Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 22. szám

224 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 22. szám. 4. §• (1) A munkásszálláson elhelyezett dolgozónak az a lábbi térítési díjat kell fizetnie: a) az I. kategóriájú szállásnál egy személyre havi — 1 BOforint, b) a II. kategóriájú szállásnál egy személyre havi — HÓ— forint, c) a III. kategóriájú szállásnál egy személyre havi — 100,— forint, d) a IV, kategóriájú szállásnál egy személyre havi — — 75,— forint, e) az V. kategóriájú szállásnál egy személyre havi — — 15 — forint. (2) Az építőiparban változó munkahelyen foglalkoztatott, munkásszálláson elhelyezett dolgozó által fizetendő térítési díj összege o) az I. kategóriájú szállásnál egy személyre havi — — 160,— forint, b) a IT. kategóriájú szállásnál egy személyre havi — — 125,— forint, c) a III. kategóriájú szállásnál egy személyre havi — — 90,— forint, d) a IV. kategóriájú szállásnál egy személyre havi — — 70forint, e) az V. kategóriájú szállásnál egy személyre havi — — 15,— forint. (3) Wz (1) és (2) bekezdés szerint megállapított térítési díjaktól a vállalat igazgatója, a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben, a szobák fekvésének, berendezésének és felszerelése színvonalának, továbbá a férőhelyek számának figyelembevételével eltérhet. Ez az eltérés nem lehet olyan mértékű, hogy a fizetendő díj több legyen, mint a magasabb kategóriájú, illetve kevesebb, mint az alacsonyabb kategóriájú munkásszállás térítési díja. [Pl. az (1) bekezdésben említett II. kategóriájú munkásszállásnál 180,— forintnál magasabb, illetve 100.— forintnál alacsonyabb térítési díj nem állapitható meg.] A térítési díj az (1) bekezdés ecsetében 220,—, a (2) bekezdés esetében 190,— forintnál magasabban, illetve 15,— forintnál alacsonyabban nem állapítható meg. Az eltérő díjat úgy kell megállapítani, hogy a térítési díjak egy személyre eső átlaga megegyezzék a szállásra az (1) , illetve a (2) bekezdés alapján előírt térítési díj összegével. (4) Az építőiparban a változó munkahelyen fog1 lalkoztatott családfenntartó dolgozók részére a (2) , illetve (3) bekezdésben meghatározott térítési díjból 15% engedményt kell adni. A fizetendő díj ebben az esetben sem -tehet havi 15,— forintnál kevesebb. Nem vonatkozik ez a rendelkezés az építőiparban foglalkoztatott azokra a dolgozókra, akik a munkásszállás igénybevételének idején kiküldetési, vagy külszolgálati térítésben .részesülnek. Családfenntartó az a dolgozó, aki a közvetlenül 'építkezéseknél foglalkoztatott, munkásállományú dolgozók részére megállapított családfenntartói különélési díjra jogosult. (5) Ipari tanuló a munkásszállásért térítési díjat nem fizet. (6) A vállalat a munkásszálláson elhelyezett dolgozókról és a fizetett térítési díjakról nyilvántartást köteles vezetni. (7) A munkásszállás igénybevételéért a térítési díjat a bérfizetés rendszerének megfelelő időben és tartamra kell fizetni. Az illetékes miniszter a szakszervezettel egyetértésben határozza meg, hogy a térítési díjat előre, vagy utólag kell fizetni, valamint, hogy a dolgozó munkásszállásról való távolléte esetén a térítési díj fizetése alól mennyiben menthető fel. Nem lehet felmenteni a dolgozót a térítési díj fizetése alól heti pihenőnapon, munkaszüneti napon, szabadnapon, valamint igazolatlan mulasztás miatt történő távollét esetén. 5. §• (1) Családi szállást létesíteni, munkásszálláson családot elhelyezni e rendelet kihirdetésének napja után nem szabad. (2) E rendelet hatálybalépésekor a munkásszál-* láson lakó dolgozók és családtagjaik által igénybevett helyiség után szállásdíjat és a szolgáltatásokért (bútor, ágynemű, gáz, villany stb.) a családtagok számát is figyelembevéve, átalány össze-4 get kell fizetni. Az átalányösszeg megállapításánál figyelembe kell venni azt is, hogy a dolgozók családtagjai közül hányan rendelkeznek önálló keresettel. (3) Az igénybevett helyiség szállásdíját és a szolgáltatások átalányösszegét a vállalat igazgatója, a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben állapítja meg úgy, hogy a fenntartási költségek meg-* térüljenek. (4) Ha a dolgozó és családtagjai által igénybevett szolgáltatások mértékét a vállalat meg tudja állapítani, a dolgozó az (2) bekezdésben előírt átalány helyett, az említett szolgáltatások tényleges értékét köteles megtéríteni. 6. §. A vállalat igazgatója a 4. § alapján megállapított térítési díjakat, illetőleg ennek fejében a dolgozók részére biztosítandó szolgáltatásokat köteles a munkásszállás használatát előíró szabályzatba (házirendbe) felvenni. Ha a munkásszálláson a dolgozók külön szolgáltatásokban (pl. ruhamosás, vasalás) is részesülnek, ezek megfizetéséről a szabályzatban külön kell rendelkezni. 7- §• E rendelet — az 5. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével — 1961. évi május hó 15. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 4/1957. (VIII. 31.) Mü. M. számú rendelet 1. § (3) bekezdésének a toborzott dolgozók kötelező elhelyezésére vonatkozó rendelkezése. Kisházi Ödön s. k., munkaügyi miniszter,