Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 76. szám

710 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 76. szám. 20. §. (1) A bíróság telekkönyvi bejegyzést — a (2) bekezdésben foglalt kivétellel — csak azzal szemben rendelhet el, akinek a jogát a betétbe korábban már bejegyezték vagy egyidejűleg bejegyzik. (2) Jelzálogjogi bejegyzést az örökössel szemben tulajdonjogának bejegyzése előtt is el lehet rendelni; az ilyen bejegyzés azonban csak az örökös, i— ha pedig az örökös az ingatlant a hagyaték átadása előtt elidegenítette, a szerző — tulajdonjogának bejegyzésével válik hatályossá. 21. §. Amíg az örökös a telekkönyvi tulajdonos, vele szemben az örökhagyó kötelezettségei alapján is lehet telekkönyvi bejegyzést elrendelni. 22. §. Ha az örökös az ingatlant a hagyaték átadása előtt elidegenítette és a szerződést az érdekeltek a hagyatéki tárgyaláson nem kifogásolták, a tulajdonjog bejegyzését közvetlenül az örökhagyóval Bzemben is el lehet rendelni. 23. §. (1) Telekkönyvi bejegyzés olyan eredeti közokirat vagy eredeti magánokirat alapján rendelhető el, amely a feleknek a bejegyzendő jog alapítására, a már bejegyzett jog átruházására, módosítására, megszüntetésére vajy rangsorának megváltoztatására vonatkozó megállapodását tartalmazza. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a tények és körülmények bejegyzésénél is. (2) Telekkönyvi bejegyzést lehet továbbá elrendelni a bíróság olyan ítélete, illetőleg a hatóság olyan határozata alapján, amely bejegyezhető jogokra, tényekre és körülményekre vonatkozik. (3) Nem rendelhető el bejegyzés olyan okirat alapján, amely alaki hiány miatt érvénytelen, vagy amelynél a jogszabály által megkívánt hatósági jóváhagyás hiányzik. Nem rendelhető el bejegyzés akkor sem, ha az okirat tartalmából kitűnően az okiratba foglalt jognyilatkozat nyilvánvalóan érvénytelen. 24. §. (1) Ha a bíróság megítélése szerint a bejegyzés alapjául szolgáló államigazgatási határozatot nem ügykörében eljáró hatóság hozta, vagy a határozat tartalma a hatályos jogszabályoknak egyébként nem felel meg, a bíróság köteles erről *— a határozat hivatalból hitelesített másolatának megküldése mellett — a járási (városi, kerületi) ügyészt (a továbbiakban: ügyész) értesíteni. (2) Az ügyész a határozattal kapcsolatban tett intézkedéséről az értesítés kézbesítésétől számított harminc napon belül köteles tájékoztatni a bíróságot; ugyanezen idő alatt köteles a bíróságot értesíteni, ha nincs ok az intézkedésre. (3) Az eljárás jogerős befejezéséről az ügyész köteles a bíróságot értesíteni. (4) Ha az ügyész közlése szerint nincs ok az intézkedésre, vagy az ügyész harminc napon belül nem nyilatkozik, a bíróság a bejegyzést elrendeji. 25. §. Ha a bejegyzett jog, tény vagy körülmény közelebbi meghatározása a bejegyzésből nem állapítható meg, a bejegyzés alapjául szolgáló okirat tartalmát is figyelembe kell venni. 26. §. A telekkönyvi bejegyzések rangsorát az az időpont határozza meg, amikor a bejegyzés alapjául szolgáló kérelem (megkeresés) a telekkönyvi iktatóhoz megérkezett. IV. FEJEZET. A telekkönyvi eljárás alapvető szabályai. Bírósági határozatok. 27. §. A bíróság — ha jogszabály másként nem rendelkezik — csak annak a jognak, ténynek vagy körülménynek a bejegyzését rendelheti el, amelyet a kérelem (megkeresés) megjelöl, 28. §. (1) Ha akár a kérelemnek, akár a mellékleteknek pótolható hiányosságai vannak, a bíróság a kérelmezőt (megkereső szervet) hiánypótlásra hívja fel s ennek érdekében a kérelmezőt (megkereső szervet) meg is hallgathatja. (2) Ha a bíróság megítélése szerint a kérelmet (megkeresést) részben el kell utasítani, a kérelmezőt (megkereső szervet) meg kell hallgatni arra vonatkozóan, hogy a kérelmet (megkeresést) teljesíthető részében fenntartja-e. 29. §. (1) A bíróság telekkönyvi ügyekben végzéssel határoz. (2) A végzés ellen használható fellebbezésre, valamint a fellebbezési eljárásra — a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel — a polgári perrendtartás rendelkezései irányadók.