Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 3. szám

18 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 3. szám. lás ellensúlyozására négy-öt vidéki centrumot megfelelő színvonalra kell kiépíteni. Abból a célból, hogy a városrendezési, a műszaki tervezési és a területbiztosítási munkák megfelelő időben elkészíthetők legyenek, az Országos Tervhivatal elnöke és az építésügyi miniszter 1960-ban készítse el a második 5 éves terv lakásépítkezéseinek településenkénti és épületfajtánkénti bontását. Az építésügyi miniszter és a tanácsok végrehajló bizottságai kellő időben gondoskodjanak a szükséges városrendezési tervek elkészítéséről és az építési területek kijelöléséről. Budapest főváros általános rendezési tervét a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1980. évi december hó 31-ig terjessze a Kormány elé jóváhagyás végett. 5. A nagyarányú lakásépítési program megvalósításának előfeltételeként az alapközművesítés területén mutatkozó lemaradást fokozatosan fel kell számolni. A közmű nélküli, vagy közművel csak részlegesen ellátott városokban az 5 éves tervek közmű építésével a telepítendő lakások helyét összhangba kell hozni. Ahol azonban ideiglenes közmű építése válik szükségessé, ott ezeket lehetőleg a távlatilag véglegesen megépítendő közmű programjába illeszkedőé'! kell megtervezni. El kell érni, hogy az 1966-ban épülő állami kivitelezésű lakások alapközművei már 1965. évben megépítésre kerüljenek. A közművesítés sürgősségi sorrendjét — a tanácsok végrehajtó bizottságai javaslatainak figyelembevételével — az Országos Tervhivatal elnöke, az építésügyi miniszter és az országos vízügyi főigazgató együttesen állapítsa meg. Az újonnan épülő lakótelepeket egyidejűleg el kell látni a szükséges járulékos és kapcsolódó létesítményekkel és megfelelő időben el kell végezni a tereprendezési és fásítási munkákat is. Lakótelepi építkezések esetén a normatívák szerint szükséges járulékos és kapcsolódó létesítmények megépítésének módját az építésügyi miniszter az illetékes miniszterrel (országos hatáskörű szerv vezetőjével) szabályozza. 6. Az új építési módszerek elterjesztésének elősegítése és az építőipar magasabb fokú szervezettségének minél jobb kiaknázása érdekében a lakásépítkezéseket általában új lakónegyedek létesítésével kell végrehajtani. A második 5 éves terv során a városközpontokban avult épületek bontásával és foghíjak beépítésével Budapesten az állami kivitelezésű lakásoknak legfeljebb 25%-át, vidéken 15%-át szabad építeni. A közművesített lakónegyedek építésénél legalább 350 fő ha és legfeljebb 600 fő/ha laksűrűséget kell tervezni. Az építkezések helyének kiválasztásánál általában kerülni kell a drága alapozási módokat igénylő területek kijelölését. A második 5 éves terv időszakában a 3 emeletes és az ennél magasabb épületeket lehetőleg lapostetővel kell megépíteni. Magastető építése esetén gondoskodni kell a padlástereknek lakóhelyiségekkel való célszerű hasznosításáról, 7. A nagyfokú lakáshiányra tekintettel a szanálás mértékét az Országos Tervhivatal elnöke és az építésügyi miniszter — a tanácsok végrehajtó bi-» zottságai javaslatainak figyelembevételével — 5 éves tervidőszakonként állapítsa meg. Ennek során azokat a korszerűtlen, elavult lakóépületeket, ámen lyek — az épület anyaga és kora miatt — gazdaságosan már nem újíthatok fel, le kell bontani. 8. A lakásokat — a lakosság fejlődő igínyének megfelelően — 5 éves tervidőszakonként növekvő alapterülettel és szobaszámmal kell megtervezni. A második 5 éves terv időszakában állami kivitelezéssel átlag 48 m2 alapterületű (1,8 szobaátlagszámú) lakásokat kell építeni; a lakóépületek emeletmagasságát 3 méterre kell tervezni. A lakások építése során előnyben kell részesíteni a félszobával (kisszobával) bővített típusokat. A nagyvárosokban gondoskodni kell az egyedül élő személyek, a gyermektelen házaspárok és a nyugdíjasok elhelyezésére alkalmas lakásokról is. A harmadik 5 éves tervre vonatkozó lakástervezési irányelveket már a második 5 éves terv időszaka alatt ki kell dolgozni. 9. A lakások kiegészítő helyiségeinek (konyha, fürdő- vagy mosdóhelyiség, éléskamra stb.) területét a lakóterület javára a lehetőség szerint csökkenteni kell, de a tervezésnél a lakosság tényleges igényeivel, a kialakult szokásokkal és hagyományokkal számolni kell. A második 5 éves terv időszakában a lakások kiegészítő helyiségeinek területe nem haladhatja meg a teljes lakásalapterület 30—33%-át. 10. Az újonnan épülő lakások felszereltsége terén is jelentős haladást kell elérni. A lakások nagyrészét egyre fokozódó mértékben fürdőkáddal felszerelt fürdőszobával, a többi lakást pedig melegvízzel ellátott mosdófülkével kell felszerelni. A második 5 éves tervben a lakások 65—70%-át fürdőszobával, a többit mosdófülke vei kell ellátni. A többszintes lakóépületeket általában központi fűtéssel kell felszerelni. A beruházási költségek; csökkentését és a tüzelőanyagokkal való takarékoskodás elősegítése érdekében az új lakótelepeket — amelyek erőmű közelében vannak —, úgy kell telepíteni, hogy azok lehetőleg a közelben levő erőmű hulladékmelegével legyenek fűthetők. Olyan lakótelepeknél vagy lakótömbök kialakításánál, amelyek távfűtéssel nem kapcsolhatók össze, tömbfűtést kell alkalmazni, ehhez a jelenleg rendelke-i zésre álló központi fűtési kazánoknál nagyobb teljesítményű, önműködő tüzelőberendezéssel ellátott acél kazánokat kell az iparral gyártatni. A második 5 éves terv időszakában épülő lakásoknak 60%-át távfűtéssel, tömbfűtéseel vagy egyedi központi fűtésű berendezésekkel kell ellátni. A központi fűtéssel ellátott lakásokban levő konyhákat gáz, vagy villanytűzhellyel kell felszerelni. A lakások nagy részét beépített szekrényekkel és beépített konyhaberendezéssel kell ellátni. A második 5 éves- terv időszakában az új lakások mintegy