Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 23. szám

23. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 235 (4) A szocialista szervezetek között a kártalanításról a Minisztertanács eltérően is rendelkezhetik. Vhr. 69. §. Mezőgazdasági ingatlan ideiglenes megművelhe tétlensége esetén az ingatlanon levő zöldleltári értékért (szántás, vetés, folyó gazdasági évben végzett trágyázás költsége, évelő takarmánynövényekben, gabonaneműekben, szőlőben, gyümölcsösben stb. keletkezett kár), valamint az esetleges egyéb károkért, ideértve a művelési ág változásából eredő károkat is, a tényleges kárnak megfelelő pénzbeli kártalanítást kell fizetni. A zöldleltári érték megállapításánál a községi, járási jogú városi, fővárosi (városi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szervének javaslatát kell figyelembe venni. A zöldleltári értékben felmerült káron felül a művelési ág változásából eredő kár megtérítését célzó kártalanítás összege nem haladhatja meg az érintett ingatlan három évi tiszta jövedelmét. Vhr. 70. §. (1) Állami tulajdonban levő erdő időleges használhatatlansága esetén a faanyag szükségszerű kitermeléséről az erdészeti szervek gondoskodnak. A kitermelt faanyagot az erdészeti szerveknek kell átadni. (2) Nem állami tulajdonban álló erdő időleges használhatatlansága esetén az erdőgazdasági termékekben okozott kárt pénzben kell megtéríteni. (3) Mezőgazdasági termelőszövetkezet a használatában álló erdő kitermelt faanyagával a vonatkózó külön jogszabályok szerint rendelkezik. (4) Sürgős szükség esetén, ha az előírásoknak megfelelő kitermelés nem biztosítható, a kitermelésre és az anyagelszámolásra az érdekelt szervek külön állapodnak meg. (5) A kitermelt, de az erdészeti szervek, illetőleg a mezőgazdasági termelőszövetkezet részére át nem adott faanyag értékét — az érvényes árhatósági rendelkezéseknek megfelelően — meg kell téríteni és a faanyag mennyiségét a bányavállalat anyagkerete terhére kell elszámolni. Vhr. 71. §. (1) Házhely és egyéb be nem épített belterületi ingatlan időleges használhatatlanná válása esetén, kártalanítás fejében, a helyben szokásos bérösszeget kell téríteni. (2) Épület megrongálódása esetén a kártalanítás helyreállítással történik. A helyreállítási kötelezettség megállapításánál az építésügyi hatóság javaslatát figyelembe kell venni. (3) Épület végleges használhatatlanná válása esetén kártalanításként oly épületet (szükség esetén telket is) kell a károsult rendelkezésére bocsátani, amelynek értéke megfelel a kár bekövetkezte előtti használati értéknek. A használati értékre a járási, járási jogú városi, fővárosi (városi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigazgatási szerve a bányavállalat megkeresésére 30 napon belül köteles tájékoztatást adni. (4) A kártalanítás kivételesen pénzben történhet akkor, ha a természetbeni kártalanítás az összes körülmények figyelembevételével — ideértve az ingatlan fekvését, valamint a károsult személyi és családi körülményeit is — a károsultra méltánytalan volna, vagy a természetbeni kártalanítás a népgazdaság számára nem lenne gazdaságos. (5) Lakóépület ideiglenes használhatatlansága esetén a bányavállalatnak kell gondoskodnia arról, hogy a lakókat az épület helyreállításáig megfelelően elhelyezze. Vhr. 72. §. Vízelvonás esetében az ivó- és háztartási vizet, valamint az állatállomány vízszükségletét — a vízügyi hatóság előírásainak megfelelően — más vízforrásból keil biztosítani. Vhr. 73. §. (1) A kárt szenvedett ingatlannál nagyobb értékű ingatlant csak kivételesen lehet kártalanításul felajánlani. A kár>sultnak az erre irányuló felszólítástól számított 30 napon belül kell kötelezettséget vállalnia az értékkülönbözet megtérítésére. Ennek hiányában a kártalanítás pénzben történik. (2) Az értékkülönbözet megfizetésének feltételeit a kisajátítással kapcsolatos kártalanításra vonatkozó szabályok szerint keli megállapítani. (3) Az értékkülönbözet és járuléka erejéig a kártalanításul adott ingatlanra jelzálogjogot kell bejegyezni. (4) Ha a kárt szenvedett épület és a hozzátartozó telek értéke nagyobb, mint a kártalanításul felajánlott épületé és a hozzátartozó teleké; az értékkülönbözetet a károsult részére pénzben kell megfizetni. Vhr. 74. §. A törvény hatálybalépése előtt bányatelken emelt épületben keletkezett bányakárért is a, bányavállalat felel, kivéve, ha igazolja, hogy 1945. április 4. után építési engedély nélkül vagy nem az előírt feltételeknek megfelelően történt az építkezés. Vhr. 75. §. Állami szervek között a kártalanítás beruhá?ási előirányzat átengedésével is történhet.