Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 67. szám

67. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 641 (3) Az állami, szövetkezeti, társadalmi szervek társadalmi ösztöndíjak adományozásával segítik elő az arra érdemesek továbbtanulását. 32. §. Az iskolák nevelési célkitűzéseinek megvalósításában a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Magyar Üttörők Szövetsége haté­kony segítséget nyújtanak. 33. §. Az oktatási intézmények dolgozói az iskolai nevelőmunka továbbfejlesztésében, vala­mint az iskolai és a szülői nevelés összhang­jának biztosításában a Pedagógus Szakszervezet, a Magyar Nők Országos Tanácsa és a szülői munkaközösségek segítőkészségére támaszkod­nak. VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK. 34. §. (1) A továbbképző iskolát végzett ta­nuló szakmunkás-tanuló iskolában és intézet­ben, — a szakmunkás-tanuló iskolát (intézetet) vég­zettek középfokú iskolában, — a felsőfokú technikumot és felsőfokú intéze­tet végzett hallgatók pedig s az egyetemeken, esyetemi jellegű főiskolákon és főiskolákon kü­lönbözeti vagy felvételi vizsga letétele mellett megfelelő tanulmányi idő beszámítással tanul­hatnak tovább. (2) A továbbtanulás lehetőségét meghatáro­zott szakokon munkaviszonyban eltöltött, meg­határozott ideig tartó gyakorlathoz is lehet kötni. HATÁLYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK. 35. §. (1) Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba, végrehajtásáról a Minisztertanács —• az éves tervek és a költségvetés nyújtotta anyagi keretek között — gondoskodik. (2) A jelenleg működő középfokú technikumo­kat az állami költségvetés és a népgazdasági ter­vek biztosította keretek között a Miniszterta^ nács fokozatosan szervezi át felsőfokú techniku­mokká, illetőleg szakközépiskolákká. Az át­szervezésig a technikumok működésüket a jelen­legi rendelkezések alapján továbbfolytatják. (3) E törvény hatálybalépésével hatályukat vesztik a tankötelezettségről és az általános is­koláról szóló, 1959. évi 29. számú törvényerejű rendelettel módosított 1951. évi 15. számú tör­vényerejű rendelet 1. §-ának (1) bekezdése, 2. §-a, 5. §-a, 10. §-ának (1) bekezdése és 13. §-ának (1) bekezdése, valamint a felsőoktatási intézmények szervezeti kérdéseiről szóló 1956. évi 4. számú törvényerejű rendelet 1. §-ának (1) bekezdése. A most említett jogszabályok egyéb rendelkezései, valamint az oktatási rendszerre vonatkozó egyéb törvényerejű rendeletek megfelelő rendelkezései pedig az általuk rendezett kérdéseknek e törvény végrehajtása során történő új szabályozásával egyidejűleg vesztik hatályukat Dobi István s. k. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kiss Károly s. k. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. A pénzügyminiszter 16 1961. (X. 14.) P. M. számú rendelete az újítások és találmányok népgazdasági eredményének méréséről és elszámolásáról. Az újításokról és találmányokról szóló 29/1959. (V. 10.) Korm. számú rendelet 10. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az újítások és találmányok népgazdasági eredményének mérésére és elszámo­lására vonatkozó általános szabályokat — az Or­szágos Találmányi Hivatal elnökével és az érde­kelt miniszterekkel egyetértésben — az alábbiak szerint állapítom meg. Az újítások népgazdasági eredménye a megva­lósító vállalatoknál, illetve szerveknél (a továb­biakban: vállalat) és a népgazdaság egyéb terüle­tein jelentkezhet. A népgazdasági eredmény szá­mításánál az újítás valamennyi gazdasági kiha'a­sát (eredményét, eredménycsökkentő kihatását) fi­gyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy azok a megvalósító vállalatnál, más vállalatnál, vagy a népgazdaság egyéb területein jelentkeznek. (1) Az újítások népgazdasági eredményét elő-, közbeeső- és utószámításokkal kell igazolni. A népgazdasági eredmény megállapítására vonat­kozó számításokat — az érdekeltek bevonásával — az újítást elfogadó szerv köteles elkészíteni. Az ehhez szükséges adatokat megkeresésre az érintett vállalatok kötelesek közölni. (2) Az előszámításokat az újítási javaslattal kapcsolatos érdemi határozathozatal előtt kell el­végezni és ezek alapján kell a kísérlet, a megva­lósítás vagy az elutasítás kérdésében állást fog­lalni. (3) Az újítások népgazdasági eredményének közbeeső (időközi) számítását akkor kell elvégezni, ha azt valamely ok (pl. árváltozás, az újítási díj­részletek kifizetése stb.) indokolttá teszi. (4) Az utószámítást az újítás üzemszerű gya-r korlatbavételétől számított első évre és az esetle­ges díjkülönbözet megállapítása céljából a máso­dik évre a tárgyév elteltétől számított 30 napon belül kell elkészíteni. 3. §• (1) Az újítások pénzben kifejezhető népgazda­sági eredményét könyvelésileg igazolható adató-* kon nyugvó számításokkal kell megállapítani. Ha az eredmény az újítás természetéből kifolyóan könyvelésileg nem mutatható ki, az eredmény számítását — részben vagy egészben — dokumen­tált műszaki számítások alapján is el lehet vé­gezni. A számításnak ebben a módjában azonban már a megvalósításra vonatkozó szerződésben meg kell állapodni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom