Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)
1960 / 78. szám
728 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 78. szám. 302 E típus 501 típus 501 M típus 602 típus kiszolgál tathatók. fogy. ár 5.400,— Ft fogy. ár 5.500,— Ft fogy. ár 5.850,— Ft fogy. ár 6.200,— Ft Halász János s. k., belkereskedelmi miniszterhelyettes. Vegyes rendelkezések A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÁLLÁSFOGLALÁSA. Munkajogi kérdések. Ha a vállalat megszűnt és jogutóda nincs, a vállalat megsz: itetését elrendelő szerv köteles az egyeztető bizottság jogerős határozatát végrehajtani. A PTK. 38. §-ának (4) bekezdése szerint az állami vállalat megosztásáról vagy megszüntetéséről szóló határozat alapján az elrendelő szerv jelöli ki azt a vállalatot, amelyre a megosztott vagy megszüntetett vállalat jogai és kötelezettségei átszállnak. A PTK. hatálybalépéséről és végrehajtásáról rendelkező 1960. évi 11. sz. tvr. 17. §-a értelmében, ha a megszűnő vállalat feladatait költségvetési szerv veszi át, jogutódként az is kijelölhető. Valamely szerv (vállalat, intézmény) megszüntetése esetén azonban kivételesen előfordulhat, hogy az előbbi bekezdésben említett jogutód nincs és így vitatható, hogy a dolgozó munkaviszonyának helyreállítását, továbbá a kiesett munkabér megtérítését elrendelő jogerős egyeztető bizottsági határozatot melyik szervnek kell végrehajtania. A fentiekből következik, hogy ha a vállalat megszüntetését elrendelő szerv a jogok és kötelezettségek szempontjából jogutódnak tekinthető szerv kijelölését mellőzi, a megszüntetett vállalat jogai és kötelezettségei a megszüntetést elrendelő szervre hárulnak. Ez egyébként a tulajdonjogból is fakadó kötelezettség, mert állami vállalat eszközeinek tulajdonjoga az államot illeti, míg szövetkezeti vállalat esetében a vállalat vagyona a szövetkezeti szövetségek, illetőleg központok kezelése alatt áll. [PTK. 179. §. (1) bek.] Állami vállalat kötelezettségeiért tehát az állam, szövetkezeti vállalat kötelezettségeiért a szövetkezeti szövetség (központ) kezesként felelős. [PTK. 66. §. (2) bek.] I Ha az egyeztető bizottság határozata jogerős és végrehajtható (Mt. 147. §), e körülmény adott esetben a munkaviszony helyreállítására és a kiesett munkabér megtérítésére jogszabály alapján kikényszeríthető kötelezettséget ró a vállalatra. Tekintve, hogy a felszámolás alatt levő vagy megszüntetett vállalatot már nem lehet erre kötelezni, jogutód hiányában a megszüntetést elrendelő szervre hárul a jogerős egyeztető bizottsági határozat végrehajtásának kötelezettsége. (Munkaügyi Minisztérium és SZOT. egyetértésével kialakított állásfoglalás.) Az igazgató intézkedése ellen benyújtott óvást — ha a munkaügyi vita a rendes jogorvoslati eljárás keretében az egyeztető bizottság hatáskörébe tartoznék — egyet nem értés esetén nem a szolgálati feletteshoz kell felterjeszteni, hanem az egyeztető bizottsághoz kell áttenni. Az 1959. évi 9. sz. tvr. 9. §-ának (6) bekezdése szerint, ha a szerv az óvással nem ért egyet, köteles a kifogásolt rendelkezésre vonatkozó iratokat az óvással és észrevételeivel együtt felülvizsgálat céljából az elbírálástól számított 8 napon belül felettes szervéhez felterjeszteni. Gyakran tapasztalható, hogy az igazgatói intézkedések ellén benyújtott óvásokat — a fentebb említett jogszabályi rendelkezésre figyelemmel — a szolgálati feletteshez terjesztik fel annak ellenére, hogy a munkaügyi vita rendes jogorvoslati eljárás keretében egyeztető bizottsági hatáskörbe tartoznék. A munkaügyekben benyújtott óvások felülvizsgálatával kapcsolatban kialakult említett. gyakorlat azonban téves. A Munka Törvénykönyvének a munkaügyi viták elintézéséről szóló XVII. fejezete alapján ugyanis megállapítható, hogy a munkaügyi viták egy része az egyeztető bízottság kizárólagos hatáskörébe tartozik (Mt. 143. §), da az itt fel nem sorolt egyéb munkaügyi vitákat is — a munkaviszony fennállása alatt — az egyeztető bizottság elé kell terjeszteni. A bíróság elé közvetlenül csak azok a munkaügyi viták vihetők, amelyek a munkaviszony megszűnése után keletkeztek. A Munka Törvénykönyve 149. §-a értelmében csalt kivételesen — a vezető állású dolgozó felmondással, áthelyezésével és fegyelmi ügyével kapcsolatos munkaügyi vitáiban — járhat el a közvetlen felügyeleti szerv vezetője. A vezető állású dolgozók egyéb munkaügyi vitáiban a bíróság dönt. A munkaügyi viták többségében tehát a felügyeleti szerv vezetője nem járhat el. E mellett a Munka Törvénykönyvéből kitűnő általános elv, hogy a munkaügyi viták lehetőleg a munkáltatótól független szerv elé kerüljenek. Ha az óvást az igazgató — egyet nem értés esetén — felülvizsgálat céljából a felettes szervéhez terjeszti fel, eljárása ellentétes a Munka Törvénykönyvének jogorvoslati rendszerével és a szolgálati felettes jogkörét olyan ügyekre is kiterjeszti, amelyekben egyébként törvényes hatáskör hiánya miatt nem járhat el.