Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)
1961 / 10. szám
10. szátm. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 117 Takarító ágazatnál: a) a lakosság részére történő szolgáltatások emelésére, a bázisidőszakhoz viszonyítva, b) a minőségi munkavégzés fokozására, c) a 44/1960. É. M. számú körrendelet (a termelékenység növelésével és a teljesítmények reális meghatározásával kapcsolatos feladatok) végrehajtására. Díjbeszedő ágazatnál: a) díjbeszedés hatásfokának emelésére, hibák, reklamációk csökkentésére, b) a 44/1960. É. M. számú körrendelet (a termelékenység növelésével és a teljesítmények reális meghatározásával kapcsolatos feladatok) végrehajtására. IV, 1. A premizáltak körének szűkítésével az 1961. évre jóváhagyott prémiumkeretből fennmaradó prémiumokat döntő részben az ösztönzés fokozására, részben — egyes kivételes esetekben — a korábban premizált, de a jövőben prémiumban nem részesíthető dolgozók alapbérének emelésére lehet felhasználni. A prémiumoknak az alapbérek emelésére történő felhasználásához a tanácsi szakigazgatási szerv előzetes engedélye szükséges. Az alapbéremelés a Jelenlegi bér határokon belül hajtható végre. 2. A prémiumrendszert az 1961. évi január hó 1. napjától kell alkalmazni. A végrehajtásról a tanácsi szakigazgatási szervek — a tanácsi munkaügyi szervekkel és az illetékes szakszervezeti szervekkel egyetértésben — gondoskodnak. 3. A tanácsi szakigazgatási szervek kötelesek rendszeresen ellenőrizni vállalataiknál a premizálás hatékonyságát és megkövetelni, hogy a prémiumok felosztásánál ne a bérkiegészítés, hanem a népgazdaság érdekeit segítő ösztönző jelleg érvényesüljön. A tanácsi szakigazgatási szervek, valamint a vállalati igazgatók felelősek azért, hogy a területükön alkalmazott prémiumrendszer egyetlen vonatkozásban sem hasson a népgazdaság érdekei ellen. A megállapított prémiumrendszerrel ellentétes, a népgazdaság érdekeit nem szolgáló prémiumkifizetésekért az illetékes vezetők felelősek. Indokolt esetben a vállalati szabadrendelkezésű keret is csökkenthető, illetve megvonható. 4. 1961. január 1. napjától kezdve a premizálás vonatkozásában nem alkalmazhatók — a Minisztertanács Titkársága Tanácsszervek Osztályának Kommunális Csoportja által kiadott 2—22/1957. számú, valamint a 2—43/1957. számú utasítás és a fentiekkel ellentétes egyéb rendelkezések. Kurucz János s. k., az É. M. Lakás- és Kommunálispolitikai Főosztálya vezetője. Nyugdíj folyósításához szükséges községi igazolásoknál követendő eljárás. A nyugdíjfolyósító szervek (Országos Nyugdíjintézet, MAV Nyugdíj hivatal, Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet) több ízben panaszolták, hogy a községi (városi, városi kerületi) tanácsok végrehajtó bizottsága elnöke, illetve szakigazgatási szerve által az egyes nyugdíjasok mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadója tárgyában kiadott igazolásai gyakran nem megfelez lőek. Előfordul az is, hogy ugyanazzal a nyugdíjassal kapcsolatban, ugyanarra a körülményre vonatkozó, de különböző időpontokban kiállított igazolások egymástól eltérnek. Minthogy fontos népgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy a nyugdíjtörvénynek a nyugdíj folyósítására vonatkozó korlátozó rendelkezései maradéktalanul érvényesüljenek, az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet: Az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet kimondja, hogy az öregségi és rokkantsági nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell többek között arra az időre, amíg a nyugdíjas kereső foglalkozást folytat. A nyugdíj törvény végrehajtása tárgyában kiadott 5/1959. (V. 8.) Mü. M. számú rendelet szerint kereső foglalkozást folytatónak kell tekinteni azt a nyugdíjast is, aki vagy akinek a vele együttélő házastársa olyan gazdasági tevékenységet' folytat, amely után a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadóját köteles fizetni és jövedelemadója alapján az említett rendelethez csatolt melléklet szerint vélelmezett jövedelme a havi 500 Ft-ot meghaladja. Ha a gazdaságilag művelhető földingatlanát a nyugdíjas haszonbérbeadás útján hasznosítja, úgy a nyugdíjas vélelmezett jövedelmét a bérlőre kivetett adó alapján kell megállapítani. A nyugdíjas gazdasági tevékenységből, illetőleg haszonbérbeadásból származó jövedelmét az adóév egész tartama alatt az előző adóévre kivetett jövedelemadó alapján kell vélelmezni. Az 5/1959. (V. 8.) Mü. M. számú rendelet 2811 §-ának rendelkezése szerint a nyugdíjas mezőgazdasági jövedelemadójának összegét a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága elnökének kell igazolnia. Kimondja a rendelet azt is, hogy az igazolásban külön fel kell tüntetni q házastárs tulajdonában levő arra áz ingatlanra eső mezőgazdasági jövedelemadó összegét, amely korábban sem volt a nyugdíjas tulajdonában. Felhívjuk a községi (városi, városi kerületi) tanácsok végrehajtó bizottságok elnökeinek figyel-' mét, hogy a jövőben, ha a nyugdíjfolyósító szer* vek vagy maguk a nyugdíjasok a mezőgazdasági jövedelemadóra vonatkozó adatok igazolását kérik, úgy a kért igazolást a legnagyobb gondossággá} készítsék el. Az igazolás olyan legyen, hogy abból minden kétséget kizáróan kitűnjék a nyugdíj korlátozása szempontjából figyelembe veendő mező-, gazdasági jövedelemadó összege. A nyugdíj folyósításával kapcsolatban kért bár* milyen jellegű igazolásnál ügyelni kell arra. hogy a kiadott igazolások kellően megalapozottak legye-