Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 12. szám

12. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 143 csonyabb tételt meghaladó jövedelem 56 százaléka. Adókedvezmények 15. §. (1) Az adóalanyokat a következő adókedvezmények illetik meg: a) 10 százalékos adókedvezmény illeti meg azt a kisiparost és magánkereskedőt, aki szakmai tanulót foglalkoztat; Vhr. 47. §. (1) A szakmai tanuló után a kisiparost és a magánkereskedőt megillető adókedvezmény több szakmai tanuló foglalkoztatása esetében is csak 10 százalék lehet. Az adókedvezmény akkor is megilleti a kisiparost, illetőleg a magánkereskedőt, ha a szakmai tanulón kívül más alkalmazottat is foglalkoztat. (2) A szakmai tanulót a Vhr. 29. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezés végrehajtásánál alkalmazottnak tekinteni nem lehet. b) 20 százalékos adókedvezmény illeti meg az 5,000-nél kisebb lélekszámú községben működő kisiparost és magánkereskedőt; c) 50 százalékos adókedvezmény illeti meg a 3,000-nél kisebb lélekszámú községben működő kisiparost és magánkereskedőt, aki kizárólag helyi szükségletet elégít ki és ebből a tevékenységből évi 18,000 forintnál nagyobb jövedelemmel nem rendelkezik; Vhr. 48. §. (1) Helyi szükségletet kielégítő ipar a kovács, a bognár, a cipész, a szabó és a férfifodrász ipar, abban az esetben is, ha a kisiparos tevékenységét olyan 3,000-nél kisebb lélekszámú szomszéd községben is ellátja, ahol azonos tevékenységet folytató kisiparos nincs. Annak az áruelőállító kisiparosnak a tevékenységét azonban, aki árucikkeit telephelyén kívül más helyen, például vásárokon is forgalomba hozza, nem lehet kizárólag a helyi szükségletet kielégítő tevékenységnek tekinteni. (2) Helyi szükségletet elégít ki az a magánkereskedő, aki iparigazolvánnyal rendelkezik és tevékenységét kizárólag üzlethelyén gyakorolja. d) 10 százaléktól 50 százalékig terjedhető adókedvezmény illeti meg — a 2. § (1) bekezdésének d), illetőleg e) pontja alá nem eső — idős vagy csökkent munkaképességű kisiparost és magán" kereskedőt. Vhr. 49. §. (1) A 10%-tól 50%-ig terjedhető adókedvezményt a férfiaknál 60, a nőknél pedig 55 éven aluíi életkor, csökkent mun^ kaképesség esetében pedig 50 százaléknál kisebb munkaképességcsökkenés esetében figyelembe venni nem lehet. A.z életkor és a csökkent munkaképesség igazolására a Vhr. 12. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltak az irányadók. (2) Az adókedvezményben való részesítés konkrét mértékét az adó kivetésére illetékes pénzügyi szerv, községekben a tanács állapítja meg az érdekképviseleti szervek (KIOSZ, KISOSZ) véleményének meghallgatása mellett. Községekben az erre vonatkozó javaslatot a végrehajtó bizottság terjeszti a,tanács elé. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adókedvezményeket a pénzügyminiszter indokolt esetben szűkítheti, illetőleg kiterjesztheti. Vhr. 50. §. (1) Ha az adóalanyt több jogcímen illeti meg adókedvezmény, az adókedvezményeket összevontan (például 20-j-10 = 30 százalék) kell az egyébként megállapítható adóból levonni. Az érvényesített adókedvezményeket az adókivetési iraton, a lajstromban és a fizetési értesítésben is fel kell tüntetni. (2) Az R. 20., 21. és 22. §-a alapján adólevonás, közösségi adózás útján, adóátalány vagy állandó adótétel alapján adózóknál az R. 15. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adókedvezmények nem alkalmazhatók. Kivételt képez a Vhr. 71. §-ának (2) bekezdésében foglalt eset. (3) Ha az adóalany több jövedelemforrásból származó adóköteles tisztajövedelme után az R. 7. §-ának (2) bekezdése alapján összevontan adózik és az adókedvezmény valamennyi jövedelemforrásból származó adóköteles tisztajövedelme után nem illeti meg, az egyébként megállapítható adót az adóköteles tisztajövedelmek arányában meg kell osztani. Az adókedvezményt az általános jövedelemadónak csak az után a része után lehet engedélyezni, amely az adókedvezményre jogcímet biztosító jövedelemforrásra esik. Adóelőleg. 16. §. Az általános jövedelemadó kivetéséig adóelőleget kell fizetni. Vhr. 51. §. (1) Azok az adóalanyok, akiknek adóját az R. 9. §-ának a) pontja alapján adókivetés útján kell megállapítani, az adó végleges kivetéséig adóelőleget kötelesek fizetni. (2) Az adóévre szóló adóelőleget általában az előző adóévre megállapított végleges adó* val azonos összegben kell előírni. Ha az adó-