Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 70. szám

676 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 70. szám. Melléklet a 41 '1961. (Sz. É. X. 23.) SZÖVOSZ számú utasításhoz. Működési szabályzat minta az úttörőcsapatban működő falusi ifjúsági szövetkezetek részére. Jelen működési szabályzatot aláírók elhatároztuk, hogy községben (városban), A általános iskolai sz. úttörőcsapatának keretében falusi ifjúsági szövetkezetet* alakítunk. I. Ifjúsági szövetkezetünk célkitűzése. Elhatároztuk, hogy közös mezőgazdasági munkát végzünk. A szövetkezetünkben végzett munkákkal a kisállattenyésztő, kertész, méhész, mezőgazdász stb. úttöi'ő különpróbák letételével el akarjuk sajátítani a nagyüzemi mezőgazdasági munka legalapvetőbb elemeit, hogy közülünk minél többen megismerjék és megszeressék a termelőszövetkezeti életet, a mezőgazdasági pályát. Munkánkkal már mint általános iskolai tanulók is szeretnénk hozzájárulni hazánk, népgazdaságunk termelési eredményeihez. t Termelési célkitűzéseink, .hogy kh négyszögöl összes földterületen termesztésével, kisállattenyésztési telepükön, vagy otthon szüleink háztáji gazdaságában pedig tenyésztésével (nevelésével, hizlalásával, méhészettel stb.) foglalkozzunk.' A mezőgazdasági termelés kiegészítése* A falusi ifjúsági szövetkezet alakulásához szükséges taglétszám legalább 15 fő. ' A gyermekek életkori sajátosságát, iskolai és mozgalmi elfoglaltságát szem előtt tartva, az ifjúsági szövetkezet elsősorban kisállattenyésztéssel és az ehhez szükséges takarmány termesztésével, vagy kertészettel foglalkozzon. A művelésbe vett földterület nagyságát mindig a tagság létszámától függően állapítsák meg, ügyelve arra, hogy a gyermekek heti elfoglaltsága ne haladja meg a 2—3 órát. A földterület nagysága ne haladja meg az l-~2 kh-t, ennél nagyobb földterületen való foglalkoztatást a járási úttörő elnökség, járási művelődésügyi osztály és az FJK együttesen engedélyezhet. Részletesen le kell írni a művelésbe vont területet, valamint megfelelő kultúrákat, a termeszteni kívánt növényféleségeket, a területnagyság feltüntetésével, erdei melléktermék, gyógynövény stb. gyűjtésével kapcsolatos célkitűzéseket. Kisállattenyésztés esetén le kell írni a választott állalfajtákat (baromfi, nyúl, galamb, méhcsalád, selyemhernyó stb.), valamint ezen belül a törzsállomány (anyaés apaállatok) számát, az évi szaporulat hasznosítására vonatkozó célkitűzéseket. A .szövetkezet a termelő üzemágak tevékenységének kiegészítésére — esetleg a termelő üzemágak gazdasági megalapozására —• melléktevékenységként papír, fémstb. hulladékok gyűjtését, házi ipari munka folytatását határozhatja el. Ezt a tevékenységet itt kell részletesen a működési szabályzatban leírni. ként és tagságunk sokoldalú képzése érdekében ezenkívül kiegészítő tevékenységet folytatunk. 1. A célkitűzésünkben foglalt feladatokat a fokozatosan kiépítendő (esetleg meglevő vagy használatba kapott) közös gazdaságunkban közös termelőmurikával valósítjuk meg. Gazdálkodásunkat, szövetkezeti életünket, a pénzkezelést, az iskolával és a helyi földművesszövetkezettel kapcsolatunkat a 31/1959. (V. 26.) Korm. számú rendeletnek és egyéb érvényes állami, szövetkezeti rendelkezéseknek megfelelően alakítjuk ki. 2. A munka végzésére lehetőleg az egy osztályba, egy rajba tartozó tanulókból, úttörőkből bi'igádokat alakítunk. A brigádokat munkacsapatokra osztjuk fel. A munkacsapatokban lehetőleg az egy őrsbe tartozó áttör rőket, valamint, a nem úttörő tanulókat közösen osztjuk be. 3. A brigád és a munkacsapat vezetőket az intézőbizottság az ifjúvezetők, vagy arra megfelelő idősebb úttörők közül jelöli ki. 4. Szövetkezetünk intézőbizottsága a tervszerű munka biztosítása érdekében éves termelési és pénzügyi tervet, valamint zárszámadást, készít, amelyet tagértekezleten megvitatunk és elfogadunk. 5. A helybeli termelőszövetkezettel, illetve állami gazdasággal szoros kapcsolatot létesítünk. E szervek részéről nyújtott gazdasági támogatást — szántás, vetés stb. — kertészetükben, illetve gyümölcsösükben végzendő munkával viszonozzuk. Gazdasági kapcsolatainkat termelési .tervünkben is rögzítjük, továbbá szerződésbe is foglaljuk. Felkérjük az említett szervek vezetőségét, hogy gazdálkodásukról adjanak részünkre rendszeres tájékoztatást — előadások, gyakorlati tanasztalatcserék stb. — útján. 6. Szövetkezetünk önelszámoló egység, pénzgazdálkodását a földművesszövetkezet keretében és ellenőrzése mellett bonyolítja le az érvényes rendelkezéseknek megfelelően. Bevételeinket és kiadásainkat, közös vagyonunkat az fmsz elkülönítve tartja nyilván. Minden eredményünket kizárólag az ifjúsági szövetkezet javára lehet felhasználni. 7. Szövetkezetünk vállalt kötelezettségeiért a vagyonával felelős. II. Ifjúsági szövetkéz etünk szervái 1. Szövetkezetünk szervei: a tagértekezlet és az intézőbizottság. 2. a) A tagértekezlet ifjúsági szövetkezetünk legfőbb szerve, melyet az intézőbizottság félévenként hív össze. Indokolt esetben rendkívüli tagértekezlet hívható össza. A tagértekezlet kizárólagos hatáskörébe tartozik: a működési szabályzat megállapítása és elfogadása, döntés a tagfelvételről, kilépés elfogadáséról és kizárásról. az intézőbizottság megválasztásáról, valamint a termelési és pénzügyi terv és zárszámadás elfogadásáról, döntés if jósági szövetkezetünk egyesüléséről, vagy átalakulásáról, továbbá mindaz, amit a jogszabály a tagértekezlet kizárólagos hatáskörébe utal. Tagértekezletünk határozatképes, ha azon tagságunk több, mint fele jelen van. A határozatokat szótöbbséggel hozzuk Kétharmados szótöbbség szükséges a következő ügyekben: működési szabályzat megállapítása és módosításai döntés egyesülésről, va^y átalakulásról, az intézőbizottság, illetőleg egyes tagjainak elmozdítása, vagy visszahívása; ifjúsági szövetkezetünk tagjainak kizárása. A tagok csak személyesen r/ava*batnak, szavazategyenlőség esetén az elnök határozata dönt.