Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)
1961 / 10. szám
10. számi. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 107 Ez a felismerés vezet bennünket arra, hogy önkéntes elhatározásunkból a fokozatosság útján haladva a közös nagyüzemi gazdálkodás kezdő lépéseként hegyköséget alakítsunk.1 Ezt az alapszabályt társas gazdálkodásunk alapokmányának tekintjük. Szabályait következetesen megtartjuk, tudva, hogy ez hegyközségünk megszilárdulásának és további fejlődésének alapvető feltétele. A hegyközség elnevezése: ' Székhelye: > község (város) Működési területe: A hegyközség célkitűzése és feladatai. 1. §• (1) Hegyközségünk községben a tagok saját tulajdonát képező földön (illetőleg kiegészítésül kapott tartalék földön) szőlő- és gyümölcstermelés, valamint termesztés tenyésztés folytatását határozta el. (2) A hegyközségünk fő célkitűzése, hogy a szövetkezés előnyeinek kihasználásával a tagok egyéni használatában levő, valamint a közös üzemágat képező és nagyüzemi telepítésű szőlőés gyümölcsös-területen a költségek egyidejű csökkentésével növelje a terméshozamokat, valamint az árutermelés mennyiségét, minőségét és a tagok jövedelmét. Ennek érdekében: a) A tagok használatában levő szőlő- és gyümölcsös területek nagyságához mérten évente 2—4%nak megfelelő nagyságú területen2 — a telepítésre vonatkozó jogszabályoknak és távlati terveknek mindenben megfelelően — szőlő és gyümölcsös és más évelő kultúra telepítést végzünk és azt gondosan műveljük. b) A tagok tulajdonában (használatában) levő szőlő- és gyümölcsös területen közösen végezzük a kártevők elleni védekezést, közösen szerezzük be és használjuk az ehhez szükséges felszereléseket, permetezőket stb. 1 A hegyközség alakulásához szükséges taglétszám legalább 20 olyan tag, akinek tulajdonában (használatában) összesen legalább 25 kat. hold szőlő- és gyümölcsös terület van. Hegyközség kizárólag a tagok, vagy családtagjaik tulajdonában (használatában) levő szőlőre és gyümölcsösre alakulhat. Részt vehet a hegyközségben az is, aki kötelezettséget Vállal arra, hogy saját szőlő vagy gyümölcsös telepítésére alkalmas földjén és meghatározott időn belül szőlőt, illetve gyümölcsöst telepít. Ha a hegyközség állami tartalékföldet kap, azon kizárólag szőlőt vagy gyümölcsöst telepíthet. A közgyűlés elhatározhatja, hogy hegyközség a tagok tulajdonában vagy használatában levő földeken — a termelőszövetkezeti csoportokra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően — közös szántóföldi növénytermesztést, illetőleg közös állattenyésztést is folytat. 3 Alföldi borvidéken általában 4%, egyéb vidéken 2— 8% legyen. c) Törekszünk a fajtánkénti szüretelés közös kialakítására és ennek érdekében éven beiül megvalósítjuk a nagyobb eredményt biztosító gépi szőlőfeldolgozást. A közös bortárolás érdekében a következőket tesszük , d) A közös telepítésű területen, valamint a tagok használatában levő területen termelt szőlőnek és gyümölcsnek, illetőleg a kedvezményes adótétel alá eső mennyiségen felüli bornak 30—50 százalékát3 értékesítési szerződéssel az állami (szövetkezeti) felvásárló szervek útján értékesítjük. e) Az egyéni használatban levő szőlő- és gyümölcsös területen vállaljuk a rendszeres pótlások egyéni elvégzését. f) Arra törekszünk, hogy hegyközségünkben korszerű gépesítést, öntözéses gazdálkodást valósítsunk meg. (3) A nagyüzemi munkaszervezés előnyeinek hasznosítása, illetve a munka termelékenységének fokozása érdekében munkákat közösen végezzük.4 (4) A hegyközség feladata továbbá, hogy a) gondoskodjék a területén levő utak, kutak, határjelek karbantartásáról, a szőlők és gyümölcsösök őrzéséről, valamint növényi és állati kártevők ellen egységesen szervezett védekezésről; b) képviselje tagjait és a működési területén levő szőlő- és gyümölcs termelők közös gazdasági érdekeit; c) működési területén biztosítsa a szőlő- és gyümölcstermesztéssel kapcsolatos jogszabályok betartását. A hegyközség határozatlan időre alakul. A hegyközség tagsága a Szövetkezetek Járási Központjánál. 2. §. (1) A hegyközség a Szövetkezetek Járási Központjának (a továbbiakban: FJK) tagja, (2) A hegyközség köteles az FJK-nál legalább egy darab 1000 Ft értékű részjegyet jegyezni és a Szövetkezetek Járási Választmánya által megállapított egyszeri belépési díjat, valamint évenként központi hozzájárulást fizetni. 3 Alföldi borvidéken általában 50% legyen. * A hegyközség tagjai közgyűlésen elhatározhatják, hogy a célul kitűzött termelési ágban az összes termelői munkát közösen végzik, továbbá, hogy a közös termelői tevékenységükkel előállított termeivények feldolgozására feldolgozó üzemet létesítenek. A hegyközség fentieken kívül elhatározhatja, hogy a tagok tulajdonában (használatában) levő szántóföldeken, a tagok táblásműveléssel közös vetésforgóval, közös vetésterv alapján személyesen és közösen végezzék a növénytermesztés alapvető munkálatait (gépi és fogatos szántás, kalászosok vetése stb.)