Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 82. szám

82. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 787 A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 46/1961. (XII. 16.) számú rendelete a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövedelemadójáról szóló 11/1958. (II. 9.) Korm. számú rendelet* módosításáról. 1. i A 11/1958. (II. 9..) Korm. számú rendelet fi §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(4) A kérelem tárgyában — a felettes tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának előzetes engedélye alapián — a járási, járási jogú városi, fővárosi (városi) kerületi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya dönt." 2. §• Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit 1962. évi január hó 1-től kell alkalmazni. Kádár János s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke. * A rendeletet a Tanácsok Közlönye 1958. évi 14. száma közli. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 47/1961. (XII. 16.) számú rendelete a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadója 1962. évi tételeinek • megállapításáról. i §• A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az 1955. évi 35. számú törvényerejű rendelet 7. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójának országos adótételeit és a lovak (öszvérek) után fizetendő adó tételeit 1962. évre a mellékelt táblázatban* foglaltak szerint állapítja meg. 2- §. Ez .a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit 1962. évi január hó 1-től kell alkalmazni. Kádár János s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke. * A mellékelt táblázatot lásd a következő oldalon. Szerkeszti: Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága. Szerkesztésért felelős: Dr. Kormos Géza. Kiadja: Magyar Közlöny Lapkiadó Vállalat. Kiadásért felelős: Hegedűs L. Akos. Budapest, V.. Bajcsy-Zsilinszky út 78. III. Telefon: 121-592. 118—007. (7, 58.) Vegyes rendelkezések Munkajogi állásfoglalások. A munkáltatótól eltávozott dolgo/ó helyett új dolgozó felvétele. Kérdés: Az átszervezés címén történt felmondást követően meddig nem lehet új dolgozót alkalmazni; elegendő-e a TEB határozatának megvárása ahhoz, hogy utána ugyanazon állománycsoportba már vehessen fel a munkáltató új dolgozót? Válasz: Az átszervezés címén történt munkaviszony megszüntetése utáni új felvétel nem a TEB határozatától függ. Az átszervezésnek indokoltnak kell lenni és alaposnak, utána pedig mindaddig nem lehet szó új dolgozó alkalmazásáról, amíg a létszámcsökkentéssel járó átszervezésre okot adó körülmények fennállanak. Abban az esetben pl. ha a munkáltató termelési tervének csökkentése tette indokolttá a létszámcsökkentést, a termelési terv olyan felemeléséig, amely létszámnövelést is kíván, nem lehet új dolgozót felvenni. Ha a munkáltató szerv vezetője saját hatáskörében hajtja végre a termelés olyan átszervezését, amely létszámcsökkentéssé] jár, az átszervezésre okot adó körülmények megváltozásáig új dolgozót alkalmazni nem lehet. Az átszervezés után azonban nem lehet rövid idő múlva mesterségesen olyan körülményeket teremteni, amelyek látszólag alátámasztják a létszám újbóli növelését. Ez ugyanis a joggal való visszaélést jelent. Ka kevéssel a létszómcsökkentéssel járó átszervezés előtt alkalmazott a munkáltató új dolgozókat, a munkaügyi vitát eldöntő szervnél neki kell azt bizonyítania, hogy az új felvételek alkalmával még nem volt tudon»ása az átszervezésről, tehát nem számíthatott arra, hogy dolgozói létszámát rövidesen csökkentenie kell. Nem teheti meg tehát a munkáltató azt, hogy előrelátva az átszervezés szükségességét, új dolgozókat alkalmaz és utóbb létszámfeleslegre hivatkozva, csökkenti a létszámot. Az eddig elmondottaktól eltekintve, közvetlenül az átszervezés (létszámcsökkentési előtt vagy után is van lehetőség új dolgozó alkalmazására akkor, ha olyan munkakörben válik szükségessé a felvétel, amely munkakört nem tudott volna ellátni az a dolgozó, akinek munkaviszonya felmondására sor került. Kérdés: Ha átszervezéstől függetlenül, más okból szűnik meg a munkaviszony (pl. hozzájárulással történő kilépessél, áthelyezéssel, fegyelmi úton, önkényes kilépéssel stb.), a dolgozó távozása, után a munkáltató mikor gondoskodhat a hiányzó létszám pótlásáról és kötelezhető-e arra, hogy a fellebbezési időszak alatt felmerült létszámszükségletét ne új felvétel útján fedezze, hanem a panasszal élő dolgozót vegye vissza? Válasz: A nem átszervezés következtében, tehát más okból eltávozott dolgozó helyére bármikor lehet új dolgozót alkalmazni. A fellebbezési időszak alatt felmerült létszámszükségletét a munkáltató nem köteles azon az úton fedezni, hogy a panasszal élt dolgozót veszi vissza. Itt legfeljebb az okozhat problémát, hogyha a munkáltató új dolgozót alkalmaz és az egyeztető bizottság később helyreállítja a panasszal élő korábban eltávozott dolgozó munkaviszonyát. Erre az eshetőségre számítva helyes, ha a munkáltató az újonnan alkalmazott dolgozóval úgy köti meg a munkaszerződést, hogy biztosítja a vele való munkaviszonynak az Mt. 29. § (1) bekezdés d) pontjára alapított megszüntetés lehetőségét. Kérdés: A bármely módon eltávozott dolgozó munkakörét a fellebbezési időszak alatt más állománycsoportú dolgozó átminősítése útján be lehet-e tölteni? Válasz: Nincs akadálya annak, hogy ha bármilyen címen szűnik is meg a munkaviszony, az eltávozott dolgozó helyére (munkakörébe) a munkáltató szerven belüli átcsoportosítás révén más dolgozót helyezzenek át. Ez történhet más állománycsoportú dolgozó átminősítése, vagy azonos állománycsoporton belül más munkakörbe helyezés útján, de ilyenkor általában a dolgozót át is kell helyezni új munkakörébe. Terjeszti a Magyar Posta. (Munkaügyi Szemle nyomán.)