Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 16. szám

16. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 185 b) külön szabályozott esetekben jövőbeli vagy még el nem választott termény (termés), vagy még kitermelésre váró készlet, legfeljebb a teljesített ráfordítás mértékéig; c) termékszállításból vagy szolgáltatásból keletkezett és érvényesítés alatt álló, továbbá termelési vagy terményértékesítési szerződésből eredő, külön szabályozott esetekben pedig egyéb címen keletkezett követelés; d) állami tulajdonban nem levő ingatlan vagy egyéb állóeszköz; ej állami tulajdonban levő állóeszköz abban az esetben, ha azt egészben vagy részben az erre *> célra folyósított kölcsönből szerezték be, vagy létesítették; f) kezesség. (3) Vagyontárgynak fedezetül lekötése esetén a pénzintézet a fedezetül lekötött vagyontárgyra a hitel folyósításával a zálogtárgy átadása nélkül is zálogjogot és kielégítési elsőbbséget szerez. (Ptk. 262. §.) Ha a zálogtárgy a pénzintézet birtokába jut, kölcsönnyújtásból eredő követelését bírósági eljárás nélkül elégítheti ki a zálogtárgyból. (4) A bankkölcsön fedezetéül lekötött vagyontárgyat — ha az nincs állami tulajdonban — az adósnak a pénzügyminiszter által meghatározott esetekben kár esetére biztosítania kell. (5) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti a Magyar Nemzeti Banknak az 1956. évi 3. számú törvényerejű rendelet 8. §-ának (1) bekezdésében biztosított törvényes zálogjogát és kielégítési elsőbbségét, sem az Országos Takarékpénztárnak az 1.850/1949. (III. 1.) Korm. számú rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kielégítési elsőbbségét. (6) A pénzügyminiszter felhatalmazást kap (1) és (2) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban kivétel engedélyezésére és a bankhitelt biztosító zálogjog részletes szabályainak megállapítására. 9. §• A kölcsönösszeg átadását a hitelező megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után akár az ő, akár az adós körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése többé el nem várható, továbbá a szerződés megkötése után olyan körülmények következtek be, amelyek miatt azonnali hatályú felmondásnak pl. § (1) bekezdés] van helye'. [Ptk. 523. § (1) bekezdés.] 10. §. (1) A bankkölcsönt céljának eléréséhez szükséges, a kölcsönszerződésben megállapított idő elteltével (hitellejárat), a szerződésben meghatározott módon vissza kell fizetni. (2) Ha az igénybe vett kölcsön pénzügyi vagy gazdasági indokoltsága megszűnik, a gazdálkodó szerv köteles ezt a pénzintézetnek haladéktalanul bejelenteni. (1) A pénzintézet a kölcsönt azonnali hatállyal a kölcsönszerződésben kikötött esetekben mondhatja fel. Külön kikötés nélkül is azonnali hatá-* lyú felmondásnak van helye, ha a) a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra fordítása lehetetlen; b) az adós a kölcsönösszeget a szerződésben meghatározott céljától eltérően használja; c) a gazdálkodó szerv a kölcsönt tervétől eltérő célra vette igénybe, vagy a cél, amelyre a kölcsönt igénybe vette, kölcsön nélkül is megvalósítható; d) a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke jelentősen csökkent és azt az adós a hitelező felszólít tására nem egészítette ki; e) az adós vagyoni helyzetének romlása, vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét; f) az adós más súlyos szerződésszegést követett el. (2) Ha az adós a kölcsönösszeget neki felróható módon a szerződésiben meghatározott céltól eltérően használja, a szerződés megszegéséből eredő jogkövetkezmények e felhasználás időpontjától kezdődően állanak be. (Ptk. 526. §.) 12. §. (1) A bankkölcsönért az adósnak kamatot kell fizetnie. A kamatot negyedévenként utólag, illetőleg akkor kell megfizetni, amikor a kölcsön visz* szafizetése esedékessé válik. [Ptk. 527. §. (1) bekezdés.] (2) A kölcsönszerződésben a szerződő felek a pénzügyminiszter által meghatározott esetekben kiköthetik, hogy az adós a bankkölcsön után járó kamatot az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően á szerződésben meghatározott időpontban vagy időszakonként — de legfeljebb fél évre — előre köteles fizetni. (3) A kölcsönszerződésben kiköthető kamat és késedelmi kamat legmagasabb mértékét a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. (4) Az egyes bankkölcsönök után járó kamatoknak, késedelmi kamatoknak a (3) bekezdés szerint megállapított felső határt meg nem haladó mértékét — a kölcsön alapjául szolgáló gazdasági cél jellegének és-egyéb körülményeknek a figyelembevételével — a pénzintézet állapítja meg. 13. §. Az állampolgárok, továbbá az 1. § (1) bekezdésében nem említett szervek az 5—12. §-ban meg* határozott feltételek szerint részesülhetnek bankkölcsönben azzal - az eltéréssel, hogy részükre A