Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 83. szám

83. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 801 Tszny. 29. §. A rokkantsági nyugdíjban része­sülő mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag ré­szére öregségi nyugdíjat megállapítani nem lehet. Tszny. 30. §. Nem lehet rokkantsági nyugdíjat megállapítani annak a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti tagnak, aki a) az öregségi korhatárt elérte, b) rokkantságát szándékosan maga idézte elő. Tszny. 31. §. Nem jogosult nyugellátásra az a hozzátartozó, aki a mezőgazdasági termelőszövet­kezeti tag, vagy nyugdíjas halálát szándékosan okozta. Tszny. 32. §. (1) Az az özvegy, aki mezőgazda­sági termelőszövetkezeti tagsága alapján öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra, meghalt férje mező­gazdasági termelőszövetkezeti tagsága alapján pe­dig özvegyi nyugdíjra jogosult, a teljes összegű öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra és fele ösz­szegű özvegyi nyugdíjra jogosult. A két nyugdíj együttes összege azonban a havi 700 forintot nem haladhatja meg. (2) Ha az özvegyi nyugdíjra jogosult nő saját munkaviszonya alapján is jogosult nyugellátásra, ezek közül választhat. Ha a választott nyugellá­tásának összege a 700 forintot nem éri el, kérheti e nyugellátás kiegészítését a másik nyugellátás összegével, legfeljebb havi 700 forintra. Ezt a ren­delkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha az özvegyi nyugdíjra jogosult nő munkaviszonyán alapuló nyugellátása mellett termelőszövetkezeti tagsága alapján is jogosult nyugellátásra. Tszny. 33. §. (1) Az a mezőgazdasági termelő­szövetkezeti tag, aki üzemi baleset (foglalkozási betegség) alapján a 67/1958. (XII. 24.) Korm. számú rendelet 129. és 130. §-a szerint baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül és a jelen tör­vényerejű rendelet szerint is igénye nyílik öreg­ségi vagy rokkantsági nyugdíjra, a magasabb ösz­szegű ellátásra jogosult. (2) Az a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag, aki munkaviszonya alapján nyugellátásban, vagy a 67/1958. (XII. 24.) Korm. számú rendelet 129. és 130. §-a alapján rokkantsági nyugdíjban ré­szesül és ez a nyugellátás a jelen törvényerejű rendelet szerint öt évi termelőszövetkezeti tagság alapján járó nyugellátás összegét nem éri el, a két nyugellátás összege közötti különbözetre jo­gosult. (3) Az (1)—(2) bekezdésben foglalt rendelkezé­seket a hozzátartozókra is alkalmazni kell. * VR 29. §. A Tszny alapján járó nyugellátás meg­állavltásának és folyósításának nincs akadálya, ha a joaosult üzemi baleset (foglalkozási betegség) alamán megállapított baleseti járadékban részesül. Tszny. 33/A. §. (1) A külföldre távozott szemé­lyek nyugellátására vonatkozó szabályokat a Mi­nisztertanács rendelettel állapítja meg. (2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonat*­koznak azokra a személyekre, akik külföldi lakó­helyük szerinti állammal kötött társadalombizto­sítási egyezmény alapján jogosultak nyugellá­tásra. Ezekre az egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni. VR. 29/A. §. (1) Nem lehet a nyugellátási igényét elbírálni, illetőleg a már megállapított nyugellátá­sát folyósítani annak, aki az ország területét a vo­natkozó rendelkezések megsértésével, vagy kiját­szásával hagyta el, avagy a rendelkezések megsze­gésével tartózkodik külföldön. (2) Ha az (1) bekezdés hatálya alá tartozó sze­mély az ország területére visszatér, nyugellátásra való jogosultságát az általános rendelkezések sze­rint kell elbírálni. A külföldi tartózkodás ideje azonban akkor is megszakításnak számít, ha a munkaviszony a külföldre távozást követően még fennállott. Az ilyen személy részére legkorábban a visszaérkezést követő hónap első napjától lehet nyugellátást megállapítani, illetőleg folyósítani. (3) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó személy jogán az ország területén tartózkodó hozzátarto­zóknak özvegyi nyugdíjat, árvaellátást és szülői nyugdíjat nem lehet megállapítani, ha az (1) be­kezdésben említett személy külföldön halt meg. VR. 29/B. §. (1) A VR. 29!A. §-ának rendelkezé­seit megfelelően alkalmazni kell azokra a szemé­lyekre is, akik az ország területét külföldön való állandó letelepedés szándékával jogszerűen hagy­ták el. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően, az állandó letelepedés szándékával kül­földre távozott külföldi állampolgár nyugellátási igényének elbírálását a munkaügyi miniszter en­gedélyezheti. A megállapított nyugellátás kül­földre folyósításához a munkaügyi minszternek a pénzügyminiszterrel egyetértésben adott engedé­lye szükséges. A nyugellátás folyósítása, szüneteltetése. Tszny. 34. §. (1) A jelen törvényerejű rendelet alapján megállapított öregségi és rokkantsági nyugdíjat nem lehet folyósítani, ha a nyugdíjas a mezőgazdasági termelőszövetkezet közös munká­jában rendszeresen részt vesz. (2) Az öregségi és rokkantsági nyugdíj folyósí­tása szünetel arra az időre, amíg a nyugdíjas munkaviszonyban áll, vagy keresőfoglalkozást folytat. A kivételeket a Minisztertanács rendelet­tel állapítja meg. (3) Az özvegyi és szülői nyugdíjat, az árvaellá­tást, valamint a haláleseti segélyt abban az eset­ben is korlátozás nélkül kell folyósítani, ha a jo­gosult termelőszövetkezetben rendszeres munkát végez, vagy munkaviszonyban áll, illetőleg kere­sőfoglalkozást folytat. (4) Az árvaellátás folyósítása szünetel arra az időre, amíg az árva ingyenes állami ellátás ?n ré­szesül. Tszny. 35. §. (1) Szüneteltetni kell a nyugellátás folyósítását arra az időre, amist a jogosult szabad­ságvesztés büntetését tölti, előzetes letartóztatás­bán vagy biztonsági őrizetben van, ha ez az idő egy hónapnál hosszabb. (2) Az előzetes letartóztatás idejére szünetelte­tett nyugellátást a büntető eljárás befejezése után egy éven belül előterjesztett kérelemre meg kell fizetni, kivéve, ha a bíróság a jogosultat egy hő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom