Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)
1961 / 47. szám
462 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 47. száim. köteles házastársa vagy rokona, aki gondoskodni tudna róla. (2) Az (1) bekezdésben megállapított feltételek mellett is csak az a vak részesíthető segélyben, aki szakorvosi szakvélemény szerint nem képezhető ki valamilyen számára megfelelő munkára, vagy egyéb körülmények miatt nem állítható munkába. (3) Ha egy családon belül' több segélyre szoruló vak él, azok mindegyike külön-külön teljes öszezegű segélyben részesíthető. 2. §. A segély összegét és kiszámításának módját külöm utasítás szabja meg: 3. §. (1) A segély iránti kérelmet előterjesztheti maga az érdekelt vak, de kezdeményezheti a segélyezést a tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi szakigazgatási szerve vagy a szociális gondozást ellátó valamely társadalmi szerv, közöttük a Vakok és Csökkentlátók Szövetsége vagy ennek területileg illetékes helyi csoportja, illetőleg a tanácstag is. (2) A segélyezés iránti kérelmet községekben a községi tanács végrehajtó bizottságánál, városokban a városi, illetőleg a városi kerületi tanács végrehajtó í bizottsága egészségügyi osztályánál (csoportjánál) kell előterjeszteni. (3) A kérelmet átvevő tanácsi szervnek részletes környezettanulmányt kell készítenie, amelynek tartalmaznia kell a vak szociális helyzetére vonatkozó minden adatot és az esetleg tartásra köteles rokonok szociális helyzetét is. 4. §• (1) A segélyezés ügyében a járási, városi, illetőleg a városi kerületi tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi osztálya (csoportja) dönt, amelynek a határozat meghozatala előtt megkell hallgatnia a Vakok és Csökkentlátók Szövetsége területi szervezetének 'Véleményét. (2) Az elsőfokú határozat ellen 15 napon belül fellebbezni lehet a felettes tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi osztályához. (3) A segélyben részesülő vak szociális helyzetét évenként egyszer — a többi rendszeresen segélyezett felülvizsgálatával egy időben — a járási, városi, illetőleg városi kerületi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi osztályának (csoportján nak) felül kell vizsgálnia abból a szempontból, hogy a segélyre továbbra is jogosult-e. 5. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1961. évi január hó 1. napjától kell alkalmazni. Dr. Simonovits István s. k., az egészségügyi miniszter első helyettese. Helyesbítés. A Munkaügyi Közlöny 1961. évi június 24-i, 12. számában megjelent és a Tanácsok Közlönye 1961. évi 45. számában is közölt 120/1961. (12) Mü. M. számú utasítás 2. e) pontjában a helyes szám: Mt. 133. §. (Leírási hiba.) Vegyes rendelkezések A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÁLLÁSFOGLALÁSA. Államigazgatási jog. A fűbértartozásokat adók módjára kell behajtani. A gyakorlatban vita merült fel abban a kérdésben, hogy a legeltetési bizottságok által megállapított fűbértartozásokat adók módjára, vagy pedig a bírósági végrehajtás szabályai szerint kell-e behajtani. Néhány pénzügyi szakigazgatási szerv arra az álláspontra helyezkedett, hogy a legeltetési bizottságok által kivetett fűbérek olyan polgári jogi követelésnek minősülnek, amelyeket adók módjára behajtani nem lehet. Ez az állásfoglalás nem helyes. A behajtás módját nem az dönti el, hogy a követelés polgári jogi vagy egyéb jellegű követelés. Függetlenül a követelés természetétől, a jogszabályok előírásai alapján kell elbírálni, hogy a behajtás adók módjára vagy a bírósági végrehajtás szabályai szerint történjék. Az adóigazgatási eljárás szabályairól szóló 57/1957. (IX. 6.) Korm. sz. rendelet 13. §-ának (1) bekezdésének j) pontja szerint behajtás szempontjából az adókkal esnek egy tekintet alá és így adók módjára kell behajtani minden olyan tartozást, amelynek adók módjára való behajtását valamely jogszabály elrendeli. Ez a rendelkezés nem tesz különbséget a polgári jogi tartozások és az egyéb államigazgatási jellegű tartozások között. A polgári jogi követeléseket általában ugyan a bírósági végrehajtásról szóló, s az 1960. évi 12. számú, valamint az 1961. évi 9. számú törvényerejű rendeletekkel módosított 1955. évi 21. számú törvényerejű rendelet ('Vht.) előírásai szerint kell behajtani, azonban egyes esetekben nem polgári jogi követelések is a bírósági végrehajtás szabályai szerint kerülnek behajtásra, így például a Vht. 1. § (2) bekezdés b) pontja szerint a pénzbüntetés, a bűnügyi költség, stb. A Vht. 14. §-ának h) pontja arra is lehetőséget