Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 12. szám

12. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 131 Vhr. 4. §. (1) Ingatlanvagyon bérbe-, haszonbérbe-, felesbérbe adása az ingatlannak — ellenszolgáltatás mellett —, akár rendszeres (állandó), akár ideiglenes (idényszerű) hasznosítása. Ide tartozik nemcsak a házadó, illetőleg a földadó alá eső ingatlanoknak, hanem a kisebb terjedelmű, vagy gazdaságilag nem művelhető földterületeknek, valamint az épület fogalma alá nem tartozó építményeknek, ideiglenes üzlethelyiségül szolgáló bódéknak stb. és az épülethez tartozó házikertnek, udvarnak, kapualjnak a bérbeadása is. (2) Ha a ház tulajdonosa (haszonélvezője) nem különálló bérleményt, hanem a saját lakásával összefüggő lakrészt ad bérbe, az e rendelet alkalmazásában albérletnek minősül és az. ebből származó jövedelem az R. 3. §-ának k) pontja alapján nem esik általános jövedelemadó alá. (3) Ingóvagyon bérbeadása pl. az üzleti, üzemi, gazdasági és háztartási berendezések, felszerelési tárgyak, gépek használatának — ellenszolgáltatás mellett való — átengedése. Ez a tevékenység abban az esetben is adóköteles, ha a bérbeadott vagyontárgy nem az adóalany tulajdona (pl. bérelt háztartási gépeknek a bérbeadó engedélyén alapuló továbbkölcsönzés útján történő hasznosítása). (4) Valamely jog gyakorlásának átengedése pl. a bérleti, haszonbérleti, használati (szolgalmi) jog gyakorlásának — ellenszolgáltatás mellett — részben vagy egészben való végleges vagy ideiglenes átengedése. d) a belföldi, vagy külföldi munkáltatóval, illetőleg külföldi munkáltató belföldi megbízottjával fennálló nyugdíjjárulék alá nem eső munkaviszonyból (származó jövedelem); Vhr. 5. §. (1) Azok, akik nem esnek a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1958. évi 40. számú tvr. hatálya alá, munkaviszony esetében is kötelesek általános jövedelemadót fizetni. Az említett törvényerejű rendelet hatálya nem terjed ki: a) azokra, akik munkaviszonyuk alapján az állami társadalombiztosítás keretében betegség esetében biztosításban nem részesülnek; b) a külföldi munkáltató által a magyar állam területén foglalkoztatott- külföldi állampolgárra, aki munkaviszonya alapján hazája jogszabályai szerint jogosult nyugellátásra; c) a külföldi állam képviselete, valamint az ezekhez tartozó területenkívüliséget élvező szervek, illetőleg személyek által alkalmazott azokra a dolgozókra, akiket a munkaügyi miniszter a nyugdíjtörvény hatálya alá nem vont. (2) Az R. 1. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezés alá esik az a munkaviszonyból származó jövedelem is, amely után a nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség nem a munkavállalót, hanem a munkáltatót terheli. e) a járadékból, vagy járadékszerű szolgáltatás-* ból, a találmány és találmányi szabadalom használatából vagy átengedéséből, valamint a saját vagy öröklött szerzői jog gyakorlásából (származó jövedelem); Vhr. 6. §. (1) A nem törvényen alapuló járadék (tartásdíj) — a Vhr. 20. §-ában meghatározott eset kivételével — adóköteles. Általános jövedelemadót kell fizetni nemcsak a szerződésen, de általában a jogi köteJezettségen alapuló járadék vagy járadékszerűen visszatérő szolgáltatások után is. (2) Ha a képző- és iparművész egyedi alkotását nem maga sokszorosítja, hanem ezt saját költségére más végzi el, az alkotóművészt ilyen esetben megillető díjat — az R. alkalmazásában — szerzői jogdíjnak kell tekinteni. f) a vagyoni érdekeltségből (ideértve a részvényeseknek, a korlátolt felelősségű társaságok, közkereseti és betéti társaságok tagjainak a társaságtól járó haszonrészesedései is), valamint a kölcsönügyletekből (származó jövedelem); Vhr. 7. §. (1) A jogi személyek az R. 2. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján nem fizetnek általános jövedelemadót. Ha azonban a jogi személy jövedelme a tagok között felosztásra kerül, részarányuk szerint u tagok — amennyiben természetes személyek és az R. 2. §-a alapján adómentességet nem élveznek, illetőleg a felosztásra kerülő jövedelem nem az R. 3. §-ának rendelkezései alá esik —1 általános jövedelemadót fizetnek. (2) Ha a kölcsönügyletekből származó kamatot az adós nem pénzben hanem azt helyettesítő egyéb más eszközökkel (áruval,-