Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 12. szám

12. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 139 Vhr. 34. §. A pénzügyi szerv köteles gondoskodni arról, hogy az adóalanyokat a helyi szokás szerint (hirdetmény, dobszó, hangoshíradó stb.) időben figyelmeztessék az adóbevallások benyújtásának idejére és a benyújtás elmulasztásának következményeire. Az adóköteles tisztajövedelem megállapítása. 11. §• (1) Az adókivetés útján adózó adóalany tisztajövedelmét jövedelemforrásonként külön-külön kell megállapítani olyképpen, hogy az egyes jövedelemforrásból származó és az adóévben elért nyersbevételbői le kell vonni az azt terhelő termelési és kezelési költséget, illetőleg a nyersbevétel megszerzésére fordított valamennyi kiadást, ideértve a nyersbevételt terhelő forgalmi adókat is. Vhr. 35. §. (1) Az adóalany tiszta jövedelmének megállapításánál az egyes jövedelemforrásból származó nyersbevételből kell kiindulni. A tisztajövedelem megállapításánál az adóévben tényleg elért és * az adóalanyt adóköteles tevékenysége (foglalkozása) jövedelemforrása alapján megillető nyersbevételt kell figyelembe venni, tekintet nélkül arra, hogy az korábbi vagy későbbi évekre vonatkozik. (2) Nyers bevétel a készpénzbevétel, a jóváírás mellett az adóalany követelésének áruval, munkateljesítménnyel vagy egyéb más módon (az adóalany üzletkörébe nem tartozó vagyontárgy átengedésével stb.) való kiegyenlítése. Az áruszállítás vagy a munka elvégzési előtt kapott előleget a felvétel napján, a jóváírt összeget pedig a jóváírás napján koll a készpénzbevételhez számítani. (3) Nyersbevételként kell figyelembe venni az adóalany kereseti tevékenysége körében értékesítésre va.gy feldolgozásra váró anyagok, termékek forgalmi értékét is, ha azt saját és nem a termelés céljára használta fel, vagy másnak ingyen átengedte és annak beszerzési, illetőleg előállítási költségeit kiadásai között elszámolta. Forgalmi értéken az említett javaknak a felhasználás, illetőleg ajándékozás időpontjában érvényes fogyasztói árát kell érteni. (4) Az áru csomagolásáért külön felszámított összeget nyersbevételként kell számításba venni még akkor is, ha az adóalany a csomagolás anyagát meghatározott értékben visszaveszi. A visszavett csomagolás anyagának értékét azonban a nyersbevételből le kell vonni. Vhr. 36. §. A Vhr. 2. §-a (2) bekezdésének b) 2. pontjában említett tevékenységnél a tiszta jövedelmet az értékesített termény, termék és állat nagykereskedői (felvásárlói) ára és a közvetlen fogyasztók részére történő értékesítés során elért ár közti különbözetből, mint nyersbevételből kiindulva kell megállapítani*A Vhr. 2. §-a (2) bekezdésének b) 3. pontjában meghatározott tevékenységeknél pedig a termeivény értékesítése során elért nyersbevételből kell az R. 11. §-ának rendelkezései szerint az adó alapját megállapítani. Ez utóbbi esetben a rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja alá eső adóköteles tisztajövedelmet úgy kell megállapítani, hogy csak az R. 14. §-a szerint kiszámított általános jövedelemadó és az értékesített termeivényekkel kapcsolatos földterület után járó mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadója közötti különbözetet kell az adóalany terhére kivetni. Vhr. 37. §. (1) Ha a vevő a szállított árut részben vagy egészben visszaadja, vagy a felszámított ellenérték téves egységár alkalmazása, vagy számolási hiba folytán megváltozik, az ilyen címeken visszafizetett összeggel a nyersbevételt csökkenteni kell. (2) Az áruszállítás vagy munkateljesítés ellenértékének hitelezése folytán keletkezeit követelés nem számítható a nyersbevételhez, illetőleg csak akkor és annyiban vehető nyers bevétel ként figyelembe, amikor és amennyiben az adóalany kezeihez az befő-* lyik. Ha azonban az adóalany a követelését valamely tartozásának törlesztésére vagy kiegyenlítése céljából engedményezi, az engedményezett követelést úgy kell tekinteni, mint az adóalany kezeihez befolyt követelést. (3) Nem számít nyers bevételnek az adóalany által felvett kölcsön, az általa nyújtott kölcsönre történt visszafizetés, valamint az üzletbe fektetett pénz összege. Vhr. 38. §. A nyersbevételből levonható termelési és kezelési költség az a kiadás, amelyet az adóalany az adóévben a nyersbevétel megszerzésére fordított. Az elszámolható kiadásokat az adóköteles tevékenység (foglalkozás), illetőleg jövedelemforrás körülményei határozzák meg. Ilyen kiadások pl., az anyagés árubeszerzésre, a felszerelési és berendezési tárgyak karbantartására vagy pótlására, a munkabérekre és azzal kapcsolatos költségekre (társadalombiztosítási járulék stb.), az üzlet-, műhely-, telephely stb. bérére, a fűtési és világítási költségekre és minden egy^b (távbeszélő, közlekedés stb.) költségre, a Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézetnek fizetett járulékra, a forgalmi adók befizetésére fordított összegek. A nyersbevételből csak a ténylegesen felmerült és az adóévben tényleg kifizetett kiadások vonhatók le.