Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 2. szám

Í4 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 2. szám. a) A termelőszövetkezetek közös szarvasmarhaállományának fejlesztése érdekében az állam középlejáratú hitel nyújtásával elsősorban azokat a termelőszövetkezeteket támogatja, amelyek tenyész-szarvasmarha vásárláshoz hitelt még nem vettek igénybe. Azoknak a termelőszövetkezetellnek, amelyek középlejáratú hitelből már tenyészszarvasmarhát vásároltak, csali akkor folyósítható újabb középlejáratú hitel, ha 1957. január 1. után a .hitelből vásárolt tenyész-szarvasmarha 100 kh szántóterületenként nem haladja meg: dunántúli megyékben a 2 darabot, a tiszántúli, az alföldi, valamint az északi megyékben a 3 darabot. A megyei és a járási mezőgazdasági osztályok gondosan bírálják el, hogy mely termelőszövetkezeteket javasolják tenyész-szarvasmarha juttatásra. Állami hitelből történő vásárlást a termelési tervekben a mezőgazdasági osztályok és bankfiókok csak a megadott keretnek megfelelő mennyiségben hagyhatnak jóvá. A termelőszövetkezetek tenyész-szarvasmarha vásárlásának feltétele, hogy elegendő takarmánnyal rendelkezzenek és a férőhely is rendelkezésre álljon. b) A termelőszövetkezetek a középlejáratú hitelből az állami szektor gazdaságaiból vagy a szerződéssel nevelt szarvasmarhákból történő tenyész-szarvasmarha vásárlásnál ártámogatást kérhetnek. Az állam viseli a szerződéses tenyészüsző felvásárlási ár és a mindenkori szabadpiaci ár közötti különbözetet, a minőségtől függően kgként 2—6 Ft-ig. A tenyész-szarvasmarhák szállítási költségei a termelőszövetkezeteket terhelik és a pénzügyi fedezetről a vételárral egyidőben kell gondoskodni. Az akció lebonyolítását egyébként a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda (TEGI) ingyenesen végzi. A termelőszövetkezetek közvetlenül maguk is vásárolhatnak tenyész-szarvasmarhát, ilyen esetben azonban ártámogatásban nem részesülnek. 5. A megadott tenyész-szarvasmarha felvásárlási hitelkereten belül — elsősorban a régebben alakult termelőszövetkezetek — természetbeni törlesztésre is kaphatnak tenyészüszőt. A törlesztcscs akció keretében adott tenyészüszőknél a teljes vételár kerül a bankfiók útján meghitelezésre. A termelőszövetkezetek ártámogatásban nem részesülhetnek. A törlesztésre kapott tenyész-szarvasmarhát azonos értékben hizottmarhával vagy hizottsertéssel törleszthetik. A termelőszövetkezeteknek a törlesztést sertéssel a szállítást követő két éven belül, szarvasmarhával pedig négy éven belül kell befejezniök. A kapott tenyészállat értéke és a törlesztés céljára átadott hízottmarha vagy hízottsertés értéke közötti különbözetet külön is ki kell egyenlíteni. A természetbeni törlesztéses akciót a TEGI bonyolítja le, a pénzügyi lebonyolítás pedig a bankfiókok útján történik. A TEGI a termelőszövetkezettel a törlesztésre vonatkozólag megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell a termelőszövetkezet kötelezettségvállalását arra vonatkozólag, hogy a törlesztést a meghatározott időpontban megkezdi, illetőleg befejezi. A TEGI a termelőszövetkezetek részére a természetbeni törlesztés keretében leszállított tenyész-szarvasmarha darabszámáról és a leszállítás időpontjáról a megállapodás egy példányának megküldésével értesíti a megyei állatforgalmi vállalatot. A megyei állatforgalmi vállalat a természetbeni törlesztésre adott szarvasmarhákról nyilvántartást vezet és a termelőszövetkezettel már a tenyészállatok szállításának évében megállapodást köt a törlesztés módjára vonaLkozóan. Az állatforgalmi vállalattal történő megállapodásban fel kell tüntetni, hogy a termelőszövetkezet az egyes években a kapott tenyészállat értékének hány százalékát kívánja természetben törleszteni és ebből milyen a sertés, illetőleg a hizottmarha aránya. A megállapodásban a törlesztésre átadott állatok ellenértékét az esedékes hitelösszeg erejéig a bankfiókra kell engedményezni. A termelőszövetkezetek a természetbeni törlesztés keretében feapött tenyész-szarvasmarhát a törlesztés befejezéséig — állategészségügyi oV-vból történő elidegenítés kivételével — nem idegeníthetik el. 6. A termelőszövetkezetek tenyész-szarvasmarha állományának minőségi javítása érdekében 19öl-ben is lehetővé kell tenni a gyenge termelőképességű tehenek minőségi cseréjét. A tehénállomány növelése érdekében 1961. évtől a termelőszövetkezet tehénselejtezést csak abban az esetben végezhet, ha azonos számú üszőt saját tenyésztéséből vagy vásárlásból beállít. A selejttehenek tenyészüszőkkel való kicserélésének fő követelménye, hogy a vemhesüsző a selejttehén leadásának évében vagy legkésőbb a következő év második negyedévében leelljen, a beállított tenyészüsző pedig azonnal fedeztetésre kerüljön. Az állatforgalmi vállalatok 1961. január 1-től a közös gazdaságokkal csak abban az esetben köthetnek tehénre hízlalási szerződést, ha a járási mezőgazdasági osztáy igazolja, hogy a tehén tényésztésre alkalmatlan és a termelőszövetkezet a kiselejtezett tehén helyett tenyészüszőt állított be. A termelőszövetkezetek a kiselejtezett tehenek értékének kiegészítésére a vásárlásból beállított üsző után középlejáratú hitelt kaphatnak; 7. Az eladásra felkínált borjak termelőszövetkezetben történő továbbnevelésére 1961-ben is kedvezményes akciót kell szervezni. A termelőszövetkezetek az akció keretében az állatforgalmi vállalatoktól, de közvetlenül tagjaiktól is vásárolják fel a 3—4 hónapos borjakat. A termelőszövetkezetek a felvásárolt borjak után 6 hónapos korban állami áron egy mázsa korpát igényelhetnek. A termelőszövetkezetek a borjak átvételi árának fedezésére — az állatforgalmi vállalattal megkötött nevelési szerződés alapján — rövidlejáratú hitelt vehetnek igénybe. A nevelésre vásárolt borjak elhelyezését és tartását gondosan elő kell készíteni. Ennek érdekében a községi állatorvos mindenütt vizsgálja meg a kihelyezendő borjak elhelyezési lehetőségeit és a tartási körülményeket, g az átvétel után is rendszeresen kísérje figyelemmel a borjak egészségi állapotát. 8. A szarvasmarhaállomány fejlesztése érdekében a növendékmarhaárakat a 150/1960. (Élip. É. 45.) Élm. M. számú együttes utasítás felemelte. Ennek alapján a háztáji gazdaságok a borjúnevelési szerződés keretében leszerződött növendékmarhákért magasabb árat kaphatnak. A termelőszövetkezetek az ilyen szerződés keretében lekötött növendékmarhákat a szabadpiaci árnak megfelelően vásárolhatják meg. A szabadpiaci vételár és a szerződéses átvételi ár közötti különbözetet az állam viseli. Az állatforgalmi vállalatok a szállított növendékmarhák után kg-oniként 0,90 Ft árrést számíthatnak fel. 9. A termelőszövetkezetekben 1961-ben tervszerűbbé kell tenni a szarvasmarha-hizlalást. Nagyobb számú hizlalási szerződés kötését azoknál a termelőszövetkezeteknél kell elősegíteni, amelyekben — elsősorban saját nevelésből — bika, tinó és egyéb, szaporításra már alkalmatlan nőivarú állat rendelkezésre áll. Szarvasmarhahizlalás céljából a termelőszövetkezetekkel az állatforgalmi vállalatok járási kirendeltségei kötnek szerződést a járási mezőgazdasági osztály által engedélyezett, illetve a termelési tervekben jóváhagyott mértékig. A járási mezőgazdasági osztály a hizlalási terveket csak abban az esetben hagyja jóvá, ha a tervezett hizlaláshoz a termelőszövetkezet hízóalapanyaggal rendelkezik és a hizlalás mellett a törzsállomány fejlesztése is biztosított. A hizlaláshoz szükséges alapanyag az állatforgalmi vállalaton keresztül történő szállítás útján is biztosítható. Az állatforgalmi vállalatok a megyéknek megadott keretnek megfelelően a termelőszövetkezet hizlalási igényeinek kielégítésére a növendék-szarvasmarhát 280 kg-os felső súlyhatárig folyamatosan — és indokolt esetben felnőtt szarvasmarhát — a járási mezőgazdasági osztály javaslata alapján az igénylések sorrendjében és a felvásárlás alakulásának megfelelő ütemben szállítsanak.