Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 58. szám

58. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 551 Az említett kollégiumi állásfoglalás nem szólt a személyi tulajdonban levő tanácsi rendelkezés alatt álló lakás tulajdonosának a R. 58. § (1) bekezdésében meghatározott jogáról. E szerint ha az ilven lakás megüresedik, és arra a tulajdonos maga vagy egyeneságbeli rokona számára igényt tart, a lakásügyi hatóság a tulajdonost, illetőleg egyeneságbeli rokonát köteles a lakás használójául kijelölni. A bírói gyakorlat a tulajdonos eme használati jogának figyelmen kívül hagyását és a megüresedett lakás más részére való kiutalását nem tekintette igénybevételnek és az Ilyen határozatok ellen indított pereket a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján megszüntette. A Legfőbb Ügyész törvényességi óvása folytán a Legfelsőbb Bíróság ezt a gyakorlatot törvénysértőnek minősítette. A 35/1956. (IX. 30.) M. T. sz. rendelet 58. §-ának (1) bekezdése helyes értelmezés mellett a tulajdonosnak a maga, vagy egyeneságbeli hozzátartozója javára a lakás használatára olyan igényt biztosít, amelyet a lakásügyi hatóság teljesíteni köteles. Ezért ennek az igénynek a lakásügyi hatóság által való el nem ismerése és a lakásnak más részére való kiutalása a lakásnak igénybevételét jelenti és az ilyen határozat az 1857. évi IV. tv. 57. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében a bíróság előtt keresettel támadható meg. (P. törv. III. 211.948/1960. sz. törvényességi határozat.) Államigazgatási jogkörben okozott kár esetén a felelősség kérdését a Ptk. 349. §-a alapján kell vizsgálni akkor is, ha a kár társadalmi tulajdonban keletkezett. Vita merült fel abban a kérdésben, hogy ha az államigazgatási eljárás során társadalmi tulajdonban okoztak kárt, a Ptk. 349. §-ának (3) bekezdésében írt elévülési idő | irányadó-e, illetőleg, hogy a kárért való felelősség megállapításában a Ptk. 349. §-ában írt egyéb feltételek megléte is szükséges-e. Előfordult például, hogy az államigazgatási szerv (alperes) visszavonta azt az építési engedélyt, amelynek alapján a felperes állami vállalat építkezésbe kezdett és ennek folytán felperesnek kára keletkezett. A károsult vállalat azt vitatta, hogy a Ptk. 349. §-ának rendelkezései nem alkalmazhatók, ha valamelyik hatóság államigazgatási jogkörben eljárva magának az államnak, vagyis a társadalmi tulajdonban okoz kárt. A fegyelmi eljárás lefolytatását Ilyenkor a hatóság nem mellőzheti és nincs szükség arra, hogy a károsult állami vállalat tegyen panaszt a fegyelmi eljárás megindítása érdekében. A Legfelsőbb Bíróság szerint nem helytálló az az álláspont, hogy — miután társadalmi tulajdonban okozott kárról van szó, — a Ptk. 349. §-a nem nyerhet alkalmazást. A Ptk. 349. §-a minden megkülönböztetés vagy megszorítás nélkül a károsulttal szemben támasztja azt a követelményt, hogy a kár elhárítására a rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vegye. A törvény szerinti károsult fogalma alá, illetve károsult körébe az állami intézmények, vállalatok is beletartoznak. Az állami vállalatok, intézmények költségvetésileg különálló szervek és az egyik által a másiknak államigazgatási jogkörben okozott kárt el kell számolni. A kárért való felelősség megállapítása per esetén csak a Ptk. 349. §-ában előírt feltételek mellett lehetséees. (Legfelsőbb Bíróság Pf. II. 20.674/1961/9. sz. ítéletéből.) Ebből következik, hogy az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésére irányuló követelés ilyen esetben is egy év alatt évül el, továbbá, hogy a Ptk. 349. §-ában említett egyéb feltételek megléte is elengedhetetlen. Tehát például a rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe kell venni, az eljáró alkalmazott bűnösségét, illetőleg vétkességét büntető vagy fegyelmi eljárás során meg kell állapítani stb. A Termelőszövetkezeti Beruházási Iroda nem jogosult az építtető termelőszövetkezet helyett jognyilatkozatot tenni. A gyakorlatban előfordult olyan eset, hogy egy mezőgazdasági termelőszövetkezet és egy kisipari termelőszövetkezet között jogvita keletkezett, amelynek során a kisipari termelőszövetkezet arra hivatkozott, hogy az általa végzendő építkezés kivitelezésével a Termelőszövetkezeti Beruházási Iroda bízta meg, ezzel az irodával közölte a felmerült akadályt és ettől kapott a kivitelezési szerződés teljesítésére halasztást. Vitás kérdésként merült fel, hogy a Termelőszövetkezeti Beruházási Iroda jogérvényesen adhatott-e halasztást. A kérdés megoldásánál a termelőszövetkezeti beruházási irodák szervezéséről és feladatköréről szóló 13/1959. (Mg. É. 11.) FM. sz. utasítás rendelkezéseiből kell kiindulni. Ennek az utasításnak a 2. számú melléklete szabályozza a termélőszövetkezeti beruházásokkal kapcsolatosan az irodák megbízását. A 2. számú melléklet 3. pontja szerint ez a megbízás nem jogosítja fel a megbízott irodát, hogy az építtető termelőszövetkezet helyett, vagy nevében jognyilatkozatot tegyen és jogi kötelezettségeket vállaljon. Ennélfogva a kivitelező kisipari termelőszövetkezet joghatályos nyilatkozatot csak a beruházó mezőgazdasági termelőszövetkezet irányárban tehetett volna. Ezt az álláspontot foglalja el a Legfelsőbb Bíróság hasonló tárgyú ügyben hozott eseti döntésében, mely szerint a Termelőszövetkezeti Beruházási Iroda által a befejezési határidő meghoszszabbítására tett nyilatkozatnak nincs érvényes hatálya. (A Legfelsőbb Bíróság Pf. IV. 20.464/1961/13. sz. ítéletéből.) Országos és havi vásárok jegyzéke. Szeptember 17., vasárnap. Baja (Bács) oák, Cibakháza (Szolnok) oák, Gamás (Somogy) oák, Gyoma (Békés) oák, Gyón (Pest) oák, Hatvan (Heves) oák, Kiskundorozsma (Csongrád) oák, Lakitelek (Bács) oák, Pilis (Pest) oák, Szirák (Nógrád) oák, Tokaj (Borsod) oák, Turkeve (Szolnok) oák, Szeptember 18., hétfő. Bátaszék (Tolna) oák, Győrasszonyfa (Győr) oák, Kapuvár (Győr) oák, Lovászpatona (Veszprém) oák, Martonvásár (Fejér) oák, Mohács (Baranya) oák, Paks (Tolna) oák, Tiszatarján (Borsod) oák, Úszód (Bács) oák, Vásárosnamény (Szabolcs) oák, Veresegyháza (Pest) oák, Veszprém (Veszprém) oák, Szeptember 19., kedd. Bodvaszilas (Borsod) oák, Demecser (Szabolcs) oák, Felsőnyárád (Borsod) oák, Földes (Hajdú) oák, Izsák (Bács) oák, Kocs (Komárom) oák, Nagybörzsöny (Pest) oák, Pápa (Veszprém) ló, szm, Szászvár (Baranya) oák, Szőlősgyörök (Somogy) oák, Tápiógyörgye (Pest) oák,