Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 3. szám

3. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 27 2. számú meüéklet a 102 1960. (P. K. 1.) P. M. számú utasításhoz. KSH. engedélyszám 16876/1959. E. KITÖLTÉSI UTASÍTÁS az „Egyszeri adatszolgáltatás az irodagápállományról'' c. kérdőívhez. A kérdőívet három példányban kell kiállítani, amelyek közül: az 1. az adatszolgáltató házi példánya, a 2. a PM. Szervezési és Ügyvitelgépesííési Intézetének példánya, a 3. az irányítószerv példánya. A példány rendeltetését a kérdőív 1. oldalának felső jobb sarkában fel kell tüntetni. A kérdőívek gondos kitöltése a gépesítési helyzet pontos felmérését és kiértékelését szolgálja. A gépekre vonatkozó adatokat általában az állóeszközök egyedi nyilvántartása, ennek hiányában az 1959. december 31-i leltár vagy az erre a célra elvégzett leltározás alapján kell megállapítani. A kérdőíven az előnyomtatott gyártmány megnevezést megváltoztatni és abba a sorba más gyártmány adatait beírni nem szabad. Az elő nem írt gyártmányok darabszámát az ,,Egyéb:' soron kell feltüntetni. A „használatban" c. oszlopban a ténylegesen használt, a „használaton kívül" c. oszlopban a használatból véglegesen kivont gépek darabszámát kell megadni. Az 1. oldalon a „Vállalati számjel" c. kockába a tanácsi és szövetkezeti vállalatok és irányítószerveik a statisztikai jelentéseknél alkalmazott, 1959. évi, 12. számjegyből álló egységes vállalati számjelüket íriák. A ..Költségvetési szervek számjele" c. kockába a költségvetési szervek az 1959. évi éves Beszámolójelentésben alkalmazott 7 számjegyből — fejezet, ágazat, alágazat, cím — álló számjelüket írják. Szorzógépek. Itt csak az önállóan működő, asztali szorzóosztógépek darabszámát kell feltüntetni. Számleíró összeadógépek. Az 1—2 soron a 60 mm-es szalagra író, a 3—4 soron a széleskocsis (ugrókocsis), az 5. soron a szorzás-osztásra alkalmas számleíró összeadógépek (pl. Olivetti) darabszámát kell beírni. Pénztárgépek. Az 1. soron az általában a vendéglátóiparban használt, felszolgálók szerint is gyűjtő összeadóművel ellátott pénztárgépek (pl. Secura 48,430 S) darabszámát kell megadni. Egyéb ügyviteli gépek. Az 1—6. sorokban az egyéb ügyviteli gépek közül csak a címírógépéket és az általános, a kereskedelmi és a műszaki ügyvitelben használt sokszorosítógépeket kell a gyártmány és a típus megnevezésével (pl. Adrema, Ormig, Rotaprint, stb.) bejelenteni. Az utóbbiak közül nem kell bejelenteni a stencilgépeket. Könyvelőgépek. Az 1. soron a csak szövegíró, számmű nélküli könyvelőgépek (pl. Continental-Rapidus, Adler, Ideál, Mercedes, stb.) a 2. soron a pénztárgéprendszerű könyvelőgépek (pl. National Typ. 2000) számát kell megadni. Számmű alatt általában azok a szerkezetek értendők, amelyek az írógéprendszerű könyvelőgépek kocsijára felszerelve, vagy a számológép-rendszerű könyvelőgépekbe beépítve, a gépen végzett munka folyamán az összegek gyűjtését és összegezését végzik. Egyéb adatok. A 71. hasábot csak a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek és ezek felügyelete alá tartozó költségvetési szervek (ideértve a költségvetési folyószámlás szerveket is), a fővárosi, a megyei és megyei jogú városi tanácsok és ezek, valamint a SZÖVOSZ és az OKISZ felügyelete alá tartozó állami és szövetkezeti vállalatok, szövetkezetek, vállalati és szövetkezeti irányítószervek töltik ki. Az irányítószervek ebben a táblázatban csak a saját adataikat adják meg, az alábbi magyarázat értelemszerű alkalmazásával. A főkönyvi, illetve az analitikus könyvelés c. sorokban az átlagos havi tételek számát kell megadni. Ez alatt átíró eljárás esetén az 1959. október, november és december hónapokban a naplókban szereplő összes sorok számának 1,3-át, naplóbiztmylatos vagy más könyvelési eljárásnál a feldolgozott alapbizonylatok 6zámának 1'3-át kell érteni. A havi kiment számlák számát ugyancsak az utolsó évnegyed adatai alapján kell megállapítani. A leltári összesítőívek tételszámaként az évvégi leltár összes tételszámát, a bérelszámolási lapoknál az 1959. október 31-én tényleg munkaviszonyban állók egyéni lapjainak számát kell megadni. A 72. táblázatot a költségvetési szervek nem kötelesek kitölteni. Egyébként az átlagos havi állományi létszámot az 1959. október-—december havi statisztikai bejelentések átlagában, az erre vonatkozó előírások szem előtt tartásával kell megállapítani. Az üresen hagyott 4. soron a közlekedési vállalatoknál a forgalmi alkalmazottakat, egyéb nem ipari vállaltoknál a statisztikai besorolás szerint az 1—3. és 5. soron feltüntetett állománycsoportba nem tartozó dolgozók havi átlagos létszámát kell megadni. Az 5. soron csak a kisegítő alkalmazottak, a nem ipari csoport,az ipari és egyéb tanulók és az állományon kívüliek állománycsoportba tartozó dolgozók átlagos létszámát kell feltüntetni. Vegyes rendelkezések Területátcsatolási közlemények. Az Elnöki Tanács 204/1959. számú határozatával elrendelte Visonta község (Heves megye, gyöngyösi járás) területéből 134 kh. 47 D-öl nagyságú határrésznek az átcsatolását Gyöngyös járási jogú város (Heves megye) területéhez. A területátcsatolást végrehajtották. (Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága 1.154/2/1959. I. szám.) Az Elnöki Tanács 204/1959. számú határozatával elrendelte Uraj község (Borsod-Abaúj-Zemplén megye ózdi járás) területéből 109 kh. nagyságú határrésznek az átcsatolását Ózd járási jogú vároa (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) területéhez. A területátcsatolást végrehajtották. (Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága 12/1980. I. szám.) Baranya megye tanácsa 6—5/1959. számú határozatával elrendelte Szabadszentkirály község területéből 153 kh. 842 D-öl nagyságú határrésznek az átcsatolását Szentlőrinc község területéhez. A területátcsatolást végrehajtották. (Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága 495/2/1959. I. szám.) Borsod-Abaúj-Zemplén megye tanácsa 972/2/'Tk| 7/1959. számú határozatával elrendelte Sajókaza község területéből 108 kh. 301 D-öl nagyságú határrésznek az átcsatolását Sajógalgóc község területé-* hez. A területátcsatolást végrehajtották. (Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága 497/2/1959,1. szám.)