Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)
1961 / 68. szám
660 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 68. szám. hezvételét követő 15 nap alatt a juttatottat határozat útján köteles értesíteni arról, hogy a járási, járási jogú városi, fővárosi (városi) kerületi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya által megállapított vételárból mennyit utalt át a 2. a)—c) pontok szerinti, továbbá a lakóhelyen fennálló hátralékokra és a felajánló részére milyen összeg kifizetése iránt intézkedett."' Az U. 5. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „5. Ha a felajánlott ingatlan vételára kisebb, mint a felajánlott ingatlant terhelő hátralék összege, a 2. a) pont szerinti megváltási árnak a vételárból ki nem egyenlíthető részét a juttatott főkönyvi számláján törölni kell. Ebben az esetben a járási pénzügyi osztály határozatában intézkedni köteles a vételárnak a főkönyvi számlára történő átutalása, valamint a ki nem egyenlített évi részlethátralék törlése iránt. Az átutalás, valamint az évi részlethátralék törlése iránt a járási jogú városi, fővárosi (városi) kerületi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya saját hatáskörében intézkedik." Az U. 9. pontja helyébe az alábbi rendelkezés 'ép: „9. A 7. a)—c) pontok szerint törlés alá kerülő évi részletek összegét az adóügyi csoport számítja ki és a törlés elrendelése, illetve a túlfizetés visszautalása iránt a járási pénzügyi osztálynak javaslatot tesz. A túlfizetés visszautalására vonatkozó javaslat megtételénél jelenteni kell a juttatott terhén nyilvántartott köztartozások összegét, a tartozás nemét, valamint annak a számlának megjelölését, amelyre a tartozást át kell utalni. A járási jogú városi, fővárosi (városi) kerületi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya a fentiek tárgyában saját hatáskörében intézkedik. Az átutalást vagy visszautalást az állam részére felajánlott ingatlanok vételárrészletének a kiutalása céljára rendelkezésre álló ellátmány terhére kell foganatosítani." Nyers Rezső s. k., pénzügyminiszter. A pénzügyminiszter 156/1961. (P. K. 26.) P. M. számú utasítása az adóelengedéssel és az adótörléssel kapcsolatos eljárás szabályozásáról. Az adók kivetéséről és beszedéséről szóló 57/1957. (IX. 6.) Korm. számú rendelet1 12. §-ának (1) bekezdésében (az AESZ. 135. pontjában) és 30. §-ának (1), illetve (2) bekezdésében (az AESZ. 262., illetve 2G4. pontjában) foglaltakra vonatkozó eljárást az alábbiakban szabályozom: 1. Az 57/1957. (IX. 6.) Korm. számú rendelet 12. §-ának (1) bekezdése (az AESZ. 135. pontja) alapján adótartozásnak méltányosság címén történő elengedésére a hátralékos egyéni kérelmére 10.000 Ft értékhatárig a fővárosi kerületi, a megyei jogú városi kerületi, járási, illetve járási jogú városi tanács vb. pénzügyi osztályvezetője, illetékügyekben az illetékkiszabási és vállalati adóhivatalok vezetője, a 10.000 Ft-ot meghaladó, továbbá a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezeteket terhelő adótartozások elengedésére pedig a fővárosi, a magyei és a megyei jogú városi tanács vb. pénzügyi osztályvezetője és osztályvezetőhelyettese jogosult az AESZ. 136—139. pontjaiban foglaltak, valamint az alábbi szempontok szigorú szem előtt tartásával. Méltányosságból adót törölni abban az esetben lehet, ha az adótartozás egyébként nem behajthatatlan, de az eset összes körülményeire (a vagyoni, szociális helyzet, tartós igazolt betegség, idős kor, igazolt munkaképességcsökkenés stb.) tekintettel, az adó behajtása az adózó létalapját veszélyeztetné. 1 A rendeletet a Tanácsok Közlönye 1957. évi 61. száma közli. Nem lehet méltányosság címén adót elengedni, ha aa adózó adóköteles tevékenységét az elbírálás időpontjában is folytatja, kivéve, ha idős, csökkent munkaképességű adózóról van szó és az eset összes körülményei — megfelelő környezettanulmány után — az adóelengedést indokolttá teszik. A folyó évi adót — a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadóját kivéve — méltányosság címén reszoen vagy egészben elengedni nem lehet. A földreform és telepítés, valamint a házhelyrendezés során juttatott ingatlanokért és ingóságokért járó ellenérték méltányosságból nem törölhető. 2. Az adótartozásnak az 57/1957. (IX. 6.) Korm. számú rendelet 30. § (1), illetve (2) bekezdése (az AESZ. 262., illetve 264. pontja) alapján behajthatatlanság címén történő törlésére — ugyancsak a 10.000 Ft-os értékhatártól függően — a fenti 1. pont első bekezdésében felsorolt szervek vezetőit hatalmazom fel. 3. A pénzügyi szervek vezetőinek adóelengedési, illetve törlési jogköre a vámtartozásokra nem terjed ki. A vámtartozások elengedésére, illetve törlésére csak az e tartozásokat behajtás végett kimutató vámszerv jogosult. 4. A pénzügyi osztályvezetők és osztályvezetőhelyettesek az adóelengedéssel és az adótörléssel kapcsolatos jogkörüket nem ruházhatják át. 5. Mind a méltányosságból való adóelengedésre irányuló kérelmek elbírálásánál, mind a behajthatatlanság címén való adótörlések elrendelése előtt az illetékes pénzügyi állandó bizottság véleményét ki kell kérni. 6. A pénzügyi osztályoknak az adóelengedés tárgyában hozott határozata ellen az 1957. évi IV. törvény2 45. §-ának (1) bekezdése értelmében fellebbezésnek van helye. A fellebbezés előterjesztésére, a másodfokú szervekre, továbbá a fellebbezés elintézésére vonatkozóan az említett törvény 45—55. §-ait kell alkalmazni azzal, hogy a fellebbezésnek az adótartozás behajtása tekintetében halasztó hatálya nincs. A pénzügyi szerv vezetője azonban az adótartozás behajtását a hátralékos körülményeinek mérlegelésétől függően a fellebbezés elbíráláséig felfüggesztheti. 7. A fellebbezésre az ügyfél figyelmét az elsőfokú határozatban a lerovandó illeték mértékének [21/1957. (VI. 2.) P. M. számú rendelet3 7. § (2) bekezdés] és a fellebbezés elbírálására illetékes szervnek a megjelölésével fel kell hívni. 8. A másodfokú határozat ellen benyújtott panasz tárgyában, ha a panasszal megtámadott határozatot a fővárosi, megyei, vagy megyei jogú városi tanács vb. pénzügyi osztálya hozta, az említett törvény 65. §-a szerint a fővárosi, megyei vagy a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának kell eljárnia a méltányosságra alapított kérelmek tekintetében is. 9. A méltányosság és a behajthatatlanság címén törölt adótartozásokról az adóelengedési, illetőleg adótörlési jogkörrel felruházott pénzügyi osztályok külön e célra rendszeresített nyilvántartást kötelesek vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az adófőkönyvi számlaszámot, a hátralékos nevét, a törölt összeget, valamint a törlés jogcímét (méltányosság, behajthatatlanság). 10. Ez az utasítás közzététele napján lép hatályba.. Egyidejűleg a 120/1960. (P. K. 5.) P. M. számú utasítás és a 110/1961. (P. K. 4.) P. M. számú utasításnak4 az adóelengedéssel és az adótörléssel kapcsolatos része, továbbá a 93.800/1957. P. M. V. számú utasítás hatályát veszti. Nyers Rezső s. k., pénzügyminiszter. 2 Az idézett törvény a Tanácsok Közlönye 1957. évi 38. számában jelent meg. rí A rendeletet lásd a Tanácsok Közlönye 1957. évi 37. számában. 4 Az idézett utasítást a Tanácsok Közlönye ez évi 11. száma közli.