Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 20. szám

20. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 213 d) az ügy elbírálásánál figyelembe vett lényegesebb adatokat, bizonyítékokat, stb. 25. §. (1) A közszolgálati alkalmazott, illetőleg az illetményszámfejtő szerv a társadalombiztosítási tanács (szakszervezeti bizottság) határozata ellen annak kézbesítését követő tizenöt napon belül az SZTKnak az illetmény számfej tő szerv székhelye szerint illetékes alközpontja (kirendeltsége) területén működő társadalombiztosítási bizottsághoz fellebbezéssel élhet. Ha a társadalombiztosítási tanács (szakszervezeti bizottság) határozata jogszabályt Bért, az illetményszámfejtő szerv köteles a határozat ellen fellebbezéssel élni. (2) A fellebbezést a társadalombiztosítási tanács (szakszervezeti bizottság) elnökénél kell írásban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani. Az elnök a fellebbezést, a határozatot és az ügy elbírálásához szükséges adatokat köteles a fellebbezés elbírálására illetékes társadalombiztosítási bizottsághoz negyvennyolc órán belül továbbítani. 26. §. (1) A társadalombiztosítási bizottság határozatát írásban közli a közszolgálati alkalmazottal és a számfejtő szervvel. A határozat a R. 20. §-ának (5) bekezdésében említett eset kivételével végérvényes. (2) A határozatnak tartalmaznia kell azt a közlést is, hogy további jogorvoslatnak nincs helye. Ha azonban a határozat a R. 20. §-ának (5) bekezdése alapján családi pótlék jogosulatlan felvétele miatt kötelezi a közszolgálati alkalmazottat visszafizetésre, a határozatnak tartalmaznia kell, hogy ellene a közszolgálati -alkalmazott a kézbesítést követő harminc napon belül keresettel fordulhat a határozatot kibocsátó szerv székhelye szerint illetékes járásbírósághoz (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz). A R. 20. §-ához. 27. §. A R. 20. §-ának (4) bekezdésében említett viszszafizetésre kötelező értesítésben közölni kell azt az időtartamot, amelyre a közszolgálati alkalmazott a családi pótlékot jogtalanul vette fel, valamint a visszafizetendő összeget és a visszafizetésre kötelezés okát. Közölni kell továbbá, hogy a megtérítendő összeg a családi pótlékból vagy a munkabérből és milyen mértékben kerül levonásra. Végül közölni kell, hogy az értesítés elleni felszólalást hol és mennyi idő alatt lehet benyújtani. 28. §. (1) A harminc napon belül történt értesítés elleni felszólalás elbírálása során a társadalombiztosítási tanács (szakszervezeti bizottság), illetőleg fellebbezés esetében a társadalombiztosítási bizottság csak azt vizsgálhatja, hogy a családi pótlék a közszolgálati alkalmazottat jogszabály szerint megillette-e és hogy a kár összegszerű megállapítása helyes-e. A családi pótlék visszatérítése alól csak abban az esetben mentesítheti a közszolgálati alkalmazottat, ha a családi pótlék a jogszabály szerint megillette. A jó- vagy rosszhiszeműség vizsgálatába nem bocsátkozhat, minthogy a rendelkezések értelmében a jogtalanul felvett családi pótlékot jóhiszeműség esetében is vissza kell fizetni. (2) A R. 20. §-ának (5) bekezdésében említett esetben a rosszhiszeműség kérdésében valamennyi körülmény gondos mérlegelésével kell dönteni. A rosszhiszeműséget általában vélelmezni kell abban az esetben, ha ugyanazon gyermek után ugyanarra az időre a) a közszolgálati alkalmazott kétszeresen részesült családi pótlékban, b) a közszolgálati alkalmazott az árvaellátás mellett a családi pótlékot is felvette, annak ellenére, hogy a R. 8. §-a szerint a családi pótlékra nem volt jogosult, c) a közszolgálati alkalmazottal együttélő házastársa vagy más családtagja is kapott családi pótlékot vagy árvaellátást, d) a c) pontban nem említett személy kapott családi pótlékot és erről a közszolgálati alkalmazotttudott vagy módjában állott volna tudomást szerezni. 29. §. Ha a közszolgálati alkalmazott a visszafizetésre kötelező határozat ellen jogorvoslattal él, a kárt csak abban az esetben köteles megfizetni, ha a megtérítést kimondó határozat jogerőre emelkedett. A Vhr. 37. §-ához. 30. §. Az illetményszámfejtő szervnél keletkezett kárnak részben vagy egészben a Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézetnél történt megtérülése vagy pedig az említett Intézetnél keletkezett kárnak részben vagy egészben az illetményszámfejtő szervnél történt megtérülése esetében a megtérítésre vonatkozó értesítés mellett a megtérített öszszegeket is át kell utalni. Ellenőrző lapok kiállítása és megküldése. A R. 21. §-ához. 31. §. (1) Ellenőrző lapot kell kiállítani (Nyomelló V. 3520—6 r. sz. nyomtatvány) és az SZTK részére megküldeni az igény jogosultságot érintő minden változás — ide nem értve az igényszűkülést — és az igényjogosult közszolgálati alkalmazott vagy a gyermek anyjának vagy leányanyjának vagy a gyermek apjának nevében bekövetkezett változá3 esetében, valamint akkor is, ha a folyósító szervben történik változás,