Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 49. szám

476 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 49. szám. „A marhalevélre vezetett minden tulaj donátruházási nyilatkozat illetékét illetékbélyeggel kell leróni. Ez a rendelkezés nem érinti azokat'az eseteket, amelyekre a pénzügyminiszter elszámolási utalvánnyal történő illetéklerovást engedélyezett, vagy a jövőben ilyent engedélyez." 3. §. A 6.470—52/1950. (XII. 31.) P. M. számú rendelet 99. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Annak a lerovásra, illetőleg bejelentésre kötelezett félnek a terhére, aki aj a bélyeggel vagy közvetlen fizetéssel (88. §) lerovandó illetéket egyáltalán nem, vagy nem teljes mértékben, vagy nem a megszabott határidőben rótta le, a kiszabott illetéken felül ezzel azonos összegű, b) az 5. §-ban megállapított bejelentési kötelezettségének késedelmesen tesz eleget, a kiszabott illetéken felül ennek felével egyenlő összegű, cj az 5. §-ban megállapított bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a kiszabott illetéken felül 20 forinttól 5.000 forintig terjedhető bírságot kell kiszabni. (2) Az (1) bekezdés aj és b) pontja szerint kiszabandó bírság mulasztásonként 10 forintnál kevesebb és 5.000 forintnál több nem lehet. (3) A bélyeggel lerovandó illetéknek szabálytalan lerovása esetében a szabálytalanul lerótt illeték 50%-ával egyenlő bírságot kell kiszabni, amply azonban 100 forintnál több nem lehet. (4) Az (1) bekezdés bj és cj pontjában említett, eseteken kívül minden más esetben a bejelentési (bemutatási), továbbá az adatszolgáltatási és í'elvilágosításadási kötelességnek a kitűzött határidőben elmulasztása esetenként 1.000 forintig terjedhető bírsággal sújtható. (5) Aki olyan illetékköteles iratot fogad el, amely után a szabályszerint járó illetéket egyáltalán nem rótták le, vagy nem a jogszabályban meghatározott módon vagy összegben rótták le, a jelen 5j-ban megállapított bírság alól a saját személyére nézve mentesül, ha az iratot — amennyiben erre jogosult — megleletezi, ha pedig leletezésre nincs joga, az elkövetett mulasztást az irat átvételét követő 15 napon belül a kiszabó hivatalnál az hat bemutatása mellett leletezés végett bejelenti, feltéve, hogy az illeték szabályszerű lerovására az irat kiállításakor kötelezve nem volt. (6) A jelen § alapján kiszabott bírságnak mulasztásonként 10 forintot meghaladó részét a kiszabó hivatal a fél kérelmére méltánylást érdemlő esetekben mérsékelheti, rendkívüli esetekben, el is engedheti. (7) A jelen §-on alapuló büntethetőség a cselekmény elkövetésétől számított 5 év alatt évül el. Az elévülést hivatalból kell figyelembe venni." 4- §• (1) Ez a rendelet az 1961. évi augusztus hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 21/1957. (VI. 2.) P. M. számú rendelet 17. §-a hatályát veszti. (2) E rendelet 3. §-ában foglalt szabályokat a rendelet hatálybalépése után történt késedelmes bejelentések, illetőleg felfedezett mulasztások ese-. tében kell alkalmazni. Polónyi-Szücs Lajos s. k., a pénzügyminiszter első helyettese. A pénzügyminiszter és a nehézipari miniszter 145/1961. (P. K. 19.) P. M. számú együttes utasítása a szénbányászati dolgozók részére való értékesítés céljára, állami erőből építendő földszintes családi házakról. Az 1096/1957. (XII. 31.) Korm. sz. határozat 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeljük: 1. §• (1) A szénbányászatra vonatkozó állami lakásépítési terv keretében — a vételre jelentkező bányászok előzetes megrendelése esetén — típus- vagy ajánlott tervek alapján — földszintes családi házak is építhetők. (2) Az építkezéssel kapcsolatos beruházói teendőket az illetékes szénbányászati tröszt (a továbbiakban: tröszt) látja el. 2. §. (1) A beruházás finanszírozásával és bankszerű ellenőrzésével, valamint a felépítésre kerülő házak értékesítésével kapcsolatos pénzügyi feladatokat az Országos Takarékpénztár (a továbbiakban: Takarékpénztár) látja el. (2) A szénbányászat állományába tartozó dolgozók,. a szénbányászati tröszt javaslata alapján, a tanácsi szakigazgatási szerv által kijelölt építési helyre, a trösztnél rendelkezésre álló típus-, vagy ajánlott tervek szerint felépítésre kerülő családiházra, a szénbányászati vállalat munkaügyi osztályánál jelenthetik be vételi igényeiket. 3. §. Építkezésre csak a 35/1957. (VI. 21.) Korm. sz. rendelet1 alapján az illetékes tanácsi szervek által a Takarékpénztárnak értékesítésre átadott házhelyeken kerülhet sor. A tröszt tartozik gondoskodni arról, hogy a kijelölt házhelyek telekkönyvi viszonyai rendezettek legyenek, azokat a tanács illetékes szerve értékesítésre a Takarékpénztárnak adja át. 4. §. A jelen utasításban foglaltak alapján kivitelezésre kerülő családi házak építkezéseire vonatkozó építési szerződéseket rögzített áron kell megkötni. 5. §. A családi házak eladási árát — a pénzügyminiszter és az Országos Árhivatal elnöke által szabályozott módon — a Nehézipari Minisztérium Bányászati Munkásügyek Főosztálya és a Takarékpénztár együttesen állapítja meg. 1 A rendeletet a Tanácsok Közlönye 1957. évi 41. száma közli.