Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 76. szám

716 TANÁCSOK KÖZLÖNYE ÍO. szám. g) Mely lakások minősülnek komfort' nélküli lakásnak? A Vhr. 4. §-ának (2) bekezdése szerint komfort nélküli lakás az a lakás, amelyben fürdőszoba (fürdőfülke) és WC. nincs. A lakbérpótlékról szóló jogszabály „komfortos" lakásokról sehol sem tesz említést, tehát a lakbérpótlékfizetési kötelezettség megállapítása szempontjából közömbös az, hogy a lakás komfortos vagy csak félkomfortos. A jogszabály csupán az ún. „komfort nélküli" lakásokról rendelkezik, amelyek esetében az egyébként fizetendő lakbérpótlék összegének csak 50%-át kell fizetni. Komfort nélkülinek az a lakás minősül, amelyben sem fürdőszoba (fürdőfülke), sem pedig vízöblítéses WC. nincsen. E két feltételnek együttesen kell fennállnia. Ha tehát a lakásban vízöblítéses WC. vagy fürdőszoba (fürdőfülke) van, a lakás után nem lehet 50%-os kedvezményt megállapítani. A gyakorlatban előfordulhat, hogy a lakásban levő fürdőszoba rendeltetésszerűen — átmenetileg •— nem használható, mert pl. a központi melegvízszolgáltató berendezés ideiglenesen nem működik, vagy a fürdőkályha természetes elhasználódás következtében használhatatlanná vált és a bérbeadó még nem tett eleget javítási kötelezettségének. Felmerül a kérdés, hogy ilyen esetben megilleti-e a bérlőt a komfort nélküli lakásokra megállapított lakbérpótlékkedvezmény. Tekintettel arra, hogy a lak bér pótlékról szóló jogszabály sehol sem tesz említést a lakás vagy a mellékhelyiségek használhatóságának mértékéről, azon a címen, hogy valamelyik helyiség a szükséges szolgáltatás (pl. központi fűtés, melegvízszolgáltatás) hiánya, illetőleg valamely tartozék a helyiséghez tartozó felszerelési tárgy elhasználódása következtében időlegesen csak csökkent mértékben használható, a lakbérpótlékfizetési kötelezettség mértékét csökkenteni nem lehet. h) Mikor mentesül a bérlő a védetté nyilvánított, nemzeti érdekű múzeális értéktárgyak elhelyezésére szolgáló helyiség után a lakbérpótlékfizetési kötelezettség alól? A Vhr. 5. §-ának (1) bekezdése szerint az 1949. évi 13. számú törvényerejű rendelet alapján védetté nyilvánított nemzeti érdekű múzeális értéktárgyak (magángyűjtemények) elhelyezésére szolgáló — egyébként lakószobának minősülő — helyiség mentesül a lakbérpótlékfizetési kötelezettség alól, ha fenntartója a magángyűjtemény védetté nyilvánítását a Művelődésügyi Minisztérium áltsl kiadott okirattal igazolja. E jogcímen — a Művelődésügyi Minisztérium által kiállított igazolásnak megfelelően — csak annvi — lakószobának minősülő — helyiség mentesíthető a lakbérpótlékfizetési kötelezettség alól, ahánv lakószobának minősülő helyiség az igazolás szerint a magángyűjtemény elhelyezéséhez feltétlenül szükséges, s az emiatt lakás céljára nem használható. i) A lakásban állandóan lakó, jogcím nélkül visszamaradt személyek számításbavétele a lakbérpótlékfizetési kötelezettség megállapítása szempontjából. A Vhr. 6. §-ának (1) bekezdése szerint a lakásban állandóan lakó személyek számának megállapításánál csak a R. 3. §-ában felsorolt, a lakásba állandóan bejelentett személyeket, továbbá a bérlővel és az albérlővel együttélő, de bejelentési kötelezettség alá nem eső (16 éven aluli vagy a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett) személyeket lehet számításba venni. Felmerül a kérdés, hogy a lakásban jogcím nélkül visszamaradt személyek milyen esetben vehetők számításba a lakásban állandóan lakó személyek számításánál. Ha valaki jogcím nélkül (pl. a bérleti vagy albérleti jogviszony, illetőleg a háztartási alkalmazotti munkaviszony megszűnését követően) marad vissza a lakásban vagy a lakás egy részében, de ott korábban bérlőként, családtagként, háztartási alkalmazottként, vagy albérlőként lakott, őt a lakbérpótlékfizetési kötelezettség megállapítása során ugyanúgy be lehet számítani a lakásban állandóan lakó személyek közé, mintha lakáshasználatának eredeti jogcíme időközben nem szűnt volna meg. (A volt ágybérlőt azonban az esetben sem lehet a lakásban állandóan lakó személyek számának megállapításánál figyelembe venni, ha az az ágybérleti jogviszony megszűnését követően jogcím nélkül tartózkodik a lakásban.) j) Lakbérpótlék fizetése jogcím nélküli lakáshasználat esetén. A Vhr. 9. §-ának (3) bekezdése szerint ha a lakásban vagy a lakás egy részében jogcím nélkül visszamaradt személy lakik, az általa kizárólagosan használt lakószobák után a lakbérpótlékfizetési kötelezettség őt terheli. A gyakorlatban előfordul, hogy a lakásban, illetőleg a lakás egy részében olyan személy vagy személyek vannak, akik a bérbeadóval (a házkezelővel, tulajdonossal) bérleti szerződést nem kötöttek (pl. önkényes beköltözők), vagy pedig a bérleti jogviszony megszűnését követően is a lakásban maradtak, tehát a lakásban jogcím nélkül laknak. Ilyen eset fordul elő pl. a szolgálati lakások esetében, ha a bérlőnek a szolgálati lakással rendelkezni jogosult szervvel kötött munkaviszonya megszűnik s ennek következtében a bérleti jogviszony is megszűnik, de a lakást a bérlő nem üríti ki. Felmerül a kérdés, hogy ha a lakásban vagy a lakás egy részében (társbérleti lakásrészbenj jogcím nélkül visszamaradt személy van és emiatt a lakás kijelölt jogos bérlője a lakást nem tudja birtokba venni, kit terhel a lakbérpótlékfizetési kötelezettség. Ilyen esetben — az előbb idézett rendelethely értelmében — a lakbérpótlékfizetési kötelezettség