR 35. §.) bírói ítéletbe (egyezségbe) foglalt vagy közjegyző, illetőleg gyámnatóság előtt tett nyilatkozattal (engedményezési okirat) kell igazolni. . VR. 36. §. (1) Ha számolási hiba miatt, vagy egyéb okból a nyugdíjas részére tévesen fizettek ki nyugellátást, a visszafizetési kötelezettségről a nyugdíjast a kifizetéstől számított harminc napon belül értesíteni kell. (2) Ha az ONYI az (1) bekezdésben megállapított harminc napon belül az értesítést elmulasztotta, a nyugdíjas az összeg visszafizetésére csak abban az esetben kötelezhető, ha a kifizetés helytelenségéről tudomása volt, vagy a téves kifizetést maga idézte elő (rosszhiszeműség). (3) A tévesen kifizetett és rosszhiszeműen felvett nyugellátás fejében a levonás a fizetésre kötelezett részére folyósított nyugellátás 50°Q-áig terjedhet. A levonást az értesítést követő nyugellátás kifizetése alkalmával meg lehet kezdeni. A levonás megkezdését a nyugdíjasnak az értesítés ellen beadott panasza nem gátolja. (4) A nyugdíjas részére jogalap nélkül kifizetett nyugellátást a nyugdíjas halála esetében a hozzátartozók részére megállapított nyugellátásból nem lehet levonni. VR. 37. §. A jelen rendelet alapján járó nyugellátások lefoglalására, valamint a követelések kielégítésének sorrendjére és módjára az 1955. évi 21. számú törvényerejű rendeletben foglalt rendelkezések az irányadók. M. r. 14. §. A Tszny alapján járó nyugellátás folyósítását végleg meg kell szüntetni abban az esetben, ha a jogosult a Btá-nak az 1954. évi 19. számú törvényerejű rendelettel kiegészített 40/A. §. (2) bekezdés alapján hozott jogerős bírói ítélet szerint a társadalombiztosítási nyugdíjhoz való jogosultságát elvesztette. A jogosult halála miatt fel nem vett nyugellátás kifizetése. M. r. 25. §. (1) A jogosult haláláig esedékessé vált. de fel nem vett és el nem évült nyugellátás az örökösök részére abban az esetben folyósítható, ha a nyugdíjassal annak haláláig közös háztartásban éltek. (2) Ha az örökös e minőségét hagyatékátadó végzéssel vspy bírói ítélettel nem i«?.zolja, a jogosult halálig esedékessé vált. de fel nem vett és el nem évült nyugdíjak felvételére e^vm^st követő sorrendben a házastárs, a gyermek, az | unoka, a szülő, a nagyszülő és a testvér jogosult, feltéve, hogv a nyugdíjassal annak halálakor közös háztartásban élt. (3) Ha az (1), illetőleg a (2) bekezdés alapján nem lehet megállapítani, hogy a nyugdíjas haláláig esedékessé vált, de fel nem vett és el nem évült nyugdíj felvételére ki jogosult, a lejárt és el nem évült nyugellátás részleteit a hagyatékba kell utalni. A nyugellátások fedezete. Tszny. 36. §. (1) A jelen törvényerejű rendelet alapján járó nyugellátások fedezetére a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni. A nyugdíjjárulékot a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag részére járó részesedésből le kell vonni. (2) A nyugdíjjárulékot a 20. § alapján megállapított irányadó havi átlagjövedelem után kell fizetni. A nyugdíjjárulék mértékét a kifizetendő nyugellátások fedezésére szükséges összeg figyelembevételével a Minisztertanács rendelettel állapítja meg. VR. 38. §. (1) Az 1957. évi január 1. napjától fizetendő -lyugdíjjárulék — további rendelkezésig — a 23. §-ban meghatározott 900 forint irányadó havi átlagjövedelem 3 százaléka. (2) A nyugdíjjárulékot a termelőszövetkezetnek minden tagja után fizetnie kell, tekintet nélkül a teljesített munkaegységek számára. Nem kell nyugdíjjárulékot fizetni az után a tag után, aki a) részére mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagsága, kisipari termelőszövetkezeti tagsáqa, vagy munkaviszonya alapján saját jogon nyugdíjat (járadékot, nyugbért) állapítottak meg, ide nem értve a 67%-oí el nem érő m,unkaképességcsökkenés alapján járó baleseti járadékot, b) traktorosként gépállomással társadálombiztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyban áll, c) sorkatonai szolgálatot teljesít, d) a 6/1960. (II. 14.) Korm. számú rendelet alapján öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban részesül, e) a d) pontban említett járadékosnak az öregségi járadékra jogosító korhatárt betöltött vagy munkaképtelen (II. csoportba tartozó rokkant) házastársa. (3) Az esedékes nyugdíjjárulékot a termelőszövetkezet abban az esetben is köteles befizetni, ha a termelőszövetkezeti tag a 21. § (4) bekezdésében felsorolt okokból a közös munkában nem vett részt és emiatt részesedést nem kapott. (4) A nyugdíjjárulék fizetésének és kez^'zenek részletes szabályait — ideértve az esedékesség időpontjainak és a késedelmi pótlék nélkül történő fizetés határidejének a megállamtásá^ — a munkaügyi miniszter a pénzüay miniszteri-r\ a földművelésügyi m niszterrel és a Termel öszö'^ikezeti Tanáccsal egyetértésben rendelettel állapítja meg.