Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 12. szám

12. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 137 kölcsönügyletből származó jövedelem az R. I. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján kerül adózás alá és így azt az összeget az R. II. §-ának (3) bekezdése alapján a másik társ adóköteles tiszta jövedelméből levonni nem lehet. Az adó alapja és az adóköteles jövedelmek összevonása. 7. §. (1) Az általános jövedelemadó alapja az adóévben elért adóköteles tisztajövedelem. (2) Az adóalany több adóköteles tevékenységéből (foglalkozásából), illetőleg jövedelemforrásából származó jövedelmét az adóalap megállapításánál össze kell vonni. Nem vonhatók azonban össze a 9. §-ban meghatározott adóztatás különféle mód* szerei szerint adóztatott jövedelmek. Vhr. 28. §. (1) Az adóalany valamennyi adóköteles jövedelmét az adóalap megállapításánál figyelembe kell venni és így összevontan kell adóztatni. Nem vonhatók azonban össze: a) az R. hatálya alá eső jövedelmek a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadója alá eső jövedelemmel; b) a családfő jövedelme a családtagok jövedelmével, illetőleg az R. 6. §-a alapján külön adózók jövedelme; c) az R. 9. §-a alapján meghatározott adóztatás különféle módszerei szerint adóztatott jövedelmek. (2) Állandó adótétel vagy adóátalány útján adózó adóalanynak az egyéb adóköteles tevékenységből (foglalkozásból), jövedelemforrásból származó jövedelmét külön kell adóztatni. A legkisebb adóköteles tiszta jövedelem. 8. §. Az egyes jövedelemforrások adóköteles tisztajövedelmeként figyelembe vehető legkisebb összeget, valamint az adómentes minimumot a pénzügyminiszter állapítja meg. Vhr. 29. §. (1) A községi, városi, városi kerületi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztálya (csoportja) (a továbbiakban: pénzügyi szerv) az adóköteles tiszta jövedelmet a tényleges helyzetnek megfelelően köteles megállapítani. A legkisebb tiszta jövedelmet csak abban az esetben lehet az adó alapjául figyelembe venni, ha az adóköteles tisztajövedelem az R. 12. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazása mellett ennél nagyobb öszszegben nem állapítható meg. Ettől a szabálytól az R. 15. §-a (1) bekezdésének b), c) és d) pontja alapján adókedvezményt élvező, valamint a város külterületén működő, továbbá az egy szakmunkást foglalkoztató 65 éven felüli férfi és 60 éven felüli nő kisiparosoknál vagy az ipart egy szakmunkással özvegyi jogon folytató adóalanyoknál indokolt esetben el lehet térni. A rendelkezés betartását a felettes pénzügyi szerv köteles az adókive* tés során ellenőrizni. (2) Az egyes jövedelemforrások adóköteles tiszta jövedelme nem lehet kisebb: a) kisiparosnál — a Vhr. 1. §-ának (3), (4) és (5) bekezdésében foglaltak kivételével — ha alkalmazottat foglalkoztat az általa vagy a szakmában foglalkoztatott alkalmazottat megillető átlag munkabér 50—100%kal növelt összegénél, alkalmazott hiányában az említett munkabér 10—30%-kal növelt összegénél, vagy a hasonló szakmai kisipari szövetkezet tagját megillető átlag jövedelem összegénél; b) magánkereskedőnél — a Vhr. 2. §-a (2) bekezdéséhek a), b) és c) pontjában foglaltak kivételével — az állami kereskedelemben foglalkoztatott hasonló szakmai dolgozó (kiszolgáló) átlag munkabérének 30—50%-kal növelt összegénél, a Vhr. 2. §-a (2) bekezdésének b) 4. pontja alapján adózó állattartóknál és állathizlalóknál hizott sertésenként 200—300 forintnál, gyapjú-, tej-, bárány és birka haszon címén juhonként 120 forinttal számított összegnél; c) önálló szellemi foglalkozást folytatónál a nyers bevétel 40—100%-ánál; d) mező- és erdőgazdasági ingatlan haszonbérbe-, felesbérbe adónál a haszonbér 90%-ánál, vagy amennyiben a kapott haszonbért megnyugtató módon megállapítani nem lehet, a haszonbérbe adott földterület minden aranykoronája után számított 9 kg búza szabadpiaci áron pénzre átszámított értékénél ; e) épületbérbeadónál, adóköteles épület esetében a bérjövedelem 10%-ánál, rendes ideiglenes adómentes épület esetében a bérjövedelem 30%-ánál, rendkívüli ideiglenes adómentes épület esetében a bérjövedelem 36%-ánál, teljes ideiglenes adómentes épület esetében a bérjövedelem 40%-ánál; f) a Vhr. 9. §-ának (4) bekezdésében említett részesgazdálkodónál a kapott bér 70%-ánál. (3) Az évi 100 forintot meg nem haladó adóköteles tisztajövedelmet adóztatni nem kell,-