Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 75. szám

702 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 75. szám. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 53 1960. (XI. 22.) számú rendelete a lakbérpótlékról, az albérleti és ágybérleti díjakról szóló 3 1960. (I. 10.) Korm. számú rendelet módosításáról. Ű §• A 3 1960. (I. 10.) Korm. számú rendelet' 6. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: ,,6. §. A lakbérpótlék fizetéséből származó bevételt a Pénzügyminisztérium által vezetett ^103.500—70. sz. P. M.: lakbérpótlék bevételi számla« javára kell átutalni és azt csak a lakóházak állagának megóvására és korszerűsítésére, valamint új lakások építésére szabad felhasználni." 2- §• Ez a rendelet 1961. január hó 1. napján lép hatályba; hatálybalépésével a 3/1960. (VIII. 28.) É. M—P. M. számú együttes rendelet1 21. §-a hatályát veszti. Dr. Münnich Ferenc s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1.029 1960. (XI. 24.) számú határozata a tanácsoknak a vállalatgazdálkodásban és a költségvetési többletbevételekben való érdekeltségéről. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a tanácsok gazdasági tevékenységének tervszerűbbé és megalapozottabbá tétele érdekében a tanácsoknak az irányításuk alá tartozó vállalatok nyereségében, illetőleg a költségvetési többletbevételekben való érdekeltségét az alábbiak szerint szabályozza: 1. A tanácsokat alapjövedelmezőség, illetve •— ahol ilyen megállapításra nem kerül — a terv szerinti nyereségbefizetésből a 2. pontban meghatározott mértékig érdekeltség címén részesedés illeti meg. 1 Az idézett rendeleteket — egybedolgozott szöveggel — a Tanácsok Közlönye ez évi 54. száma közli. 2. A részesedés mértéke 1961. évben a fővárosi tanácsnál 6 százalék, a többi tanácsnál 8 százalék, A következő évekre a részesedés mértékét a Kormány határozza meg. 3. A tanácsok az érdekeltség címén megillető összegeket kizárólag vállalatfejlesztési célokra használhatják fel. 4. Az egyes tanácsokat érdekeltség címén megillető összeget az ugyanazon tanács irányítása alá tartozó vállalatok nettó nyereségbefizetése, vagyis a tervszerinti nyereségbefizetés és tervszerinti veszteségtérítés különbözete alapján kell megállapítani. 5. Az érdekeltség címén az egyes tanácsokat megillető összeg felhasználására az éves vállalati mérlegbeszámolók jóváhagyása után kerülhet sor, A tanácsok a negyedéves mérlegbeszámolók alapján képzett összeg legfeljebb 50 százalékát évközben is felhasználhatják. 6. A tanácsok a költségvetésükben megállapított bevételekkel szemben befolyt többletekből — a tanácsi vállalatok nyereségbefizetési többletének kivételével — tartalékot képezhetnek, amelyet a költségvetés végrehajtása során felmerülő feladatok megvalósítására használhatnak fel. A fővárosi, megyei, megyei jogú városi és a járási tanácsok a saját költségvetésükben megállapított bevételekkel szemben befolyt többletbevételből csak akkor részesülhetnek, ha a saját és az irányításuk alatt álló tanácsok együttes bevételi tervét is teljesítik. 7. Amennyiben a 6. pontban említett többletbevétel az év végéig felhasználásra nem kerül, az a következő költségvetési évre átvihető. 8. A tanácsok költségvetésében megállapított nyereségbevételi előirányzattal szemben elért többleteket a vállalatok éves mérlegbeszámolóinak jóváhagyása után az állami költségvetés javára el kell vonni. 9. A vállalatoknak az általuk elért tervenfelüli eredményből elsősorban a jogszabályok alapján őket megillető nyereségrészesedést, jutalmazási alapot, tervenfelüli igazgatói alapot és vállalatfejlesztési alapot kell fedezni, a maradványt kötelesek a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácshoz befizetni. A fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsoknak az előző bekezdésben említett befizetések terhére kell elszámolni: — a tervteljesítés alapján járó igazgatói alap 50 százalékát,