Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 81. szám

81. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 777 15. Iparjogosítvány megvonása pénzügyi szabálysértések esetén. A Pénzügyminisztérium az 1960. szeptember hó 13-án kelt 66.333/1960. V. főo. szám alatti elvi állásfoglalása az alábbi: „Az 1959. évi 18. számú törvényerejű rendelet 5. §-a szerint pénzügyi szabálysértés a jogszabály által pénzügyi szabálysértésnek nyilvánítót, cselekmény, továbbá az adóra, illetékre, vagy jövedékre vonatkozó jogszabály megsértése, ha ez nem minősül adócsalás bűntettének. A gyakorlatban jelenleg csak e rendelkezés második részének van jelentősége. A pénzügyi szabálysértés fogalmát ugyanis az 1954. évi 3. számú törvinyerejű rendelet vezette be és azóta olyan önálló adójogszabály, amelyben pénzügyi szabálysértési tényállást lehetett volna felvenni, csak a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójára vonatkozóan jelent meg. » Az 1959. évi 18. számú tvr. 5. §. (2) bekezdése értelmében nem minősül pénzügyi szabálysértésnek az adóra, illetékre vagy jövedékre vonatkozó jogszabály megsértése, ha amiatt csak az adó (illeték) százalékos felemelésének, illetve adópótlék (illetékpótlék), késedelmi kamat, költségmegtérítés, rendbírság vagy késedelmi bírság fizetésére kötelezésének van helye. A fenti két rendelkezésből következik, hogy pénzügyi szabálysértést az adóalanyok olyan cselekményei képeznek, amelyek nem minősülnek adócsalásnak, vagyis amely cselekmények által okozott kárösszeg (a megrövidített, veszélyeztetett adó, illeték) az 5.000 Ft-ot nem haladja meg, vagy ha meg is haladja, az elkövető cselekménye bizonyíthatóan nem volt szándékos, fondorlatos. Pénzügyi szabálysértés természetesen elkövethető adó-, illetékrövidítés, veszélyeztetés nélkül is, pl. pénztárkönyvvezetési kötelezettség elmulasztásával. Azok a cselekmények, amelyeknek következménye csak az adó (illeték) százalékos felemelése, illetve adópótlék (illetékpói-lék), késedelmi k?mnt felszámítása, továbbá az elkövetőnek költségmegtérítésre, rendbírságra, és késedelmi bírságra kötelezése, nem pénzügyi szabálysértések. Ezek a cselekmények a pénzügyi szabálytalanságok körébe tartoznak. A fenti rendelkezéseket minden tanácsi pénzügyi osztály köteles szem előtt tartani és alkalmazni. A pénzügyi osztály a kisiparos iparjogosítványának megvonására javaslatot e vonatkozásban csak abban az esetben tehet, ha a kisiparos terhére a fenti rendelkezések alapján legalább két, pénzügyi szabálysértést jogerősen megállapító határozatot hozott." (3292—7—1/1960. IX. 13. szám.) 16. Mezőgazdasági termelőszövetkezetbe pártoló tagként belépett kisiparosok ipar jogosítványa. A termelőszövetkezeti pártoló tagságról szóló 13/1960. (V. 3.) F. M. sz. rendelet 1. §. (1) bekezdéséből kitűnik, hogy működő kisiparosoknak mezőgazdasági termelőszövetkezetbe pártoló tagokként való felvétele a vonatkozó rendelkezéseknek nem felel meg. A Földművelésügyi Minisztérium Szövetkezetpolitikai Főosztályának 1960. november hó 4-én kelt 63094/1960. számú és a Legfőbb Ügyészség 1960. október hó 11-én kelt, 1960. Ig. XII. C. 107/1. számú állásfoglalása alapján azonban kisiparostól azért, mert termelőszövetkezetbe pártoló tagként belépett, az iparjogosítványt megvonni nem lehet. Az a kisiparos is, aki a termelőszövetkezetnek rendes tagja, a 19/1959. (VII. 12.) F. M. sz. rendelet 20. §-ában megállapított esetekben és módon folytathatja iparát és csak az ott megállapított esetben köteles iparjogosítványát visszaadni. (3590—7—1/1960. X. 11. szám.) 17. Mezőgazdasági termelőszövetkezetben dolgozó kisiparosok iparjogosítványa. A mezőgazdasági termelőszövetkezetbe belépett, nem szolgáltató jellegű ipari tevéi enységet folytató, hanem a termelőszövetkezetek ipari segédüzemeiben dolgozó kisiparosok iparigazolványát — ha önként nem adják le — az 1959. évi 7. sz. tvr. végrehajtása tárgyában kiadott 19/1959. (VII. 12.) F. M. sz. rendelet 20. §. (5) bekezdése alapján határozatban érvénytelennek kell nyilvánítani és annak beszolgáltatására a volt kisiparost fel kell hívni. Az idézett bekezdés szerint ugyanis annak a kisiparosnak, aki a mezőgazdasági' termelőszövetkezetbe tagként belép cs a termelőszövetkezet a szóbanlevő szakmából ipari részleget (segédüzemet) tart fenn, iparjogosítványát le kell adnia. A továbbiakban pedig ügyelni kell mind a tenneiőszövetkezeti iparosoknál, mind a termelőszovetkezetek. nál arra, hogy a lakosság részére végzett munkát is az idevonatkozó [1—93 1954. Mt. Eln. sz. utasítás (1954. V. 9. III. része, továbbá a 19 1959. (VII. 12.) F. M. sz. rend. 20. § (5) bekezdései rendelkezéseknek meg, felelően, a szövetkezet számlájára, munkaegység fejében végezzék. A termelőszövetkezetek működésére vonatkozó jogszabályok, valamint a termelőszövetkezetek alapszabályában foglalt rendelkezések betartása ugyanis mind a termelőszövetkezetek, mind az iparosok számára épp úgy kötelezőek, mint a hatóságok számára. A kizárólag a lakosság részére szolgáltató jellegű (pl. fodrász, szabó, cipész, órás, fénykéoész stb.) ipari tevéken vséget folytató és földdel rendelkező kisiparosok termelőszövetkezeti tagságát és ugyanakkor iparigazolványnyal, kisiparosként való működésének lehetőségét az említett 19/1959. (VII. 12.) F. M. sz. rendelet 20. 8-a ugyancsak tisztázta. (2451—7—1 1960. VII. 27. sz. ügyirat). 18. Felelős vezető alkalmazása kisebb kőműves özvegyénél. Az 1958. évi 9. sz. tvr. 11. § (2) bekezdése, illetőleg a 2 1958. (V. 1.) Kip. M. sz. rendelet 20. ?-ának (1) bekezdése értelmében a saját személyében képesítéssel n?m rendelkező özvegy építőipart özvegyi jogon csak akkor gyakorolhat, ha mesterlevéllel rendelkező felelős vezetőt alkalmaz. A kőműves mester és a kőműves kisiparos, valamint az ácsmester és az ács kisiparos tevékenységi körének megállapításáról szóló 1 1959. (I. 17.) £• M. sz. rendelet az 1958. évi 9. sz. tvr. kiadása után jelent meg, miért is az 1958. évi 9. sz. tvr. a kőműves mester és a kőműves kisiparos, illetőleg az ácsmester és az ács kisiparos eltérő tevékenységi körére tekintettel nem rendezte — ugyancsak eltérően — a kisebb kőműves (kisebb ács) özvegyét illetően felelős vezető alkalmazásának kérdését. Ezért — az-^Építésügyi Minisztériummal egyetértésben — az az álláspont alakult ki, hogy kisebb kőműves (kisebb ács) ipar özvegyi jogon való folytatása esetén nem lehet megkívánni képesített kőműves (ács) mester felelős vezető alkalmazását, hanem ilyen esetekben — éppen az 1 1959. (I. 17.) É. M. sz. rendelet 2. §-ában és 4. §-ában körülírt szűkebb tevékenységi körre tekintettel — elegendő szakmunkás bizonyítvánnyal (segédlevéllel) rendelkező fo lelős vezető alkalmazása is. Természetes, hogy ezen állásfoglalás mellett is változatlanul be kell tartani az 1 1959. (I. 17.) É. M. sz. rendeletben foglaltakat. (3382—7—1 1960. X. 18. szám.) 19. Műanyagból nyakkendő készítése. Műanyagból (PVC) nyakkendő készítése mind a műanyagfeldolgozó, mind a nyakkendő készítő ipar tevékenységi körébe beletartozik, azonban a 3 1958. (V. 1.) Kip. M. számú korlátozó rendeletre tekintettel 1958. május l-e óta nyakkendő készítésre szóló iparigazolvány csak az a^bbi korlátozó záradékkal adható ki: ..műanyagból (PVC) nyakkendő készítésére nem jogosít.", (3176—7—1 1960. X. 21. szám.) 20. PVC esőkabát készítés ipari minősítése. A műanyagfóliából hegesztés útján történő esőkabát készítésénél a műanyagfelhasználás lehetőségét csak azoknál a férfi-, -illetve női szabó iparosoknál és csak azoknál a kifejezetten erre jogosító iparigazolvány alapján működő szabadiparosoknál szabad elismerni, akik már 1958. május l-e előtt is műanyaggal dolgoztak. Ezen időpont után — figyelemmel a 3 1958. (V. 1.) Kip. M. sz. rendelet 1. §-ára, amely tiltja a műanyagkészítő és feldolgozó ipar kiadását — műanyagból esőkabát készítésre szabadiparigazolványt adni, vagy szabadiparosnak ilyen termékek készítésére áttérni nem szabad.