Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 83. szám

83. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 795 Nyugellátások összege. Tszny. 20. §. A jelen törvényerejű rendelet alapján járó nyugellátások összegét a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok országosan számított havi átlagjövedelme alapján kell megállapítani. Az irányadó havi átlagjövedelem összegét a Minisztertanács rendelettel állapítja meg. VR. 23. §. A Tszny. alapján járó nyugellátások összegének megállapításánál irányadó havi átlagjövedelem — további rendelkezésig — 900 forint. Tszny. 21. §. (1) Az öregségi és rokkantsági nyugdíj az irányadó havi átlagjövedelem 35%-a. (2) Az öregségi és rokkantsági nyugdíjhoz minden nyugdíjév után a nyugdíj 1%-ánaft megfelelő kiegészítés jár. A kiegészítés szempontjából az 1957. évi január hó 1. napja után mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként szerzett nyugdíjéveket lehet figyelembevenni. VR. 24. §. A nyugdíjkiegészítés mértékének kiszámításánál az 1957. évi január hó 1. napját követően biztosítással járó munkaviszonyban töltött idő alapján megállapított nyugdíjéveket is figyelembe kell venni. Tszny. 22. §. (1) Az a rokkantsági nyugdíjas, aki munkaképességét teljesen elvesztette és mások gondozására szorul, rokkantsági nyugdíjához az irányadó havi átlagjövedelem 15%-ával egyenlő összegű gondozási pótlékot kap. (2) Az öregségi korhatár elérése után gondozási pótlékot megállapítani nem szabad. VR. 25. §. A Tszny. 8. §-ában foglaltak alapján a nyugdíjat olyan összegben kell megállapítani, mint amilyen összegű nyugdíj a termelőszövetkezeti tagot, illetőleg igényjogosult hozzátartozóját az eqyébként szükséges nyugdíjévek megszerzése esetén megilletné. Az így megállapított nyugdíj után azonban nyugdíjkiegészítés nem jár. Tszny. 23. §. (1) Az özvegyi nyugdíj a meghalt férj részére öregség címén járó nyugdíj 50%-a. (2) Több jogosult között az özvegyi nyugdíjat egyenlő arányban kell megosztani. VR. 26.' §. (1) Az özvegyi nyugdíjat az arra jogosultak között egyenlő mértékben kell megosztani. Ha valamelyik jogosult részére tartásdíj járt és az özvegyi nyugdíj reá eső része ennél több lenne, a különbözetet a többi jogosult között meg kell osztani. Ha az egyik jogosult a tartásdíj figyelembevételével történő megosztást sérelmesnek tartja, a másik jogosult ellen indított perben a tartásdíj újabb megállapítását kérheti. (2) Ha az elvált vagy különélő nő részére tartásdíj nem járt és az özvegy az egyenlő arányban történő megosztást sérelmesnek tartja, az elvált nő ellen indított perben kérheti tartásdíj megállapítását. Tszny. 24. §. (1) Az árvaellátás gyermekenként az özvegyi nyugdíj fele. A szülőtlen árva az özvegyi nyugdíjjal egyenlő összegű ellátást kap. (2) Azt a gyermeket, akinek éleítenlevő szülője rokkant, vagy akiről életbenlevő szülője nem gondoskodik, az ellátás szempontjából szülőtlen árvának kell tekinteni. (3) Ha az árva több jogcímen is jogosult ellátásra, a nagyobb összegű ellátást kell számára megállapítani. VR. 27. §. Abban az esetben, ha az árvaellátásra jogosult árvát életben levő és tartásra képes szülője elhagyta és róla nem gondoskodik, az árvaellátás és a szülőtlen árvának járó ellátás összege közötti különbözetet tőle be kell hajtani. A behajtásra a társadalombiztosítási követelések behajtásáról szóló szabályokat kell alkalmazni. Tszny. 25. §. (1) A szülői nyugdíj összege az özvegyi nyugdíjjal egyenlő. (2) Több jogosult szülő, illetőleg nagyszülő között a szülői nyugdíjat egyenlő arányban kell megosztani. Tszny. 26. §. A hozzátartozókat együttesen megillető hozzátartozói ellátások összege nem lehet több a meghalt férj részére járó öregségi nyugdíj 125%-ánál. Ha az ellátások összege több, azokat — az özvegyi nyugdíj kivételével — arányosan csökkenteni kell. Ha azonban az árvaellátás ennek következtében a száz forintot, illetőleg szülőtlen árva esetében a százötven forintot nem érné el, az árvák részére ezt az összeget kell megállapítani. Tszny. 26/A. §. A 19. § (3) bekezdése szerint egybeszámítható biztosítási idők alapján járó nyugdíj megállapítását a Minisztertanács rendelettel szabályozza. A nyugellátások összege termelőszövetkezeti nyugdíjévek és szolgálati idő egybeszámítása esetén. VR. 27./A. §. (1) Ha a termelőszövetkezeti tag a 21. §. alapján megállapított termelőszövetkezeti nyugdíjévek és az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet szerint figyelembe vehető szolgálati idők egybeszámításával szerzett nyugdíjra jogosultságot, de a szolgálati ideje egymagában nem éri el a nyugdíjra jogosultsághoz feltétlenül szükséges szolgálati időt, a szolgálati időt a termelőszövetkezeti nyugdíjévekből öregségi nyiLgdíj esetén tíz évre, rokkantsági nyugdíj esetén pedig a Tszny. 6. §-a (2) bekezdése szerint feltétlenül szükséges, de legfeljebb tíz évre kell kiegészíteni. (2) Az (1) bekezdés szerint egybeszámított idők alapján kell az öregségi, illetőleg rokkantsági nyugdíjat a Tszny., illetőleg az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet alapján a különböző jogcímeken szerzett idők (szolgálati idők és termelőszövetkezeti nyugdíjévek) arányában megállapítani. (3) Ha az egybeszámított idő a tíz évet meghaladja, a (2) bekezdés szerint megállapított öreg-