Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 9. szám

102 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 9. szám. Hirdetmény a családiházépítési kölcsön szempontjából az ország helységeinek kategóriába sorolásáról, Az általános lakásépítési kölcsönakció egyes feltételeinek módosításáról szóló 15/1960. (XII. 31. P. M. számú rendelet 1. §-ában kapott felhatalmazás alapján az új családiház építésére engedélyezhető kölcsön felsőhatárok alkalmazása szempontjából az I. pont alá tartozó városokat, valamint a II. pont alá tartozó ipari településeket és kijelölt községeket az alábbiak szerint állapítjuk meg. Az I. pont alá tartozó városok, amelyekben az építési kölcsön felső határa 80.000 Ft: Budapest, Miskolc, Debrecen, Pécs, Szeged, Győr. A II. pont alá tartozó ipari települések és kijelölt községek, amelyekben az építési kölcsön felső határa 70.000 forint: Abda, Almásfüzitő, Alsógöd, Aszód, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Balinka, Bácsa, Berhida, Bélapátfalva, Biatorbágy, Bonyhád, Borsodnádasd, Budakalász, Budakeszi, Budaőrs, Celldömölk, Csolnok, Csömör, Diósd, Dorog, Dunaharaszti, Dunakeszi, Edelény, Egercsehi, Érd, Felsőgöd, Felsőzsolca, Fót, Gödöllő, Győrszentiván, Győrújíalu, Halimba, Herend, Hidas, Iklad, Isaszeg, Iszkaszentgyörgy, Kerepes, Kistarcsa, Kisterenye, Kistokaj, Kisvárda, Lábatlan, Lenti, Letenye, Litér, Lovászi, Lőrinci, Maglód, Martfű, Mátraverebély, Ménfőcsanak, Mogyoród, Monor, Nagybátony, Nagy tárcsa, Nyergesújfalu, öttevény, Padrag, Pécel, Pécsvárad, Piliscsaba, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Pomáz, Pusztavám, Ráckeve, Rákóczifalva, Rudabánya, Sajóbábony, Sajókaza, Sajószentpéter, Sárisáp, Solymár, Süttő, Szajol, Szandaszöllős, Szentgotthárd, Szigetcsép, Szigethalom, Szigetszentmárton, Szigetszentmiidós, Szigetújfalu, Sződ, Szőny, Taksony, Tát, Tiszapalkonya, Tokod, Tószeg, Tököl, Töi'ökbálint, Űrkút, Üllő, Üröm, Vecsás, Zagyvapálfalva. Az I. pont alá nem tartozó városokban az építési kölcsön felső határa: 70.000 Ft; a II. pont alá nem tartozó egyéb községekben az építési kölcsön felső határa: 50.000 Ft. Pénzügyminisztérium Takarékpénztári Főigazgatósága A helyi ipari vállalatokat és a kisipari szövetkezeteket érintő egyes árszabályozási kérdések. (Kivonatos közlés.) 1. A mérték utáni rendelésre készített szőrme- és bőrruházati termékek árának kiszámításánál alkalmazható közvetett költségkulcs, A tanácsi és szövetkezeti ipar. közvetett költségkulcsának szabályozása tárgyában kiadott 7151/5. Ár/1960. (Ász. 32.) Kip. M.—Á. H. számú leirat kiegészítéseképpen közlöm, hogy a mérték utáni rendelésre készített bőr_ és szőrmeruházati termékek árvetésében a közvetlen bérköltségre vetítve, legmagasabb mértékként az alábbi — illetményadót is magukban foglaló — közvetett költségkulcsok vehetők számításba: , helyiipari vállalatoknál 190% kézműipari- vállalatoknál 110% kisipari termelőszövetkezeteknél 155% háziipari termelőszövetkezeteknél 95% 4. Saját gépkocsi igénybevételével kapcsolatos költségek elszámolása a helyiipari vállalatok és a kisipari szövetkezetek állal végzett helyszíni szerelési munkáknál. Amennyiben a tanácsi vállalat vagy kisipari szövetkezetek telephelyének közigazgatási határán kívül végzett helyszíni szerelési vagy javítási munkáknál a szerelési vagy javítási munkát végző dolgozóknak, a szerszámoknak — a kézi szerszámok kivételével — vagy a javításra szoruló gépnek, műszernek stb. a helyszínre történő oda- és vissza szállítását a saját tulajdonát képező gépkocsival teljesítik, gyártási különköltscgként csak azt az utazási, szállítási költséget számíthatják fel, amely a hivatalos vasúti személy, illetőleg poggyászdíjszabás szerint abban az esetben merült volna fel, ha a helyszínre és onnan vissza a telephelyre történő utazás, illetőleg szállítás nem saját gépkocsival, hanem vasúton történt volna. 5. Kárpitos állványok közvetett költségkulcsa. A kárpitozott bútorok faállványai termékszám szem* pontjából ugyan a kárpitozott bútorok termékcsoportjába nyertek besorolást, gyártástechnológia szempontjából azonban a fényezett kivitelű kárpitos állványok a fényezett bútorokkal, a festett kivitelű kárpitos állványok pedig a festett bútorokkal esnek egy tekintet alá. Ennélfogva a kárpitos faállványt gyártó helyiipari vállalatoknak és kisipari szövetkezeteknek a nem egyedi jellegű kárpitos állványok árvetésében a 7151/5.—Ár./1960. (Ász. 32.) Kip. M.—Á. H. sz. leiratban rögzített közvetett költségkulcsok közül nem a kárpitozott bútorokra előírt* hanem a fényezett vagy festett lakásbútorra, illetőleg a kárpitozott irodabútor vagy üzletberendezésre előírt közvetett költségkulcsot kell alkalmazniok. 6. Kárpitozást munka árkérdése. Kárpitosipari termék előállításának és nem szolgáltatásnak kell tekinteni az olyan tevékenységet, amikor a kárpitosipari vállalat vagy szövetkezet nem az általa előállított vagy vásárolt, hanem a megrendelő által kárpitozás céljából átadott faállványokon végzi el a kárpitozási munkát. A kárpitos állványok ugyanis a kárpitozott bútor alkatrészének tekintendők, késztermékké csak a kárpitozással válnak, ezért a megrendelő által adott faállványok kárpitozási munkáinál a termék előállítására vonatkozó árképzési előírásokat kell alkalmazni. Könnyűipari Minisztérium A magánkisipart érintő egyes árszabályozási kérdések. 1. Több kisiparos együttműködése útján előállított termékek anyagköltségének elszámolása. Olyan esetekben, amikor a Kisipari Exportra Termeltető Iroda által megrendelt terméket több kisiparos együttműködéssel állítja elő, a közvetlen anyagköltséget a termék előállításában résztvevő kisiparosok által végzett produktív munka bérköltsége arányában kell felosztani és az egyes kisiparosok árvetésükben az ily módon felosztott közvetlen anyagköltséget vehetik számításba* A közvetlen anyagköltségnek ily módon történő felosztása azonban a végtermék árát semmiben nem befolyásolhatja, vagyis a közvetlen bér arányában felosztott anyagköltségek együttes összege a termék előállításánál ténylegesen felmerült közvetlen anyagköltség forintértékét nem haladhatja meg. 2. Technológiai energia és fűtőanyag költségének árvetésbe állítása a magánkisiparban. A technológiai energia és fűtőanyag költsége a magánkisiparban — a tanácsi és szövetkezeti iparral azonosan — általában az általános költség (rezsi) százalékában nyer fedezetet. Kivételt képez a mészégetés, a kerámia ipar