Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 78. szám

78. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 723 a) csökkenteni kell az eredményjavító költségvetési kiutalásként elszámolt veszteségtérítés összegével; b) növelni kell az év során elszámolt, a vállalatot terhelő kötbérek, büntetőkamatok, büntetéspénzek és bírságok összegével, levonva a kötbér továbbhárításából származó tényleges bevételeket; c) növelni kell az év során végrehajtott rendkívüli készletmozgatásból (kiselejtezésből, leértékelésből) származó veszteségeknek az igazgató által saját hatáskörben végrehajtható kiselejtezésből és leértékelésből származó veszteségeket meghaladó és a P. M. által eredmény javító költségvetési kiutalással ki nem egyenlített összegével; d) növelni kell a beruházási és felújítási keretek túllépése miatt az eredmény terhére elszámolt összegekkel; e) csökkentem, illetve növelni kell az év közben és az év végén elszámolt normát meghaladó leltártöbbletek, illetve leltárhiányok összegével; f) csökkenteni, illetve növelni kell az előző évi nyereségekkel, illetve veszteségekkel; g) csökkenteni, illetve növelni kell az évenként vissza nem térő nyereségekkel, illetve veszteségekkel (pl. elemi csapások okozta veszteségek, vállalaton kívüli okokra visszavezethető üzemszüneti veszteségek stb.); h) csökkenteni, illetve növelni kell a bázis időszak kezdete után és a tárgyidőszak január 1-ével bezárólag elrendelt hatósági ár-, forgalmi adó és árkiegészítés változásoknak, valamint hatósági bérintézkedéseknek a vállalati eredményre gyakorolt, de a tényszámokban nem jelentkező visszamenőleges hatásával; i) csökkenteni, illetve növelni kell továbbá azokkal a tételekkel, amelyek eredménymódosító hatásának érvényesítésére a minisztérium a vállalatokat a Pénzügyminisztériummal egyetértésben kötelezte. (3) A javasolt alapjövedelmezőséget a (2) bekezdésben foglaltak szerint helyesbített vállalati eredménynek és az azonos időszakban elért — az ár-, forgalmi adó-, árkiegészítésváltozások visszamenőleges hatásával a (2) bekezdés h) pontjában foglaltakkal összhangban módosított — nettó árbevételnek az egybevetésével egy tizedes pontossággal kell kiszámítani. (4) Az irányító szerv köteles az alapjövedelmezőség megállapítására vonatkozó vállalati javaslatot az alkalmazott korrekciók teljessége és tartalmi helyessége szempontjából, valamint számszaki szempontból felülvizsgálni és a vállalat részére írásban jóváhagyni. (5) Az a vállalat, amelynél a felülvizsgált alapjövedelmezőségi számítás veszteséget mutat, az így adódó veszteséghányad erejéig a tárgyidőszakban veszteségtérítésben részesül. Tekintettel arra, hogy a veszteséges vállalatoknál a veszteségtérítést eredményjavító költségvetési kiutalásként kell elszámolni, a nyereségrészesedés számítása szempontjából az ilyen vállalatok alapjövedelmezőségét egységesen nulla százalékban kell előírni. (6) A veszteségtérítésben részesülő vállalatokat alapjövedelmezőségük elérése, illetve túlteljesítése után megillető összegeket nem nyereségrészesedés, hanem veszteségcsökkentési jutalom címén kell elszámolni. A veszteségcsökkentési jutalom számításának, Igénybevételének é* felhasználásának szabályai azonosak a nyereségrészesedés rendszerének szabályaival. (7) Azoknak a vállalatoknak, amelyek a bázis évre megállapított alapjövedelmezőségüket nem teljesítették, a bázis évre érvényes alapjövedelmezőségnél alacsonyabb feladat a tárgyévre sem engedélyezhető. 3. §. Az alapjövedelmezőség teljesítésének mérése (1) Az alapjövedelmezőségnek megfelelő, illetve azt meghaladó nyereség összegének megállapításánál a hatóságilag jóváhagyott mérleg szerinti nettó árbevételt az alábbi e) pontban foglaltakkal összhangban csökkenteni, illetve növelni kell a tárgyév január l-e után életbeléptetett hatósági árváltozásoknak az árbevételt növelő, illetve csökkentő hatásával, a mérleg szerinti nyereséget pedig a) csökkenteni kell a korábbi évekLen alapjövedelmezőségüket nem teljesítő vállalatoknál azzal az összeggel, amelynek a tárgyévi eredmény terhére történő pótlását a 135/1958. (P. K. 11.) P. M. számú utasítás értelmében a minisztérium elrendelte; b) csökkenteni kell az év közben és az év végén elszámolt leltári többletek készletcsoportonként (anyagok, befejezetlen és félkész termék, illetve késztermék) számított összegével; c) növelni kell az év közben elrendelt hatósági bérrendezések költségnövelő hatásával; d) csökkenteni kell az előző évi nyereségek és veszteségek címén elszámolt összegek egyenlegével akkor, ha az egyenleg nyereségtöbbletet mutat; e) csökkenteni, illetve növelni kell a tárgyév január 1. után életbeléptetett hatósági ár-, forgalmi adó-, árkiegészítés módosítások nyereség növelő, illetve csökkentő hatásával, kivéve ha a változás hatásának érvényesítését a módosítást elrendelő hatóság árpolitikai okokból kizárja; f) csökkenteni, illetve növelni kell az évenként vissza nem térő nyereségekkel és veszteségekkel; g) csökkenteni, illetve növelni kell azokkal a tételekkel, amelyek érvényesítését külön jogszabály, vagy a vállalat felügyeletét ellátó szerv elrendelte. (3) Annak érdekében, hogy a vállalatok az őket megillető nyereségrészesedés évközi alakulásáról biztonságosabban tájékozódhassanak a) a mérleg szerinti nyereséget helyesbítő tételek jogcímeit a minisztériumok a Pénzügyminisztériummal egyetértésben előre határozzák meg és azokat a vállalatokkal legkésőbb a- alapjövedelmezőség jóváhagyásának időpontjáig közöljék; b) a vállalaton kívüli okokra visszavezethető és az a) pontban foglaltak szerint a vállalatokkal közölt helyesbítéseken túlmenően év közben felmerülő helyesbítési igényekben a minisztériumok — a vállalatok bejelentése alapján — akkor foglaljanak állást, amikor a helyesbí-