Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 81. szám

81. szám. y1 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 769 A) Fel nem osztható szövetkezeti alap A fel nem osztható szövetkezeti alap képzésének módjára — az érvényben levő rendelkezések keretein belül — a termelőszövetkezet alapszabályának előírásai az irányadók. A fel nem osztható szövetkezeti alapnak saját erőből évenként történő kötelező növelése tekintetében ugyancsak az alapszabály irányadó, amely szerint a fel nem osztható szövetkezeti alap saját erőből történő növelése mértékét a tagok között kiosztható — pénzbeni és természetbeni — részesedés közgyűlés által meghatározott hányadában kell megállapítani. A tagok között kiosztható természetbeni és pénzbeni részesedés együttes értéke alatt a tagokat a zárszámadás szerint természetben és pénzben megillető prémium, munkaegységrészesedés és egyéb (nem munkaegység szerinti) részesedés együttes értékét kell érteni. A fel nem osztható szövetkezeti alap kötelező növelésének mértéke azonban a tagok között kiosztásra kerülő pénzbeni és természetbeni részesedés együttes értékének 10 százalékánál kevesebb nem lehet. B) Folyamatos termelést biztosító alapok és tartalékolások a) Vetőmagalap eszközeiként olyan mennyiségű és minőségű vetőmagot kell tartalékolni, hogy az a közös művelés alá vont földterületek vetőmagszükségletét fedezze. b) Takarmányalap eszközeiként annyi szálas- és abraktakarmányt kell tartalékba helyezni, hogy ebből a meglevő és várható közös állatállománynak és szaporulatnak megfelelő eltartása a következő termésig biztosítható legyen. c) A termelés folyamatosságának biztosítása érdekében tartalékolni kell még a december 31-én meglevő anyag- és fogyóeszközkészleteket. A természetben tartalékolt készletek és a mezei leltár együttes értékének tehermentes — saját erőből fedezett — vészét „Termelési alap" címén kell a mérlegben kimutatni. d) Abban az esetben, ha a termelőszövetkezet a vetőmag- vagy takarmányszükségletét — készlet hiányában — nem tudta teljes egészében természetben tartalékolni, a hiányzó vetőmag, illetőleg takarmány beszerzésére szükséges összeget — állami felvásárlási áron számítva — pénzben kell tartalékolni. C) Egyéb alapok a) Biztonsági alapok A termelőszövetkezet alapszabálya előírhatja, hogy gyenge termés vagy elemi kár által okozott terméskiesések pótlására biztonsági vetőmagalapot, biztonsági takarmányalapot létesít. A termelőszövetkezet ezekbe a biztonsági alapokba a szükségletnek az alapszabályban meghatározott százalékát helyezi. Az előre nem látható jövő évi bevételkiesések, esetleges kiadási többletek fedezésére, illetőleg a tagok következő évi részesedésének kiegészítésére a termelőszövetkezet a pénzbeni jövedelemből is képezhet biztonsági alapot. A biztonsági célra tartalékolt pénzösszeget a MNB-nál vezetett biztonsági betétszámlán kell elhelyezni. b) Szociális—kulturális alap A szociális—kulturális alap eszközeiként a tagok között kiosztásra kerülő természetbeni és pénzbeni részesedés összértékének a közgyűlés által megállapított hányadát, de legalább 2 százalékát kell (pénzben, természetben) tartalékolni. Ugyancsak a közgyűlés állapítja meg azt is, hogy a termelőszövetkezet a szociális—kulturális alap kiegészítésére milyen arányban tartalékol természetbeni és pénzeszközöket. D) Tagok földjáradéka és részesedése A tagok között kiosztásra maradó természetbeni és pénzbeni jövedelem — túlnyomó részét a tagok és a közös munkában részt vett családtagjaik részére a végzett mukájuk arányában kell kiosztani; — kisebb részét földjáradék kifizetésére kell fordítani. a) Földjáradék A földjáradékfizetési kötelezettséget és a földjáradék mértékét a 19 1959. (VII. 12.) F. M. számú rendeletnek2 — az 1,1960. (V. 29.) F. M—I. M. számú együttes rendelet2 9. §-ával módosított — 52—56. §-ai szabályozzák. A földjáradékot pénzben kell megfizetni. Kivételes esetekben, olyan földjáradékra jogosult családtagnak, akinek megélhetési alapja a közös használatban levő saját föld, valamint az 1959. évi 7. számú tvr. 22. §-a (6) bekezdésében említett idős dolgozó parasztnak lehetővé kell tenni, hogy a szükséglete alapján a közgyűlés által megállapított mértékig, de legfeljebb a földjáradék, illetőleg haszonbér fejében kapott összeg erejéig állami felvásárlási áron a termelőszövetkezettől terményt vásárolhassanak. Azoknál a termelőszövetkezeteknél, amelyeknél a földjáradék beállítása mérleghiányt okoz, ott elsősorban a tagok részére kifizetett készpénzrészesedés terhére kell a földjáradékot utólag elszámolni, ha ez nem oldható meg, abban az esetben kivételesen az 1961. évi jövedelem terhére lehet azt kifizetni. b) Tagok részesedése Részesedésnek tekintendő minden olyan — a közös gazdálkodásból származó — juttatás, amely munkája alapján bármelyik tagot megillet, illetőleg megillethet, tekintet nélkül annak elszámolási módjára, így: — a munkaegység (alap, kiegészítő, eredményességi stb.) szerint elszámolt részesedés, — a nem munkaegység szerint elszámolt részesedés (részesművelés után járó rész, tagok részére végzett szállítás, háztáji föld megművelése, lakás szolgáltatása stb.), — a prémium és — a jutalom. A felsorolt juttatások pontos kimutatása érdekében a termelőszövetkezet nyilvántartásaiba a teljes megtermelt és betakarított termést (hozamot) be kell vételezni (akkor is, ha a részt közvetlenül a földről vitték el) és az abból bármilyen címen kiadott mennyiségeket az előírásoknak megfelelően kiadásként, illetőleg a tagok részesedéseként el kell számolni. Munkaegység szerinti része edés A földjáradék és az esetleges egyéb részesedés biztosítása után fennmaradó jövedelem a tagok munkaegység szerinti részesedése. Az egyes tagok részére jutó természetbeni és pénzbeni munkaegységrészesedést — a következő bekezdésben megjelölt módosítással — az általuk 1960. évben teljesített munkaegységeik alapján kell megállapítani. A munkaegységrészesedés elszámolása szempontjából 1960. évben teljesített munkaegységnek teli tekinteni az 1958/59. gazdasági évben jelentős területtel megnövekedett és újonnan alakult termelőszövetkezeteknél a múlt évi zárszámadáskor el nem számolt, azaz az 1960. évre áthozott munkaegységeket is. Ezzel szemben az 1960. évben jelentős területtel megnövekedett és újonnan alakult termelőszövetkezeteknél az év folyamán belépett, de a közös munkába 1960. szeptember 1. után bekapcsolódott tagoknak — a következő évi termés érdekében végzett munkájuk után — jóváírt munkaegységeket a folyó 1960. évi munkaegységrészesedés elszámolásába nem kell feltétlenül bevonni. Az így el nem számolt munkaegységeket azonban — mint a jövő évre teljesített munkaegységeket — az 1961. évre kell átvinni. Ezekre a munkaegységekre a termelőszövetkezet előleget folyósíthat. Egyéb (nem munkaegység szerinti) részesedés Egyes termelőszövetkezeteknél az anyagi érdekeltség fokozása céljából az általánostól eltérő jövedelemelosztási rendszert is alkalmaztak. Ennek keretében előfordult, hogy a termelőszövetkezet az egyes munkafolyamatoknál az elvégzett munkáért a tagoknak nem munkaegységet írt jóvá, hanem a munkában résztvevő tagoknak az elvégzett munkateljesítményért előre meghatározott mennyi2A rendeleteket a Tanácsok Közlönye 1959. évi 53., illetve 1960. évi 35. száma közli.